Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamra
Keresletvezérelt szakképzés
– Napjainkban, amikor a gazdasági válság kilábalási lehetõségein dolgozunk, különösen nagy felelõsség hárul a szakképzés-fejlesztés területén munkálkodókra. Tudjuk, hogy nem lehet jó gazdaság jó szakképzés nélkül. Az európai piac nyitottságából is adódó kemény gazdasági verseny pedig jó és fejlõdõképes gazdaságot igényel azoktól az országoktól, amelyek a haladást tûzték zászlajukra. A keresletvezérelt szakképzés fogalma az elméleti fejtegetések síkjáról mára már gyakorlati tényezõvé válik. Köszönhetõ ez a gazdasági kamaráknak is, mert tevõlegesen is részt vesznek ennek megvalósításában. Teszik ezt jogszabályok elõírta kötelezettségükbõl és teszik ezt tagvállalatainak jogos elvárásaiból is. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által 2005. évben megalkotott középtávú szakképzési stratégiájában kijelölte a szakképzés-fejlesztési irányt és meghatározta a fõ célokat. Most 2009. évben már több részeredmény is igazolja az akkori döntések helyességét. Ezen adatok többek között a ta-
nulószerzõdések számának növekedésében, a szakképzõ helyek minõségi javulásában is mérhetõvé váltak. Véleményem szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy a kamara kiemelt szerepet kapott a 2008. évben újjáalakult Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok munkájában.
Szabályozott szakképzés-fejlesztés
– A bizottság hivatott szabályozni a régió szakképzésfejlesztését. Döntéseivel kijelöli a képzési irányokat és arányokat, amihez pályázatokat ír ki és hozzá forrást rendel. A bizottságban a hivatali szervezetek képvi-
selõin kívül reprezentálva vannak az Országos Érdekegyeztetõ Tanács érdekképviseleti delegáltjai is, szám szerint 15-en. Ebbõl a ténybõl következik, hogy a bizottság a szakképzés megrendelõn túl érdekegyeztetõ színtér is. A 2008. évi munkájának termését a teljesség igénye nélkül, harminc kiemelten támogatott és 103 támogatott szakma meghatározása és a képzõhelyek fejlesztésére odaítélt 763,8 millió forint fémjelzi. Ezen adatok rengeteg munkát, egyeztetést és kompromisszumot takarnak.
Felmérés elõzi meg a döntéseket
– A tavaly beindult munka az idei évben is folytatódott. 2009. szeptember közepén a bizottság meghatározza majd a 2010. évi szakiskolai beiskolázások szakmai és számszerû orientáltságát a TISZK-ek felé. Ezt támogatja egy projekt is, amely felméréseivel, tapasztalataival és javaslataival segíti a bizottság optimális döntését. E munka átfogó társadalmi jellege és nagysága konzorciumi összefogást igényelt. A konzorcium tagjai szintén az OÉT-ban megjelenõ társadalmi szervezetek régiós delegáltjai, valamint a régiós társkamarák: a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara. A konzorciumban a koordináló szerepet a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tölti be. A szakképzési kereslet meghatározására idén a régióban 1824 darab kérdõíves lekérdezés történt. Szakmunkás-foglalkoztatási terveirõl, igényeirõl 1336 gazdálkodó szervezet, 37 közintézmény (önkormányzat, egészségügyi intézmény, kulturális és szociális foglalkoztató) nyilatkozott. A tavalyi év vonatkozásában újszerû, hogy pályakezdõ fiatalok foglalkoztatási viszonyairól is történt lekérdezés 451 pályakezdõ fiatal szakmunkástól. A felmérések összesítése és feldolgozása folyamatban van. A teljes kereslet-kínálat pontos megítéléséhez hozzájárulnak még azok a szakmai fórumok is, melyek napjainkban is zajlanak. E fórumokon találkoznak a szakképzésben érintett felek az intézményfenntartók, az intézmények vezetõi, vállalkozók és a munkában résztvevõ szakemberek. Az eredmény valójában legkevesebb három év múlva lesz. Ezért is felelõs ez a munka, mert bár évente vetünk, de nem évente aratunk.