A Reneszánsz Zrt., mint kivitelezõ most is korrekt partnernek bizonyult

Múltidézõ
– dr. Várszegi Asztrik, pannonhalmi fõapát
– Az iskola õsének az esztergomi káptalani iskola tekintendõ, amely már 1000 körül létezhetett, és a török hódításig mûködött. Az új iskola alapítója Széchenyi György esztergomi érsek volt, aki az ezzel kapcsolatos teendõket a jezsuitákra bízta. A bencések 1808-ban vették át az intézményt, 1852-tõl nyolcosztályos iskolaként mûködött. A nagy múltú oktatási intézménynek olyan kitûnõ személyek is diákjai voltak, mint Csernoch János, Haynald Lajos, Samassa József, Császka György, Bárdos Remig, Burány Gergely, Fischer-Colbrie Ágoston, Glattfelder Gyula, Fraknói Vilmos, Witz Béla, s emellett oktatói között is számos kiemelkedõ bencés tanár található.
Az értesítõ így emlékezik múltra és jövõre: „Fényes a múlt, mint az egész országé és benne Esztergom városáé, büszke önbizalom forrása új nemzedékeknek: a múltnak emléke – a jövõnek példaképe s ennek követése az utódok becsületbeli kötelessége.” Ez a mondat visszatükröz valamit abból a gondolkodásmódból, hazafias lelkületbõl is, amely a két világháború közti korszakra jellemzõ.

Új idõknek új tanai
– Dér Imre, Bottyán János Mûszaki Szakközépiskola igazgatója:
– A mai iskolát 1950-ben alapították miután a bencések az államosítást követõen elhagyták az intézményt. 55 évvel ezelõtt kerültek ki az iskola falai közül az elsõ érettségizettek. Eredetileg gépipari képzést indítottak itt, de a profil az idõk folyamán többször változott. Legutóbb 2000-ben történt gyökeres átalakulás ezen a téren, amikor az esztergom-kertvárosi Hell József Szakközépiskola jogutója lettünk. A tanulólétszámunk ekkor jelentõsen megnõtt – 900 körüli volt –, s ez az épület ennyi diák képzésére már nem volt alkalmas. Nem maradt más, mint tudatosan le kellett építenünk a tanulólétszámot, a gimnáziumi képzést kifutó rendszerben megszüntettük, s onnantól kezdve tisztán mûszaki profilú képzés folyik az intézménybeninformatika illetve elektronika szakmacsoportokban.
– Két specialitásunk van: az egyik, hogy Cisco lokális akadémiájaként mûködünk, a másik pedig, hogy az idei évtõl részt veszünk az ún. TENEGEN programban.
– A Cisco egy amerikai oktatási hálózat, amely az egész világra kiterjed. Az e-learning oktatás tipikus példája. A négy féléves képzés során a diákok egy olyan végzettséghez jutnak ennek a képzésnek a keretében, amelyet a világon gyakorlatilag bárhol elfogadnak. Ezt kezdetben szakkör formában tudtuk biztosítani, de az idei évtõl már érettségi utáni képzésként is megjelent a kínálatunkban, vagyis OKJ-s bizonyítványt tudunk adni róla „informatikai hálózattelepítõ és -üzemeltetõ technikus” néven, és párhuzamosan ezek a diákok a Cisco képzésben is részt vesznek. Ebben a képzésben csak a legjobb tanulók vehetnek részt, mert nagyon magas minõségi követelmények vannak.
– A TENEGEN programra legalább ilyen büszkék vagyunk. Öt ország, 11 partnerrel vesz részt ebben a projektben, s mi köztük vagyunk. A TENEGEN konzorcium egy együttmûködésen alapuló tanulási/tanítási környezetet fejleszt, amelyben nem „oktatni” kívánja az e-learning módszereket a pedagógusoknak, hanem bevonni szándékozik õket a hálózati kommunikáció, tudásmegosztás közegébe.
– Iskolánk falai között tehát nem csak informatikai alapképzés folyik. Nálunk éppen egy arra épülõ, speciális informatikai képzés folyik, amit a munkaerõpiacon nagyon keresnek. Ettõl igazán egyedi az itt folyó képzés. Mindehhez nagyon jó infrastruktúrával is rendelkezünk, ami elsõsorban éppen a mostani felújításnak köszönhetõ. Az omladozó vakolatot, az életveszélyes tetõszerkezetet – melyeket éveken át el kellett viselnünk – eltüntette a pincétõl a padlásig terjedõ komplett felújítás. Az egyik fõ szempont a teljes akadálymentesítés volt, ebben segített a két új lift elhelyezése, illetve két új számítógépes teremmel is bõvültünk, s ebbe új számítógépeket is kaptunk. Jelenleg közel 300 számítógéppel, 8 számítógépteremmel rendelkezünk, s ezzel teljes mértékben meg tudunk felelni az oktatási igényeknek.
– Meghatározó szempont volt továbbá az is, hogy iskolánk mûemlék épületben mûködik, s ráadásul a felújítást úgy kellett megoldani, hogy mindez ne zavarja az oktatást. Óriási kihívást jelentett ez a kivitelezõ és az iskola számára egyaránt. Elmondhatjuk, hogy példa értékû volt a Reneszánsz Zrt., mint kivitelezõ, a fenntartó és az iskola együttmûködése. A sok nehézség ellenére, utólag mindannyian úgy látjuk, hogy megérte elviselni a plusz terheket.
– A megújulás – meggyõzõdésünk, hogy – a beiskolázásunkra is visszahat. Ez már a mostani beiskolázási eredményeken is jól mérhetõ: már az elsõ jelentkezéseknél három osztály maximálisan betelt. Létszámproblémánk tehát nem lesz.

