„Az idei év minden bizonnyal jóval nehezebb lesz, mint az eddigiek, s ezt nem csak azért gondolom, mert az ország stabilizációja érdekében mindenhol meg kell húzni a nadrágszíjat, hanem azért is, mert nyakunkba szakadt az a problémahalmaz amelyet október óta valamennyien érzünk, de igazi hatásai csak 2009-ben zúdulnak ránk” – állapította meg Rajnai Gábor, Oroszlány város polgármestere.

– Érzékelték a negatív hatásokat Oroszlányban is?
– Mint oly sok helyet, városunkat sem kerülte el a munkahelyek megszûnése. Az elmúlt években a térségben 5,5-6% között mozgott az állástalanok száma, ez most már 6,6%-ra ugrott, azonban meggyõzõdésem szerint az arány nem fog drasztikusan, többszörösére emelkedni.

– Mit tehetünk a mérleg másik serpenyõjébe?
– A városi büdzsé legnagyobb hányadát az intézményrendszer fenntartására és az ott dolgozók bérére fordítjuk. Oroszlány túl van az iskolák összevonásán, az önkormányzat létszámának karcsúsításán, az intézmények mûködésének racionalizálásán, tehát ezen a téren nem kell földindulásszerû változásoktól tartani, csak apróbb finomítások várhatók. Ugyanakkor több óvodánk megújult az elmúlt idõszakban, nagyobb „ráncfelvarráson” van túl bölcsõdénk, tanintézményeinket folyamatosan fejlesztettük, s csak tavaly közel 95 millió forintot költöttünk a helyi közút hálózat elemeinek (utak, járdák, parkolók) felújítására és pályázati tervdokumentációk elõkészítésére. 

– Mi történt a kistérség falvaiban az elmúlt évben?
– Nyáron kapott zöld utat a kistérségi társulás közös pályázata a települések információs rendszerének kiépítésére, melyet a KDRFT 15,5 millió forinttal támogatott. A projekt keretében (amit kiegészített a társulás mintegy ötmilliós önrésze) 150 oszloprendszeren, 547 tájékoztató panelt helyeztek ki a látogatók jobb tájékozódása érdekében.
– Befejezõdött Dad fõutcájának rekonstrukciója, aminek költsége meghaladta a 31 millió forintot, melybõl vissza nem térítendõ támogatásként több mint 22 milliót nyert pályázaton az önkormányzat. Kecskéden a vasút utcában a fogorvosi rendelõ elõtti buszmegálló megépítése, valamint a szövetkezeti italbolt elõtti buszmegálló korszerûsítése valósult meg, valamint a Vasút utcában, illetve az Óvoda utcában újultak meg a járdák szintén 6 millió forintból.
– Fél éve kezdõdtek a gyermekintézmények rekonstrukciós munkái Szákszenden. Elsõként az óvoda épületében varázsolták újjá a vizesblokkokat, festettek, mázoltak, s korszerû világítótesteket szereltek fel. Az iskolához 4,7 millió forintot nyert pályázaton a település, s a munkák értéke meghaladta a tízmillió forintot. Novemberben avatták fel az evangélikus templom felújított orgonáját. A munkát kétmillióval támogatta a Nemzeti Kulturális Alap, 3,8 milliót adott az evangélikus egyház, egymilliót az önkormányzat, míg a fennmaradó több mint egymillió a hívek adománya volt.
– Várgesztesen még tavasszal kezdõdött templomtetõ felújítása, amikor kiderült, már nem javítható az elöregedett szerkezet, teljes cserére van szükség. A közel harmincmilliós beruházás az egyházmegye, az önkormányzat és az egyházközség összefogásával valósult meg.
– Vértessomlón az új Somlóhegyi utca megnyitása összesen hetvenmillió forintba került. Decemberre elkészült a községi iskola új épületszárnya is. A közel hetvenmillió forintból megvalósult, háromszintes épületben kapott helyet a német nemzetiségi tanterem, a lakosság számára is nyitott könyvtár, valamint az informatikai terem, s nem utolsó sorban 2,5 millióért modern bútorzatot vásároltak. A mintegy 300 négyzetméteres összterületû beruházáshoz a község a KDRFT-tól 40 millió forint támogatást kapott.

– Milyen terveik vannak a 2009-es évre Oroszlányban?
– Ami az elõttünk álló évet illeti, komoly reményekkel vágunk neki, hiszen összességében mintegy 2,2 milliárd forintnyi uniós forrást szeretnénk lehívni a város számára. A két legnagyobb projekt keretében kerülne felújításra a város mindhárom iskolája, illetve az óváros központi területét fejlesztenénk, ahol az új polgármesteri hivatalt alakítanánk ki a volt Arany-iskola épületében. Ez utóbbi azért is szívügyem, mert a hivatal méltó elhelyezése mellett igazi szolgáltató és intézményi centrum kialakítására nyílna lehetõségünk. A pályázatok már átmentek az elsõ szûrõkön, s mindkét ügyben hamarosan megszületik a végsõ döntés. Az említettek mellett a hivatal szervezetfejlesztése, illetve az oktatási intézmények informatikai fejlesztése is napirenden van, s folytatódnak az útberuházások.

– Pozitív tehát a jövõképük?
– Vannak félelmeim és vannak biztató eredményekkel kecsegtetõ perspektíváim a 2009-es év kezdetén. Hogy végül is a serpenyõ melyik oldala felé billen a mérleg, az a jövõ titka, de én nagyon bizakodom. Teszem ezt azért is, mert Oroszlány idén ünnepeli várossá nyilvánításának 55. évfordulóját, s a felsorolt fejlesztések igencsak emlékezetessé tennék a jubileumot.
– Településünk a több mint fél évszázad során kis faluból jól prosperáló bányászvárossá fejlõdött. Aztán bekövetkezett a bányászat intézményesített visszafejlesztése, de a település nem roggyant meg. A rendszerváltást követõen megtörtént a szerkezetátalakítás, s ma már csaknem annyian dolgoznak az ipari parkban, mint a Vértesi Erõmûben. Ez a város állta a megpróbáltatásokat, s lakói megérdemlik, hogy mind jobb, komfortosabb, élhetõbb legyen településük. Ezen dolgozom én is, az önkormányzat is, s még sokan mások, akik mindezt szívügyüknek tekintik.

Vk