A Környei Hitelszövetkezet megszûnése után 14 év múlva alakult meg a ma már 50 éves Környe és Vidéke Takarékszövetkezet. A jubileum kapcsán az elmúlt évtizedekrõl, a gyökerekrõl Wéber Ferencnét, a Takarékszövetkezet ügyvezetõ igazgatóját kérdeztük.

A hõskor
50 évvel ezelõtt 1958. szeptember 3-án ült össze a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet megalakulását elõkészítõ 36 fõs fõként földmûves szövetkezeti tagból álló bizottság. Feladatuk az volt, hogy a lakossággal megismertessék a takarékszövetkezet alapításának elõnyeit, célját, és legalább 100 tagot szervezzenek. Igazán sikeres volt a kezdeményezés, mert néhány nap alatt, a szeptember 15-én megtartott alakuló közgyûlés idejére már 135 fõ írta alá a belépési nyilatkozatot, és váltott takarékszövetkezeti részjegyet.

Megalakulásakor a szövetkezetnek nem volt önálló helyisége. A helyi földmûves- szövetkezet vezetése hozzájárult, hogy munkaidõ után, napi 2 órában az õ irodahelyiségükben tarthasson fogadóórát a takarékszövetkezet. Az elsõ önálló helyiséget 1960-ban az ÁFÉSZ adta bérbe, egy 2×4 méteres irodát az Alkotmány u. 6. sz. alatt. A takarékszövetkezet két földmûves-szövetkezeti dolgozóval – Ködmön Károlyal és Bartossik Pálnéval – kezdte meg a munkát, a mûködési területe Környe, Kecskéd, Kömlõd, Vértessomló és Várgesztes községekre  kiterjedt ki.
A takarékszövetkezet elsõ igazgatóságának tagjai lettek: Sill Ferenc elnök, Berki Ferenc, Márton Mártonné, Bartossik Pálné, Prekob János, Mokánszky Andrásné és Reichnach György igazgatósági tag, póttag Décsi Kálmán. A felügyelõ bizottság tagjai: Bolya András elnök, Bódis József, Kincs Ferenc, Zsilinszky Lajos felügyelõ bizottsági tagok.

A kezdeti idõszakban nehézséget okozott, hogy a második világháború idején és az azt követõen elszenvedett veszteségek miatt a lakosság bizalma csökkent a pénzintézetek iránt.
Elsõ megoldandó feladat ennek a bizalomnak a visszaszerzése volt. A takarékszövetkezet dolgozói, tisztségviselõi és aktívabb tagjai házról-házra jártak, tagokat és betétet gyûjteni. Így kerültek elõ lassan a szalmazsákban, szekrényekben gyûjtögetett forintok.

A betét és hiteltermékek ebben az idõszakban még nagyon korlátozottak voltak. Hosszú idõn keresztül látraszóló, 3 hóra, egy évre lekötött betéteket kínáltak az ügyfelek részére, személyi, termelési és építési célú kölcsönt igényelhettek a tagok.
A bizalom megszerzése valamint az ügyfél megnyerése érdekében olyan nem pénzügyi szolgáltatásokat is biztosított a lakosságnak a takarékszövetkezet, mint. pl.: könyv-, hanglemez-árusítás, apróhirdetés felvétele, autóbuszjegy árusítás, tej- és sertés-felvásárlások kifizetése, szénbefizetés stb.

A növekedés évei
A takarékszövetkezet életében ugrásszerû fejlõdés következet be 1960-tól. Elsõként értük el a megyében a félmilliós betétállományt, amiért a SZÖVOSZ 5000 forintos jutalomban részesített a takarékszövetkezetünket. Az akkori vezetés ebbõl az összegbõl vásárolta az elsõ írógépet.

1963-ban egy magánszemélytõl bérelt épületben kezdte meg mûködését a kecskédi kirendeltség, mivel az ottani lakosság is igényelte, hogy helyben kapjon pénzügyi szolgáltatást. Környén és Kecskéden is hosszú évekig nagyon mostoha körülmények között mûködtünk (egyetlen helyiség, széntüzeléses kályha, WC az udvaron, stb.). Az egyre növekvõ forgalom szükségessé tette egy korszerûbb központi irodaház építését, így került sor 1968-ban az elsõ saját tulajdonú ingatlan felépítésére Környén, az Alkotmány u.14. sz. alatt.
Közben betétgyûjtõ pénztár nyílt Kömlõdön, Vértessomlón, Várgesztesen és Vértesszõlõsön, de ezek hamarosan bezárásra is kerültek, mivel mûködésük gazdaságtalannak bizonyult.

