Magyary Zoltán nevét a tataiak jól ismerik, de manapság is egyre többször találkozhatunk a nagy hírû közigazgatási szakember, egyetemi tanár nevével, gondolataival. Tata városa például a jövõ fejlõdési lehetõségeit felvázoló tervét – koránt sem véletlenül – Magyary-tervnek nevezte el. A Magyary Zoltán Népfõiskola múltja azonban jóval messzebbre nyúlik vissza. Az elmúlt évtizedek munkájáról, az elért eredményekrõl, s a további kitûzött célokról Keresztesi Józseffel, a népfõiskola titkárával beszélgettünk.

– Mióta létezik a Magyary népfõiskola, és miért hozták létre?
– A Tatai Népfõiskola 1940-ben indult el, s 1995-ben mi ezt a hagyományt újítottuk fel Magyary Zoltán Népfõiskolai Társaság néven. Magyary európai szintû közigazgatási tudós volt. A tataiaknak és a környékbelieknek azért jelent õ különösen sokat, mert a 30-as években a vezetésével készítettek egy szociológiai vizsgálatot, melyben a közigazgatás és az emberek kapcsolatát vizsgálták. Már maga a vizsgálat is példa értékû volt, ma is tanítani lehetne, hogyan kell ilyen jellegû munkát elõkészíteni, megvalósítani és közreadni. A tanulmány egyik felét a szöveges elemzések tették ki, míg a könyv másik felében zseniálisan illusztrált mellékletet jelentettek meg a szerzõk: ábrákkal, térképekkel, diagramokkal, amitõl még élvezhetõbbé vált az anyag.
Ami még inkább különlegessé tette ezt a vizsgálatot, hogy készítõi nem elégedtek meg a problémák feltárásával, de egyúttal a megoldásokat is keresték. Eközben jött a gondolat – mintegy orvosságként a kor problémájára -, hogy népfõiskolát hozzanak létre. Rájöttek ugyanis, hogy ahhoz, hogy az emberek képesek legyenek a változásra, a közigazgatással való együttmûködésre, ahhoz segíteni, képezni kell õket, ismereteket kell átadni a számukra. A népfõiskola létesítésének gondolatát dr. Márkus Jenõ református lelkész vetette fel, és az õ kezdeményezését valósította meg Magyary Zoltán az általa alapított Magyar Közigazgatástudományi Intézettel együttmûködve.

– Az 1995-ben újra szervezett népfõiskolának hogyan változott a szerepe?
– A Népfõiskolai Társaság azzal a céllal alakult újjá, hogy õrizze és ápolja Magyary Zoltán szellemi hagyatékát, és a mai igényekhez igazodva újraindítsa a népfõiskolai képzést, mely a növekvõ munkanélküliség miatt egyre inkább szükségessé vált. Az alapító tagok száma 22 volt, ma már 80 taggal mûködünk, s háromszáz fõ felett van évente a részvevõink száma a képzéseinken.
Elsõ tiszteletbeli elnökünk Magyary egykori munkatársa, Kiss István volt, ma ez a cím dr. Márkus Mihályt illeti, aki tíz éven át látta el az elnöki teendõket. A népfõiskola jelenlegi elnöke ifj. Gyüszi László.
A Magyary értékeket nem csak szellemi úton ápoljuk, hanem különféle tárgyi emlékekkel is. Emléktáblát helyeztünk el például Magyary szülõházán, folyamatosan gondozzuk a síremlékét, Héregen pedig – ahol feleségével együtt tragikus hirtelenséggel elhunyt -, kopjafát emeltünk a tiszteletükre. Tatán pedig magunk is hozzájárultunk egy Magyary szobor felállításához is a Cifra Malom mögött, az Öreg-tó sétányán található.

– Milyen programokat, képzéseket valósítottak meg eddig, illetve mit kínálnak ma a hallgatóknak?
– Az újjáalakulás után az elsõ programunk az önkormányzati képviselõk képzését szolgálta. Késõbb sikerült megszerveznünk az elsõ bentlakásos képzést is a cigány kisebbségi önkormányzatok tagjainak. Ezen a területen legutóbb a tavalyi évben szerveztünk képzést, az önkormányzatiság tehát mindig is fontos volt a számunkra.
Az elmúlt évek során mindig arra törekedtünk, hogy olyan képzéseket szervezzünk, melyekre valós igény mutatkozik. Próbáltunk arra figyelni, hogy az embereket milyen kérdések foglalkoztatják. 2000-ben például érzékelhetõ volt a nagyobb érdeklõdés a magyar történelem iránt, s el is indítottunk egy több éven át tartó sorozatot ebben a témakörben. Olyan nagy volt az igény, hogy most éppen ennek a folytatásaként már az egyetemes történelemmel foglalkozunk az elõadásainkon. Az idei évben a Biblia évéhez kapcsolódóan is indítottunk egy tanfolyamot, amely szintén nagyon népszerû volt.
Számítógépes képzéseket is szervezünk évente több alkalommal. Ezek alapfokú 50 órás akkreditált tanfolyamok, épp úgy, mint a nyelvtanfolyamaink.
Akkreditált maga a szervezetünk is, egyrészt tehát egy felnõttképzõ szervezet vagyunk, másrészt civilszervezet, amely sok más szervezettel igyekszik együttmûködni.

– Hol vannak a Magyary népfõiskola elõadásai?
– Képzéseink többségét a tatai Jávorka Sándor Mezõgazdasági Szakközépiskolában tartjuk, de a terveink között szerepel egy saját épület, mely lehetõvé tenné, hogy – az eredeti népfõiskolai elképzeléseknek megfelelõen – bentlakásos képzéseket is tarthassunk. Ehhez keresünk ma a megye valamelyik településén egy telket egy felújításra váró ingatlannal, amely megfelelhetne a céljainknak, és otthont adhatna a Magyary Zoltán Népfõiskolai Társaság bentlakásos programjainak. Meggyõzõdésünk ugyanis, hogy ezek az együttlétek nem csupán egyszerû képzések, hanem emberi kapcsolatokról szólnak, melyek a társadalom tagjainak normális együttmûködését is elõsegítik.

Cseh Teréz