– Milyen hatással volt a rendszerváltás a megyei tûzoltóság életére?
– Alapjaiban változtatta meg a szervezetet, hiszen a korábbi állami tûzoltóságok önkormányzati fenntartásúakká váltak. Jómagam 1989. szeptember 1-jén szereltem fel, „akkor húztam fel a csizmát” – ahogy a tûzoltók egymás között mondják. A Megyei Tûzoltóparancsnokság akkor állami tûzoltóság volt, s irányítása alá tartozott Esztergom, Komárom, Nyergesújfalu és Tatabánya. Lengyelfi Rudolf ezredes, a megyei tûzoltóparancsnok akkor hunyt el, s így Bányóczky János tûzoltó õrnagy vette át a helyét. A városi parancsnokokat is mindenképpen név szerint meg kell említenem: Tatabányán Nagy Béla tûzoltó alezredes, Komáromban Csinger Lajos tûzoltó alezredes, Esztergomban Kertész Sándor õrnagy, Nyergesen pedig Hornyai Béla tûzoltó százados irányításával folyt a munka.
Az Országgyûlés 1991-ben fogadta el az ún. Hatásköri Törvényt, ekkor fogalmazódott meg elõször az önkormányzati tûzoltóság gondolata. Változott ugyan a tûzvédelmi hatósági jogkör is jegyzõi hatáskörbe került –, de a tûzoltóságok megalakulását valójában csak egy 1995-ös kormányrendelet tette kötelezõvé. Ekkor az említett négy város önkormányzata – saját intézményeként – létrehozta a városi tûzoltóságokat, az állami tûzoltóság vagyona pedig elosztásra került a városi szervezetek között. Így önálló, az önkormányzatok irányítása alá tartozó szervezetek jöttek létre. Megmaradt állami tûzoltóságnak a megyei tûzoltóparancsnokság, amely a továbbiakban közvetlen irányítási tevékenységet már nem végzett, ehelyett törvényességi, szakmai felügyeletet gyakorolt az innentõl már hivatásos önkormányzati tûzoltóságok felett.
1996-ban megjelenik a tûzvédelmi törvény, amely hosszas elõkészítõ munka után került kiadásra, s amely végül legfelsõ jogszabályi szinten rendelkezett a tûzoltóságról, a tûzvédelmi feladatokról. Ez tette egyértelmûvé a feladatokat, meghatározva a hivatásos és az önkéntes létesítményi tûzoltóságok fogalmát, és rendezte a tûzvédelmi hatósági jogkört.
– Számos önkéntes szervezet is mûködik a megyében, hol alakultak ki ilyenek?
– Megyénkben 1996 második felében kezdte meg mûködését az elsõ önkéntes tûzoltóság, amely Kisbér városának és a Bakonyalja 16 településének mentõ tûzvédelmi tevékenységét látta el. Ezt követte 2000-ben a nagyigmándi, 2003-ban az oroszlányi, 2005 decemberében pedig az ácsi és bajnai önkéntes tûzoltóság megalakítása. Ezek jellemzõen a hivatásos önkormányzati tûzoltóság illetékességi területén végzik a munkájukat, de az ún. fehér foltokon mûködnek, s ezzel képesek fokozni a megyében a tûzbiztonságot, a tûzvédelmi lefedettséget.
– A tûzoltóegyesületek hogyan kapcsolódnak ehhez a rendszerhez?
– Az önkéntes tûzoltó egyesületek évszázados hagyományokon alapulnak. Megyénkben közel 40 ilyen egyesületet tartunk nyilván, melyekbõl körülbelül 15 a hagyományõrzésen túl a tûzeseményekhez is rendszeresen kivonul, és eredményesen be is tudnak avatkozni. Ezek között az egyesületek között bizony több olyan is akad, amelyek már jóval több mint 100 éve mûködnek.
– Megyénkben az elsõ tûzoltó szervezet Esztergomban alakult, melynek jogutódja a jelenlegi hivatásos önkormányzati tûzoltóság, idén ünnepelte fennállásának 140. évfordulóját.
– A tûzoltóság munkájára az átlagembernek is van rálátása, de a katasztrófavédelemrõl és az irányítása alá tartozó szervezetekrõl már kevésbé van fogalmunk. Segítene ezt rendbe tenni?
– A katasztrófavédelem rendszerében a tûzoltóságok meghatározó szerepet töltenek be, hiszen az alapfeladatain túl – tûzoltás, mûszaki mentés – igen hatékonyan tudnak beavatkozni a különbözõ veszélyhelyzetekben: árvíz, belvíz, rendkívüli – például téli – idõjárási viszonyok, illetve a védelmi igazgatásban közremûködõ szervekkel – rendõrség, honvédség, mentõszolgálat – is igen jó együttmûködést tudnak megvalósítani a katasztrófavédelmi szervezetek szakmai felügyeletével, iránymutatásával.
A Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2000. január 1-jével alakult meg a megyei polgárvédelmi parancsnokság és a megyei tûzoltóság összevonásával. Mindkét szervezet feladatai átöröklõdtek, s a katasztrófavédelmi törvény értelmében a tûzoltóságok feletti szakmai felügyeletet is a katasztrófavédelmi igazgatóság látja el. A feladatait ez a szervezet egy ún. hármas rendszerben végzi: megelõzés, mentés-kárfelszámolás és helyreállítás-újjáépítés. Ebbe olyanok is beletartoznak, mint a veszélyes üzemekkel kapcsolatos teendõk, a lakosságvédelmi intézkedések vagy például a veszélyes áruszállítás közúti ellenõrzése. A szervezet legfelsõbb szintû irányítását az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság látja el, a területi szerv a megyei katasztrófavédelmi Igazgatóság, a helyi szerveket pedig a hivatásos, az önkéntes tûzoltóságok, az egyesületek és a létesítményi tûzoltóságok alkotják.
Cseh Teréz