Szeptember 26-án és 27-én két napos eseménysorozattal ünnepelte fennállásának nyolcvanötödik évfordulóját Komárom-Esztergom megye. Az évforduló elsõ napján konferenciát rendeztek, majd értékelték a diákoknak szóló rajz-, fotó-, illetve esszépályázatot. Másnap az ünnepi közgyûlésen találkoztak a megye hetvenhat településének képviselõi. Dr. Völner Pál, a megyei közgyûlés elnöke, dr. Kovács György Zoltán, Komárom-Esztergom megye rendszerváltás utáni elsõ elnöke, valamint a községek, városok vezetõi aláírták azt a Zárónyilatkozatot, amelyben kifejezik szolidaritásukat egymással és a vidéki emberekkel.

A Komárom-Esztergom Megyei Napok keretein belül dr. Völner Pál átadta Szabó Mónika igazgatónak az Esthajnal Idõskorúak Otthona Esztergom-Szamárhegyen létesült új telephelyének kulcsait. Az épületbe az esztergomi Feichtinger Sándor Idõsotthon elavult, százhetven éves épületébõl költözhet át hamarosan az ott élõ ötven lakó.
„2006-ban kaptuk Esztergom városától a Feichtinger Sándor Idõsotthont, amelynek felújítása több százmillió forintba került volna. Ezért döntöttünk úgy, hogy megvásároljuk és néhány mûszaki kiegészítés, a víz-, valamint gázellátás biztosítása és a csatornázás után egy huszonegyedik századi intézménybe költöztetjük az idõseket” – indokolt dr. Völner Pál. „A beruházás egy kedvezményes önkormányzati hitelnek köszönhetõen 336 millió forintból valósulhatott meg. A mai szimbolikus kulcsátadással, majd a hatósági engedélyek megérkezése után rövid idõn belül megtörténhet a költözés.”

A Megyei Napok rendezvénysorozata konferenciával folytatódott. A Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumának Lovagtermében a Komárom-Esztergom megye 1923–1950 címmel rendeztek konferenciát. A megjelenteket dr. Völner Pál köszöntötte. Az elnök elmondta: napjaink viharos hétköznapjai között kell idõt szakítani arra, hogy egy-egy napra megállva visszatekintsünk múltunkra, lássuk, hogy milyen eredményeink vannak.
A konferencia elõadói, Csombor Erzsébet, a megyei levéltár igazgatója, Bárdos István mûvelõdéstörténész, Monostori Imre, a megyei könyvtár igazgatója, Hegedûs András, a Prímási Levéltár vezetõje, Fûrészné Molnár Anikó, a Tatabányai Múzeum igazgatója, illetve L. Balogh Béni megyei fõlevéltáros a közigazgatás, a mûvészet, az irodalom, az egyház, a bányászat és a nemzetiségek helyzetén keresztül mutatta be a megye történelmének elsõ évtizedeit.

A délutáni órákban az esztergomi Bottyán János Mûszaki Szakközépiskola dísztermében a rajz-, fotó- és esszépályázat gyõzteseit, illetve résztvevõit köszöntötte dr. Völner Pál. A rendezvényen dr. Hermann Róbert hadtörténész tartott elõadást az 1848/49-es szabadságharc Komárom-Esztergom megyei eseményeirõl.

Szombaton a megyeháza tanácstermében rendezték meg az ünnepi közgyûlést, amelyre a megye hetvenhat településének vezetõi is meghívást kaptak. Az eseményen dr. Péntek Péter, megyei fõjegyzõ köszöntötte a megjelenteket. Miután dr. Völner Pál szólt a megyegyûlés résztvevõihez, a jelenlévõk csaknem valamennyi település képviseletében aláírták azt a Zárónyilatkozatot, amelyben kifejezik szolidaritásukat egymással és a vidéki emberekkel. Végül felavatták a Megyeháza Zászlótermét, ahol a megyebeli települések zászlai kerültek elhelyezésre. A Zárónyilatkozat aláírását követõen dr. Hidas János, a megyei közgyûlés alelnöke mondott pohárköszöntõt.

Az ünnepi megyegyûlést követõen a kultúra kapott komoly hangsúlyt. A Megyei Önkormányzat Múzeumainak Igazgatósága az Amator Artium elnevezésû – a Megyeháza aulájában október 20-ig látható – kiállításon köszöntötte a megyében élõ negyvenhárom amatõr alkotót. A megyeháza elõtti parkolóban szöszmötölõ játszóház várta a gyerekeket, majd a Héregen élõ színmûvész, Levente Péter kétórás mûsorát élvezhették a legkisebbek.

A megyenapok programsorozata kiemelkedõ színházi élménnyel ért véget. A komáromi Lovas Színházban az István, a király címû darabot láthatták a meghívott vendégek.
A sikeres rendezvénysorozat után dr. Völner Pál elmondta: a megyei települések lakosaival, vezetõivel való találkozás után kiderült, szükséges, hogy a megye megünnepelje fennállásának évfordulóját. Várhatóan jövõre is megrendezik a megyenapokat, hiszen azért is érdemes hagyományt teremteni, hogy a hetvenhat település lakosai és vezetõi közelebb kerülhessenek egymáshoz.