Kézműves késkímélő vágódeszkák, gyúrótáblák

– Mitől ilyen egyediek, stílusosak ezek a fatárgyak?
– Az biztos, hogy nem a kiérlelt szakmai múlttól, mert csupán néhány éve annak, hogy belevágtam a fejszémet az első fába, nevezetesen a nappalinkból lebontott lambériába. Bár sikerélményt adott az ebből készült udvari pad, a kis tároló, majd később a gyerekeimnek pallóból készített játékok, ágyak, használati tárgyak, de hamar rájöttem, ha komolyan gondolom, tanulnom kell. Beiratkoztam a keszthelyi Deák Ferenc Technikumba, ahol 2025 februárjában asztalosként végeztem.
– Ez idő alatt – no meg előtte közel két évtizeden át programozóként dolgoztam. Ez a pályafutásom is megérne önmagában egy fejezetet: részese voltam a magyar Drupal közösség létrejöttének, hazai és nemzetközi Drupal konferenciákat szerveztünk, és 15 éven át dolgoztam egy svájci cégnek Drupal backend fejlesztőként.
– Sajnos a Covid után a cég csődbe ment, a konferenciák is elmaradtak, és 2024 vége felé lassan kifogytak az IT megbízásaink is. Ekkorra azonban már kialakulóban volt az új „kapcsolatom”, az új „szerelmem” a fával. A vonzalom egyre erősebb lett, oly annyira, hogy ma már nem csak hivatalos asztalosipari szakemberré váltam, de a termékeimnek is sikerült egy jellegzetes egyedi stílust kölcsönöznöm.

– Mit takar ez a stílus?
– Diófából készített egyedi fülbevalókkal indultam, és mivel hobbi szinten foglalkoztam már korábban is a magyar motívumvilággal, különösen a turáni ornamentikával, így ezek köszöntek vissza az ékszereimen is. A feleségem, Krisztina volt a minőségellenőr, ha neki tetszett, akkor piacképessé nyilvánítottam a terméket.
– A magyar motívumok hiányára azonban egy francia otthonban döbbentem rá, ahol mindenről ordított, hogy francia. Hová tűntek a magyar motívumok az életünkből?
– Úgy gondoltam, modernizálva – hiszen a legtöbbünk ma már nem parasztházban él -, legalább a mindennapi használati tárgyainkon, bútorainkon keresztül csempésszük vissza ezeket a csodálatos formákat! Ennek jegyében születtek a tulipános, szíves gyúrótábláim.

– A késkímélő vágódeszkák viszont már egy másik világot mutatnak. Ezek miről szólnak, mit üzennek?
– A deszkáimat az anyaghasználat – tölgy és diófa -, és az évgyűrűk mintázata teszi különlegessé. Magával a fával próbálok „rajzolni”, ez ad egyfajta egyéni stílust. Azt hozom ki a fából, amit kiad. Nálam nincsenek sztenderd méretek, nincs két egyforma vágódeszkám sem. Csak annyit veszek el az anyagból, amennyit muszáj, és a lehulló részekből is mindig alkotok valamit.
– Ezeknek a deszkáknak a száliránya sem klasszikus, 90 fokkal el van fordítva, így amikor vágsz, a kés szálirányban van, a szálak közé illeszkedik, nem vágja ketté a szálat, így nem is szálkásodik.
– A vágódeszkáim, ha jól karban vannak tartva, húsz év után is ugyanolyan szépek és jól használhatóak lesznek, mondhatjuk, örök darabok, ami kifejezetten a célom is. Számomra fontos a fenntarthatóság, ezért is igyekszem tartós dolgokat készíteni. Az, hogy ezek a vágódeszkák még a kés élét is kímélik, csak hab a tortán.
Cseh Teréz