Balatonfûzfõi tûzoltók ünnepei
Szent Flórián napja arra is alkalmat adott lapunknak, hogy Balatonfûzfõ Tûz-oltóságára is ellátogassunk. Kovács István tûzoltó alezredessel, a Balatonfûzfõi Tûzoltóság parancsnokával ünnepeikrõl, feladataikról beszélgettünk.
– Milyen szerepet tölt be az önök tûzoltósága a városban, illetve a térségben?
– A Balatonfûzfõi Tûzoltóság tûzmegelõzési, hatósági, szakhatósági tevékenységet lát el Balatonfûzfõn és további kilenc településen. Elsõdleges tûzoltási és mûszaki mentési tevékenységet pedig nyolc településen végzünk, s emellett segítségnyújtást biztosítunk a környezõ tûzoltóságok területén is. Évente átlagosan 300-350 riasztásra vonulunk ki.
– A Nitrokémia fénykorában még teljesen másról szóltak a mindennapok, ma már a régi gyáróriás helyét zömében kisvállalkozások foglalják el, s ezzel együtt a mi teendõink is megváltoztak.
– Természetesen nem csak az alapfeladatokat végezzük, igyekszünk a városban és az ellátott területeken is mindenfajta egyéb tevékenységben részt venni. Sok felkérésünk van, néha egyszerre több helyszínen is számítanak ránk, ilyenkor igyekszünk minde-
nütt helytállni, valamennyi kérésnek eleget tenni.
– Különösen szívesen vállaljuk, ha hívnak bennünket óvodákba, iskolákba, hogy mutassuk meg magunkat, a mindennapjainkat a gyerekeknek. De ott vagyunk a falunapokon, a városi majálison, vagy más egyéb rendezvényeken.
– Azt hiszem ebbõl is jól látszik, hogy a tûzoltóság nem egy munkahely, mi ide nem dolgozni járunk be, hanem a hivatásunkat teljesítjük nap mint nap. Gyakorlatilag soha sem lehet letenni az egyenruhát, a nap huszonnégy órájában tûzoltók maradunk.
– Szent Flórián napja egyúttal a Tûzoltók Napja. Önök ilyenkor hogyan ünnepelnek?
– Ez nálunk inkább egy zártkörû, hivatalos megemlékezés, mely természetesen kitûnõ alkalom a különféle elismerések átadására is. De ezen túlmenõen is van saját rendezvényünk. Több éve már, hogy kialakult az ún. Családi Nap, melyet rendszerint – miután szabadtéri rendezvényrõl van szó – már a jó idõ beálltakor, május végén, június elején szoktuk megtartani. A mi kis juniálisunk egyfajta csapatépítõ összejövetel, melynek a célja az, hogy tûzoltóink ne csak a napi szolgálatban találkozzanak, hanem kicsit jobban megismerhessék egymást és családjaikat. Ilyen alkalmakkor tehát lehetõség van egy kicsit lazítani, beszélgetni, együtt lenni, s mindehhez keretet ad a szabadtéri fõzõcske, valamint a különféle gyerekprogramok.
– Ha már a csapatot említette, milyennek érzi a sajátjukat, van összetartás?
– Szokták mondani, hogy az emberek egyenlõnek születnek, de a tûzoltókat úgy válogatják. Nos, nálunk ez a válogatás nagyon jól sikerült, igazán jó a csapat. A tûzoltóság – meggyõzõdésem – nem egy elvont fogalom, hanem mi magunk vagyunk, mindenki hozzáteszi a maga teljesítményét, s ettõl válik egésszé.
– Mióta vezeti ezt a csapatot, illetve milyen út vezetett a csapat élére?
– 2006. november 26-a óta. Az ezt megelõzõ nap ugyanis Papp József nyugdíjas tûzoltó alezredes születésnapja. Ezen a napon érte el a nyugdíjkorhatárt, s ezután visszavonult. Éppen ezért ezt megelõzõen már az önkormányzat pályázatot írt ki a tûzoltó-parancsnoki posztra, s a testület engem választott.
– Jómagam tûzoltó családból származom, édesapám is ezt a hivatást ûzte, úgyhogy már gyerekként megfertõzõdtem, s azóta sem jött meg a józan eszem, nem „nõttem ki” a tûzoltósághoz való vonzódásom.
– Az Ybl Miklós Építõipari Mûszaki Fõiskolán – egyedül ott volt akkoriban felsõfokú tûzvédelmi képzés – végeztem, s a katonaság után tûzvédelmi mérnök lettem. Házasságot kötöttem a tûzoltósággal.
– Elõször fél évet a megyei tûzoltóságon dolgoztam, majd 1991. január 1-jétõl kerültem ide Balatonfûzfõre, mint a tûzoltási és mûszaki mentési szakág vezetõje, s parancsnoki kinevezésemig ebben a beosztásban tevékenykedtem.
– Idõközben elvégeztem a Pénzügyi és Számviteli Fõiskolát. A közgazdasági ismereteket igazán jól tudom hasznosítani, hiszen tûzoltóságunk önálló költségvetési intézmény.
– A tûzoltósággal kötött „házasságom” mellett családos ember vagyok, három gyermekemmel és feleségemmel Veszprémben élek.
Cseh Teréz