Bakonyszombathely 1500 fõs kistelepülés a Bakony és a Kisalföld találkozásánál. Elnevezése a szombatonként tartott heti vásárokra utal. Oly annyira, hogy a szombati napot jelképzõ Szaturnusz jel a község címerébe is bekerült, különleges 18. századi fa harangtornyával egyetemben. Utóbbi a falu történetének sorsdöntõ korszakára a 18. századi német betelepítésre utal, általánosabb jelentése közösség szervezõ erõt hordoz.
A falu elsõ okleveles említésének 650. évfordulója (1358) tiszteletére íródott Bakonyszombathely történetének és mai helyzetének összefoglalása, településtörténeti kézikönyve. A láthatóan nagy energia ráfordítással, helyi erõk összefogásával készített mû alapgondolata: „mentsük a menthetõt”, – foglaljuk össze mindazt, amit mai ismereteink szerint a községrõl tudhatunk. Múlt és jelen összefüggésében –, a közösségi értékrend történeti változásának –, szellemi értékeit õrizni és erõsíteni tudó közösség össze fogásának jegyében. Számvetés történeti háttérrel, szembesülés a rég halott elõdök sorsán keresztül a maiak életével. „… a múlt megismerésén keresztül összekapcsolhat elszakadt kötelékeket múlt és jelen között, összeköthet elszakadt szálakat a jelenben, és mindnyájunkat felelõssé tehet a jövõért.” A helyi identitás fontos eszközének tekintik a bakonyszombathelyiek is a település történetét.
„A FALU KÖNYVE” több helyi szerzõ alkotta kollektíva munkája, ami sokirányú forrás feltárását és feldolgozását tartalmazza. Célja volt a korábbi kutatások eredményeinek szintetizálása és a jelenkor történetének dokumentálása, megõrzése. Felhasznált feldolgozások között döntõen korábbi szakdolgozatok vannak, köztük egy 2003-ban elkészült összefoglaló településtörténet az egyik szerkesztõ tollából. Sajnos e munkák csak nehezen hozzáférhetõek, így nehéz megállapítani, hogy az 1959 és 2003 között keletkezett írásokhoz, értékelhetõ elõzményekhez képest mennyi tartalmilag friss információt ad a történeti részek tekintetében ez az évfordulós összeállítás. A felsorolt, a fenti évtizedekben keletkezett különbözõ munkák a bakonyszombathelyi kutatások historiográfiájának legrövidebb tényszerû összefoglalását is jelentik.
A középkori és újkori fejezet a kelleténél rövidebbnek tûnik, vélhetõen hasznos lett volna e tekintetben külsõ szakértõ bevonása. Mert módszertani tapasztalat e kiadványoknál, hogy a helyi értelmiség és külsõ szakértõ(k), történészek, közgyûjteményi munkatársak, együttmunkálkodása vezethet a legszínvonalasabb történeti összefoglalások megalkotásához.
(Lásd, pl. a Szomorról készült mû értékelését =Téka Téma 2008./6. szám 5-6. l)
A Bakonyszombathely múltja és jelene címû kötet nem tudományos mû, olvasmányos, jól tagolt, pontosságra és az elérhetõ gyakorlati teljességre törekvõ kiadvány. Követésre méltó értékei is szép számmal vannak e munkának. Elsõsorban említhetõ, hogy helyi és elszármazott jelentõs személyiségekkel készített interjúkat is tartalmaz. A II. világháború helyi eseményei, 1956-ban elszármazottakkal készült interjúk: – emberi sorsok, emberközeli történelme kis települések estében fontosabb, mint a városoknál. Visszaemlékezések némi szépítést, szubjektivizmust mutatnak, de nem torzítanak! Az orális források használata, az ott található élményanyag értõ kezelése és bemutatása által fontos események, összefüggések maradtak fenn a helyi históriában. További értékei a helyükön lévõ idézetek, de ezeknél is jó lett volna valamilyen hivatkozás. Nagyon jónak ítélhetõ a Tsz és Állami Gazdaság múltját feldolgozó –. értékelõ megjegyzéseket is tartalmazó 17. és 18. fejezet. Sajnos itt sem állapítható meg, milyen források alapján készültek. Véleményem szerint e hivatkozások is a viszonylag nagy terjedelem ellenére az érdemi mondanivaló megértését inkább segíthették, mintsem gátolták volna.
A szerkesztõ kronológiai tárgyalásmódot alkalmaz, tematikus fejezetekkel kiegészítve. Külön kronológia a legfontosabb helyi eseményekrõl, tényszerûen, – a végére jó lett volna. A helyi sajtóanyag részletesebb hivatkozása esetleg függelékben történõ közlése is hasznos kiegészítés lehetett volna, – így nem ment volna az olvasmányosság rovására.
Erõsen a 20. századra, a jelenkori viszonyok sokoldalú bemutatására orientált mû, a település története 1945-ig a teljes kiadvány oldal mennyiségének 20%-át alkotja. A jelenkor (félmúlt) tehát döntõ súllyal szerepel a kiadványban, a legtöbb szerkesztõi leleményt e szerkezeti egységek tartalmazzák. E fejezetekbõl gazdag kulturális hagyománnyal és azok ápolásával, mûvelõdéstörténeti értékekkel, helyi civil szervezetekkel bíró, élni akaró és fejlõdni tudó település képe bontakozik ki. Tv-stábok forgattak –, nemzeti rockoperát mutattak be a faluban. Magán mûvészetoktatási intézményük, dalkörük, is van. Amatõr Népmûvészeti Fesztiválokat rendeznek, pezseg a sportélet. A honfoglalás 1100. és az államalapítás millenniuma méltó megünneplését külön képekkel illusztrált fejezetek mutatják be. A képanyag nagyon hasznos értéke a kiadványainak, jó aláírásokkal, sok helyen nevekkel. Külön kiegészítõ képek a máshova nem sorolható illusztrációs anyag is emeli a kiadvány értékét.
Dr. Horváth Géza