Duna menti városunk huszadik születésnapját ünnepli, ismerjük hát meg egy kicsit közelebbrõl fekvését, históriáját. A mai Nyergesújfalu Komárom-Esztergom megye északi részén, a Duna jobb partján terül el. Esztergom innen mindössze 16 kilométer, a megyeszékhely Tatabánya 40 kilométer. Átszeli a 10-es számú fõútvonal, vasúttal pedig az Esztergom – Alamásfüzitõ vonalon érhetõ el. Nos, elöljáróban annyit, hogy a közlekedés mindig is meghatározó szerepet játszott a település életében, de már kialakulásában is.
A térség õsidõk óta lakott. Erre utalnak a bronz- illetve római kori leletek.
Itt terült el a rómaiak által alapított Crumerum nevû kolónia, egyben erõdítmény. Tudni kell ehhez, hogy itt húzódott a Brigetiót (Szõny) Aquincummal (Óbuda) összekötõ út. Crumerum tehát fontos összekötõ állomásnak számított abban az idõben.
A középkorban ugyancsak a földrajzi elhelyezkedés miatt vált lakottá a térség. Elõször Nyergedszeg révén vált ismertté. Az elnevezés nyilvánvalóan összefüggésben van a postaútvonallal, hiszen itt lóváltóhely, postaállomás is volt – és sok nyerges, nyeregkészítõ telepedett meg.
Nyerges elsõ ismert tulajdonosai 1283-tól a Zoárd nemzetségbeli Miklós fiai: Csák és Zoárd. 1371-tõl királyi birtok, 1388-tól pedig Zsigmond császár az esztergomi érseknek adományozza. Ezután egészen 1945-ig az érsekség tulajdonáben marad.
Nyergesújfalu a XV. Században már erõdített hely, a török idõkben is lakott – a felszabadító harcok során viszont elnéptelenedett.
A Rákóczi-féle szabadságharc idején a kurucok a Sánc-hegyen megerõsítették a romokban álló erõdöt, ám a császáriak egy árulást követõen elfoglalták azt – és földig rombolták.
A szabadságharcot követõen viszont megindult a fejlõdés. Hajómalmok mûködtek a Dunán, megkezdõdött a szénbányászat is. 1903-ban Hatschek Lajos megalapította az Eternitgyárat, 1941-ben megkezdte mûködését a Viscosa. Ezek utódcégei ma is mûködnek.
Most elérkeztünk Nyergesújfalu életében egy igen nevezetes dátumhoz: 1981. március elseje. Sarlós István, az országgyûlés akkori elnöke átadja ezen a napon Miskolci József tanácselnöknek a várossá nyilvánítás dokumentumait. Az utóbbi húsz esztendõ pedig, a mai ünnepségsorozatig igen jelentõs állomásokat hozott a fiatal város életében. Említsünk néhány példát: elkészült a kábel-tévé-hálózat, százszázalékos lett a csatornázottság, bevezették a gázt, modernizálták a távfûtést. Korszerûsítették a 10-es számú fõutat, benépesül az ipari park, csakúgy, mint az új lakótelepek. Megnyílt a helytörténeti múzeum és tájház, Új gyógyszertár, mentõállomás emeli az egészségügy színvonalát. Felújították a plébániát is.
Végezetül néhány fontos évszám, avató, amely közjogi méltóságok nevéhez is köthetõ:
– 1996: Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter átadja a korszerûsített távfûtõrendszert.
– 1998: Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke felavatja az új városházát.
– 2001: Matolcsy György miniszter átadja a Millenniumi Emlékzászlót, Rockenbauer Pál pedig megnyitja a Nyolcak kiállítását.
– 2004: Orbán Viktor miniszterelnök felavatja a Szent István-szobrot, Lampert Mónika miniszter 18 új bérlakást ad át a városban.
– 2006: Szily Katalin, az országgyûlés elnöke felavatja a Térségi Közösségi Házat.
M. Tóth Sándor