Az áttörés – nyitás a város felé
A 80-as évek elején a takarékszövetkezet kirendeltséget mûködtetett Környén, Kecskéden, Vértesszõlõsön, a fejlõdés megkívánta, hogy a mûködési terület is bõvítésre kerüljön. Ez elsõsorban Tatabánya irányába tûnt a leggazdaságosabbnak. Az akkor érvényes jogszabályok viszont nem tették lehetõvé, hogy megyeszékhelyen is mûködjön takarékszövetkezet.
1984-ben, külön pénzügyminisztériumi engedéllyel vált lehetõvé, hogy Tatabánya-kertvárosban megnyissuk az elsõ városi kirendeltséget. A kirendeltségnyitás feltétele volt, az adott területen további 100 tag szervezése, és 100000,- forint részjegyállomány gyûjtése.
A takarékszövetkezet dolgozói és tisztségvi-selõi újra csatasorba álltak, és járták Kertváros utcáit, hogy mielõbb teljesíteni tudjuk az elõírt feltételeket.
1984-tõl 1987-ig négy kirendeltséget nyitottunk Tatabányán. Ezzel hétre emelkedett a szolgáltatást nyújtó egységek száma. A városi nyitással jelentõsen bõvült a hitelezhetõ ügyfélkör, ami az eredményekben meg is mutatkozott. A technika fejlõdéseként a kézi könyvelést, tekerõs számológépet felváltotta a Robotron könyvelõgép, majd 89-tõl a számítógépes adatfeldolgozás.

Egy magyar pénzintézet a hazai kétszintû bankrendszerben
A kétszintû bankrendszer bevezetését követõen, a pénzintézeti törvény hatályba helyezésével a takarékszövetkezetekre vonatkozó szabályokat is szigorították. Ezzel megszûnt annak a lehetõsége, hogy a takarékszövetkezetünk ingatlanok értékesítésével, gépjármûvek lízingbe adásával foglalkozzon, jelentõsen bõvültek a megtakarítási lehetõségek, bevezetésre került a számlavezetés mind a lakosság, mind a vállalkozások körében. Ma már interneten keresztül bankolhatnak ügyfeleink, értékpapír-befektetéseiket, biztosításaikat is helyben intézhetik.
1985-tõl a hitelezés területén is új lehetõségek kínálkoztak, elsõsorban az építkezések, vállalkozások finanszírozása tekintetében. Takarékszövetkezetünk napjainkban deviza és forint alapú támogatott és piaci hitelkonstrukciókat kínál az ügyfelei részére.

Takarékszövetkezetünk életében az 50 év alatt voltak megtorpanások, sikertelenségek is. Az idõ múlásával, a forgalom növekedé-sével több kirendeltségünk kinõtte a rendelkezésre álló épületet, ezért folyamatosan építkeztünk, korszerûsítettük saját tulajdonú épületeinket, technikánkat, biztonsági berendezéseinket.
Arra is büszkék vagyunk, hogy  takarékszövetkezetünk – mint az ország valamennyi takarékszövetkezete – a mai napig kizárólagosan magyar tulajdonú szövetkezeti pénzintézet.

Összefogás – újabb lehetõségek, biztató jövõkép
A 2008-as év jelentõs változást hozott az életünkben, július 1-jével egyesültünk a bokodi takarékszövetkezettel. Bõvült a mûködési terület, a kirendeltségek száma 12-re emelkedett.
Az egyesült takarékszövetkezet névváltozása mellett az arculata is megújult, mivel egy szorosabb együttmûködési megállapodást kötött a Takarékbankkal és további 13 takarékszövetkezettel, így a továbbiakban TakarékPontként mûködik.

Ugyancsak büszkeségre adhat okot, hogy takarékszövetkezetünk évek óta hatékonyan, sikeresen tevékenykedik. 2008-ban a Takarékossági Világnap tiszteletére megrendezett országos ünnepségen Takarékszövetkezeti Érdemérem kitüntetésben részesültünk, melyet stabil, hatékony gazdálkodásunkért és kiváló eredményeinkért kaptunk. Ebben az elismerésben mindössze  az  ország három legjobb takarékszövetkezete részesült, s a legnagyobb örömöt az jelentette a számunkra, hogy ebben a rangsorban mi voltunk az elsõk.

Takarékszövetkezetünk mind a mai napig megõrizte szövetkezeti jellegét, szervezeti struktúrája, mûködése szövetkezeti ala-pokon nyugszik. Meggyõzõdésem, hogy az elmúlt 50 év alatt takarékszövetkezetünk tagjai, választott tisztségviselõi, dolgozói jó ügyet szolgáltak, amikor a múlt példáját követve jelenben is folytatták és ápolták a szövetkezeti eszmét, mint ahogy a költõnk Vörösmarty Mihály is írta: „A múltat tiszteld, s a jelent vele kösd össze a jövõhöz”.

Cseh Teréz