Kevés szervezetet nem érintett a régiós átszervezés. Ezen kevesek közé tartozik az ügyészség, amely megmaradt megyei szervezési szinten – amióta a megye létezik. Dr. Vitéz Miklós, Komárom-Esztergom megye fõügyésze, Horváthné dr. Varga Erzsébet fõügyész-helyettes, címzetes fellebbviteli fõügyészségi ügyész és dr. Madaras Judit, fõügyészségi ügyész tájékoztatják olvasóinkat, mi is zajlik Tatabányán, a fõügyészség Népház utcai székházában, s mely témákban fordulhatunk hozzájuk tanácsért, jogorvoslatért.

AZ ÜGYÉSZI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE
A Komárom-Esztergom megyei ügyészi szervezetet a tatabányai székhelyû fõügyészség, négy, Tatabányán, Tatán, Esztergomban és Komáromban székelõ helyi ügyészség, valamint  az ügyészségi nyomozási feladatokat ellátó Tatabányai Nyomozó Ügyészség alkotja.

A helyi ügyészségek a fõügyészségnek alárendelten és irányítása mellett, de a saját feladataik ellátása körében teljes önállósággal és felelõsséggel mûködnek.

AZ ISMERTEBB ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG
Az ügyészség alapvetõ feladata a törvényesség biztosításában, az alkotmányos rend fenntartásában való közremûködés. E nemes célkitûzést a törvények és más alacsonyabb szintû jogszabályok keretei között valósítja meg a büntetõjog, a magánjog és a közigazgatási jog területén.

Az ügyészi tevékenység klasszikusan és jelentõsebb részében a büntetõjogi szakágban folyik. Az ügyészség számára a jogszabályok – az igazságszolgáltatásban egyedüli szervként – a büntetõeljárás megindításától egészen a büntetés végrehajtásáig feladatokat határoznak meg, melyek a nyomozó hatóságok, a büntetés-végrehajtásban közremûködõ szervek folyamatos felügyelete, a bírósági eljárás figyelemmel kísérése mellett az ügyészség aktív részvételét is jelentik az egész folyamatban.

Így erõteljes és folyamatos az ügyészi kontroll a nyomozások felügyelete körében az esetleges hiányosságok, hibák kiszûrése és orvoslása, valamint a nyomozásnak a határidõn belül tartása érdekében.

Az ügyész a jogszabályok által meghatározott esetekben maga is végez nyomozást. Erre a feladatra minden megyében, a megyeszékhelyen egy-egy nyomozó ügyészség mûködik. Az ügyészi nyomozás körébe jellemzõen olyan ügyek tartoznak, amelyekben az eljárások abszolút objektívitását kell megteremteni (például a rendõrség hivatásos állományába tartozó személyek által elkövetett bûncselekmények, illetve bizonyos igazságszolgáltatás elleni bûncselekmények esetében).

Legintenzívebb az ügyészi részvétel a büntetõeljárásban a nyomozás befejezését követõen, amikor a nyomozás iratai alapján dönt az ügyész az eljárás további menetérõl.

A bûncselekmény megvalósulása, illetve a meggyanúsított személy bûnössége felõl szerzett bizonyosság esetén az ügyész vádat emel a bíróságon, vagy egyes esetekben a vádemelést mellõzve az ügyet közvetítõi eljárásra utalhatja, vagy a vádemelést elhalaszthatja.

Amennyiben az ügyész a nyomozati anyag alapján nem látja alkalmasnak az ügyet vádemelésre, az iratokat további nyomozási cselekmények elvégzése érdekében visszaküldi a nyomozó hatósághoz, vagy megszünteti a nyomozást.

A büntetõeljárás következõ szakasza a bíróság elõtti eljárás, amelyben az ügyészség  vádképviseleti tevékenysége jelenik meg. Ez magában foglalja nemcsak a vádban írtak melletti következetes érvelést a tárgyalás folyamán, de bírósági döntés elleni jogorvoslat lehetõségét, valamint a jogorvoslattal megtámadott ítélet esetén a vádbeli álláspont képviseletét a másodfokú bíróság elõtt. 

A jogerõs ítéletet a végrehajtás követi. Ebben fázisban a büntetés-végrehajtási ügyészi tevékenység kap hangsúlyt, melynek keretében az ügyész rendszeresen ellenõrzi a fogvatartottakkal való bánásmódot, továbbá a fogvatartás jog- és szabályszerûségét és szükség esetén intézkedik a hatóságok felé.

A KEVÉSBÉ ISMERT ÜGYÉSZI FELADATOK
Az ügyészség magánjogi és közigazgatási jogi tevékenysége kevéssé közismert, bár ez a szakág számtalan olyan területtel foglalkozik, amely az állampolgárok mindennapjaiban jelen van. Például gyámhatósági, gyámhivatali ügyek, szabálysértés, építésügy, ingatlannyilvántartás, fogyasztóvédelem, környezetvédelem, szerzõdések joga, munkajog.

A szakági munka a közigazgatási jogi szakterületen a törvényességi felügyeleti tevékenységben ölt testet, melynek keretében a helyi ügyészségek és a fõügyészség alapvetõen a kormánynál alacsonyabb szintû közigazgatási szervek törvényességi szempontú felügyeletét látják el. Legjellemzõbb vonása e szakterületi munkának, hogy közvetlenül a hatósági eljárásba avatkozik be az ügyész, de ezzel közvetve hatást gyakorolhat az állampolgári jogviszonyokra is.

Az ügyészségi eljárás indulhat hivatalból, a másik szakág vagy egy társhatóság megkeresésére, vagy állampolgári beadvány alapján. A törvényességi felügyelet során az ügyész a közigazgatási szervnél vizsgálatot tarthat, iratot, tájékoztatást kérhet egy adott ügyrõl, a hatóság döntéseinek megváltoztatására,  hatályon kívül helyezésére irányuló, valamint a hatóság gyakorlatát befolyásoló intézkedést nyújthat be, eljárást vagy vizsgálatot kezdeményezhet egy adott ügyben.

A magánjogi szakterületen az ügyészi fellépés igazodik a szakterület jellegéhez, az ügyész is quasi ügyfélként szerepel ezekben az ügyekben, nincs döntési pozícióban, legfeljebb abból a szempontból, hogy benyújt-e a keresetet vagy sem. Az ügyész perindítási jogosultságát, illetve annak eseteit törvény határozza meg.

AZ ÜGYÉSZSÉG A KÖRNYEZETÉRT, A FOGYASZTÓKÉRT
Kiemelt feladata az ügyészségnek a fogyasztóvédelem és a környezetvédelem figyelemmel kísérése. Ezen a területen a hatóságok kötelezõ és bírságoló határozataiból nyert információk alapján tud továbblépni az ügyészség, akár permegelõzõ felhívásokkal a törvényesség betartása érdekében, akár keresettel a tevékenységtõl eltiltás, illetve a jogsértõ magatartás megállapítása iránt.


Komárom-Esztergom Megyei Fõügyészség
2800 Tatabánya I., Népház u. 6.
2803 Tatabánya, Pf.: 302.
T/Fax: (34) 517–000
E-mail: kom.fou@mku.hu