Város és térsége címmel rendeztek a közelmúltban energiagazdálkodási fórumot a tatai Magyary Zoltán Mûvelõdési Központban. A rendezvény fontossága minden bizonnyal túlnõ a kistérségi kereteken. Egyrészt a rendezvény szervezõi úttörõ szerepet vállaltak, hiszen ilyen jellegû tanácskozást még nem rendeztek az országban. Másrészt polgármesterek, neves szakemberek elõadásai bizonyították, milyen fontos napjainkban ezzel a témával helyi szinten is foglalkozni. A tanácskozás nem titkolt célja volt az is, hogy annak eredménye országos visszhangot kapjon.

Házigazdaként Michl József tatai polgármester, társulási elnök köszöntötte a meghívottakat. Hangsúlyozta, hogy Tatán már évekkel ezelõtt felismerték, mennyire fontos a hatékony, egyben takarékos energiagazdálkodás. Emelkednek az energiaárak, egyre inkább fenyeget a klímaváltozás, bizonytalan a gázszolgáltatás. Célszerû tehát mielõbb lépni ezekben a kérdésekben. Nos, az Energiagazdálkodási Intézet, az Energiaközpont már 2000-ben  hozzálátott e programok felgyorsításának. A programot akkor a Kö-zép-dunántúli régióban, nevezetesen Tatán indították útjára. A polgármester örömmel közölte: a város ma már tagja az Energiavárosok Szövetségének, és aláírták a belépést a Polgármesterek Szövetségébe is.
Dr. Molnár László, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület fõtitkára hangsú-lyozta, helyi szinten (is) kell kezelni a dolgokat. A városok önmagukban kiemelkedõk az energiafogyasztásban. Különösen két területre érvényes ez: intézmények, épületek üzemeltetése, valamint a közlekedés. A takarékosságra egyrészt a Nemzeti Cselekvési Terv nyújthat segítséget, másrészt uniós lehetõségek is vannak. Az EU-nak is alapvetõ programja, hogy az állam és az önkormányzatok keressék a lehetõségeket a takarékosságra.
A továbbiakban elhangzott: a lakosság, a kommunális szektor a rendelkezésre álló energiának több mint  a felét használja fel. Ezekbõl lehetne takarékoskodni, és ennek módjáról kell beszélni olyan jellegû tanácskozásokon, mint a mostani.
Az uniós jogszabályok tovább szigorodnak. Ezek értelmében a háromszorosára kell majd emelni a megújuló energiát. Napenergia, biomassza-hálózat, szélerõmûvek. Olyan lehetõségek, amelyekkel helyi szinten kell foglalkozni.
Gerard Magnin, az Energie-Cités, azaz Energiavárosok Szövetségének igazgatója Brüsszelbõl érkezett a fórumra, mint mondta, utazó nagykövetként. Példákat sorolt fel a megújulásra. Helsinkiben a távfûtés 93%-a biomassza alapú. Brno-ban az épületek szigetelésével harmadára csökkentették az energiafelhasználást. Nyíregyházán már 5000 panellakást szigeteltek, és még ennyit terveznek a közeljövõben.
Bencsik János tatabányai polgármester szerint a helyi közösségek befolyásolni tudják az energiaárakat ellátó rendszereket. A megyeszékhelyen nemrégiben vásárolták meg a fûtõmû többségi tulajdonát. Felhívta a figyelmet az Által-ér vízgyûjtõrendszerének fontosságra, valamint a felszín alatt húzódó karsztvízbázisra, amely 300 ezer ember számára biztosít ivóvizet.
Fazekasné Czakó Ilona, Hódmezõvásárhely fõenergetikusa a szabadpiaci energia lehetõségérõl tartott tájékoztatót. Elmondta, hogy idõben kell lépni ebben a kérdésben, persze kellõ odafigyeléssel. Városuk 2007-ben vásárolt energiát a szabad piacon- 60 millió forintot takarítottak meg.
Mohácsi Miklós gépészmérnök, a számos más funkciója mellett a GTTSZ Komárom-Esztergom megyei elnöke érdeklõdésünkre elmondta: az önkormányzatoknál rendkívül fontos független fõenergetikus alkalmazása. Ez olyan szakterület, ahol kevés a politikai rátermettség. A szakmát minimum húsz évig kell tanulni, hogy hasznos szolgálatot tehessenek a közösségnek. Õ már ötven éve ta-
nulja, gyakorolja, mégis, naponta találkozik újdonságokkal.
A szervezõk, Tata városa, az ETE Települési Energiagazdálkodási Szakosztálya elégedett lehet az elsõ ízben megrendezett fórummal mind a megjelentek szakmai hozzáértését, mind a hozzászólások színvonalát tekintve. Nem titkolt céljuk, hogy az összejövetel hozzájárulhat az országos szintû folytatáshoz. Ahhoz, hogy a tapasztalatok leszûrésével az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Ügyvezetõ Bizottsága egy „akadálymentesítõ csomagra” tehessen javaslatot az országgyûlésben.

M. Tóth Sándor