Komárom-Esztergom megye
egyik legnagyobb beruházása
– Dr. Völner Pál, KEM Önkormányzatának elnöke:
– A Bottyán János Mûszaki Szakközép-iskola felújítási tervei 2006-ban kerültek benyújtásra, s Komárom-Esztergom Megye Önkormányzata, mint fenntartó címzett támogatásként 700 millió forintot nyert erre a célra. Az eredeti tervezett költségek azonban – mire a projekt egyáltalán elkezdõdhetett – megnövekedtek, az összköltség 900 millióra rúgott. A megyei önkormányzat költségvetési hiánya pedig évrõl évre csak egyre nagyobb lett – 2006-ban 500, 2007-ben 700 millió volt a hiány. A helyzet egyre reménytelenebbnek tûnt. Azt nem szerettük volna, hogy a beruházás anyagi okok miatt elmaradjon, ezért tárgyalásokat kezdeményeztünk Esztergom városával. A városi önkormányzat vállalta, hogy 200 millió forinttal hozzájárul a felújításhoz, s cserébe az épületbe egy másik intézményt is beköltöztethet, illetve az is felmerült, hogy a felújítás végén teljes egészében átveszi a Bottyán János Mûszaki Szakközépiskolát, s a fenntartói jogokkal együtt megkapja az épület tulajdonjogát is.
– Úgy gondoltuk, hogy valójában mindegy, hogy ki a tulajdonos, a lényeg, hogy az intézmény jól mûködjön. A megyei önkormányzat a megyében élõkért van. Mi élni szerettünk volna az adódó lehetõséggel, mert más megoldás nem kínálkozott, pedig akkor már katasztrofális állapotok uralkodtak az iskolában. A felújítás végül sikerült, az iskola ennek köszönhetõen évtizedekig kitûnõ körülmények között, biztonságban mûködhet tovább.
– A beruházás kapcsán arra is büszkék vagyunk, hogy a kivitelezõvel kialkudott árat tartani tudtuk, manapság ugyanis elég ritka, hogy egy beruházás belefér az eredeti keretbe. Menet közben felmerültek ugyan váratlan problémák, elõre nem látott plusz költségek, de a kivitelezõ Reneszánsz Zrt.-vel sikerült olyan partneri kapcsolatot kialakítani, hogy az elképzeléseket újragondolva, esetleg kicsit átalakítva valamennyi fe-ladatot sikerült megoldani. Ez már csak azért is dicséretes, mert a megyében az utóbbi idõk egyik legnagyobb beruházásáról beszélünk.

Új fenntartó – új jövõkép
– Gerendás János, Esztergom Város Polgármesteri Hivatala, tanügyi irodavezetõ:
– Esztergom városa úgy gondolja, hogy a megyei intézmények ott vannak a legjobb helyen, ahol fizikailag is léteznek. Évek óta – ellentétben más városokkal –- törekszünk arra, hogy saját kézbe, saját tulajdonba vegyük a városban mûködõ intézményeket. 2002-ben átvettük a Szent István Gimnáziumot, 2007-ben a Dobó Katalin Gimnáziumot, de más szervezeteket is saját fenntartásba vontunk, mint például a kórházat vagy a Balassa Múzeumot. Mindemellett több olyan létesítményt is mûködtetünk, amelyek kifejezetten megyei feladatokat látnak el, mégis úgy gondoljuk, hogy ez így van rendjén.
– A Bottyán János Mûszaki Szakközépiskola esetében könnyen meg tudtunk állapodni a korábbi fenntartóval, a me-gyei önkormányzattal. Hozzájárultunk az intézmény felújítási költségeihez, s cserébe megkaphattuk a fenntartói jo-gokat és az épület tulajdonjogát is. A folyamat lassacskán a végéhez közeledik, már az átadás-átvételi megállapodást is elfogadta a megyei közgyûlés, a városi képviselõ-testület, hivatalosan pedig 2009. augusztus 1-jétõl kerül az irányításunk alá az intézmény.
– Fenntartóként természetesen tovább kívánjuk üzemeltetni az iskolát, sõt, ha minden jól alakul a jövõben akár a város legnívósabb középfokú tanintézményévé is válhat. Esztergomba kerül ugyanis a Pázmány Péter Egyetem Információs Technológiai Kara, s szeretnénk elõsegíteni, hogy ennek legyen városunkban egy „gyakorlóiskolája”. Éppen ezért levélben felkértük a középfokú intézményeinket, hogy „pályázzanak” erre az „elit iskola” címre, s dolgozzák ki fejlesztési javaslataikat. A most megújult Bottyán is adott be pályázatot, és mivel jelenlegi profilja is átfedi a létrehozandó képzést, jó eséllyel pályázhat. – Magasan képzett tanulókat szeretnénk itt látni, akik informatikai területen szeretnének majd továbbtanulni. Az lenne a cél, hogy minél több közös tanár lehessen az egyetemmel, akik itt is és ott is tanítanak majd. Olyan kö-zépiskolát képzeltünk ide Esztergomba, ahová a legjobbak jönnek.

Cseh Teréz