Rangos kitüntetést kapott a közelmúltban az Északdunántúli Vízmû Zrt. két szakembere. Dr. Kovács György Zoltán mûszaki vezérigazgató-helyettes, valamint Márkus Ferenc, a Tatai Vízmû üzem vízágazat vezetõje vehette át a Magyar Víziközmû Szövetség Emlékérmét a fõvárosban, az országos Igazságszolgáltatási Tanács hivatalában. Az ágazatban és a szövetségben végzett odaadó, eredményes munkájuknak köszönhetõen kapták meg mindketten a szakma egyik legrangosabb elismerését. A díjazottakkal beszélgettünk a cég helyzetérõl, a régió vízellátásáról a tatabányai központban.

– Bevezetõül mondjanak néhány szót a társaságról.
– Kezdjük elõször rövid történeti áttekintéssel. Az elsõ vízüzem születése még a XIX. század végére nyúlik vissza. 1899-ben a MÁK Rt. Vízvezeték-hálózata megkezdte mûködését. A vízmû akkoriban ellátta a bánya tulajdonában lévõ középületeket, iskolákat. Egy járványt követõen sürgetõvé vált az újonnan épült bányatelepek vezetékes ivóvízzel történõ ellátása. A múlt század hatvanas éveitõl a városi vízmûvek összevonásával a korábban létrejött megyei vízmûvet egyesítették a tatabányaival. 1965-ben létrejött a Komárom Megyei Vízmû Társulás, és megteremtették a megyei víziközmû-szolgáltatás alapjait. A nyolcvanas évekre megépültek a nagy területeket átfogó regionális víziközmû-rendszerek, amelyek átnyúltak a megye határain túlra is. Idõközben a szennyvízszolgáltatás terén is fejlõdés történt, megvalósultak a városokhoz kapcsolódó regionális elvezetõ rendszerek, majd sorozatban épültek a községi szennyvízmûvek is. Mára a térségünk csatornázottsága kedvezõbb az országos átlagnál. Még néhány fontos dátum: 1980-ban a megyei vízmûbõl regionális vállalat alakul, amely 1993-tól részvénytársaságként mûködik, majd a tatabányai vízaknák integrálásával a – a vízbázistól a fogyasztóig – teljes körû víziközmû-szolgáltatást végez. Mai nevünket pedig – Északdunántúli Vízmû Zrt. – 2006-ban vettük fel.

– Mûködési területük földrajzi értelemben?
– Társaságunk jelenleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt. valamint a tatabányai önkormányzat tulajdonában Komárom-Esztergom, Fejér valamint Pest megyében, összesen 89 településen tevékenykedik. Ezen belül 62 településen közvetlen szolgáltatással, 27 településen pedig társvállalati vízátadással teljesítjük az ivóvíz-szolgáltatást – összesen 321 ezer lakos részére. 37 településen pedig 205 ezren veszik igénybe a szennyvízszolgáltatást.

– Milyen rendszerek biztosítják az ellátást?
– Döntõen a karsztvíz szerepel e körben- 90 százalék. A parti (dunai) szûrésû kutak ivóvize 8 százalékkal szerepel, míg 2 százalék a rétegvíz. Utóbbinál az ebben a kategóriában szereplõ községek kiváltása már folyamatban van.

– Manapság a tiszta víz egyik legnagyobb kincsünk. Önök milyen szerepet vállaltak annak megõrzésében?
– Szolgáltatásunkat az ökológiai szemlélet jellemzi, értendõ ez a vízbázisvé-
delemre és a szennyvíztisztításra egyaránt. Kiemelt figyelmet fordítunk az ivóvízhálózatok mûszeres vizsgálatára, a hibahelyek feltárására, valamint a tervszerû rekonstrukciós munkák elvégzésére. Ebbéli tevékenységünknek köszönhetõen folyamatosan csökken a hálózati veszteség. A szennyvíztisztítás és iszaphasznosítás pedig a megépült mûvekben teljes körûnek tekinthetõ. Az ágazatban elsõként szereztük meg – 2000-ben – az ISO 9001 szabvány szerinti minõségi tanúsítványt. 2001-ben bevezettük az ISO 14000 szabvány szerinti környezetközpontú irányítási rendszert, 2007-ben pedig eleget tettünk az ISO 28001 szabvány követelményeinek. Nos, említsük meg: víz- és környezetvédelmi akkreditált laboratóriumunk igen magas színvonalon mûködik. A szakminisztériumi rendelet elõírásainak megfelelõ ellenõrzõ vizsgálatok jelentõs részének elvégzésére alkalmas. Mintavételi programunk a társaság egész mûködési területén biztosítja az ivóvíz minõségének ellenõrzését a vízbázisokon, a tárolókban, valamint az intézményeken belül kijelölt mintavételi helyeken. A laboratórium rendszeresen elemzi a kezelt és tisztított szennyvíz elõírás szerinti paramétereit. Rendszeres kapcsolatot tartunk fenn az ÁNTSZ, valamint az ÉDU Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõséggel, szükség esetén pedig országos speciális laboratóriumokkal is. Megrendelésre egyébként mi is vállalunk laboratóriumi vizsgálatokat.

– Mondanának néhány szót a szennyvízzel kapcsolatban?
– Részvénytársaságunk Komárom-Esztergom megye településein látja el a szennyvizek tisztításával kapcsolatos feladatokat. Mûködési területünkön a lakosság mintegy nyolcvanöt százaléka részesül csatornaszolgáltatásban. Szennyvíztisztító telepeink egyébként a csatornán összegyûjtött szennyvizeken kívül a térség községi szennyvíztisztítóinak is kezelik, fogadják a keletkezett iszapját valamint a települési folyékony hulladékot. Tatabánya térségében a szennyvíziszap egy részét rekultivációs célokra adjuk át az ezzel foglalkozó cégeknek. Másik részét ennek mezõgazdasági cégek használják fel talajerõ-utánpótlásra. Esztergom és Dorog térségében az iszapot rekultivációs célra használják fel. A veszélyes hulladékokat üzemi gyûjtõkben tároljuk, azok elszállítását, illetve megsemmisítését szakvállalatokra bíztuk. A részvénytársaságnál a szelektív hulladékgyûjtést is megoldottuk. Állami tulajdonú szennyvízkezelõ mûvek vannak a tatabányai, tatai, dorogi, esztergomi térségben. Önkormányzati tulajdoni szennyvízkezelõ mûvek pedig a tatai, kisbéri, dorogi, valamint az esztergomi térségben mûködnek.

– Végül, de korántsem utolsósorban: milyen minõségû ivóvízzel látják a lakosságot?
– Ha a parti, természetes úton szûrt Duna-vizet vizsgáljuk, arra is elmondható, hogy kiváló minõségû. Ha a tatabányai XIV/A illetve XV/C aknából kiemelt vizet tekintjük, az egyenesen ásványvíz minõségû. Magyarán olyan, vagy jobb, mint amit a boltban kaphatunk literenk1ént 100-150 forintért. Csakhogy mi azt 50 filléres áron adjuk… Tehát a csapból is ásványvíz folyik. Nos, ezt a tényt az Országos Közegészségügyi Intézet már egyértelmûen igazolta. Már csupán a hivatalos okiratra várunk, ami heteken belül birtokunkban lesz.

M. Tóth Sándor