Megalakult a Komárom-Esztergom Megyei Gazdasági Érdekegyeztetõ Fórum
„Pozitív tapasztalatokat hozott ez a fórum, amelyen kiderült, hogy igen fontos a párbeszéd” – mondta el dr. Völner Pál A pénzpiaci és gazdasági válság megyei hatásai címmel szervezett tanácskozás összegzéseként. A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat hétfõ délelõtt rendezett konzultatív fórumán a megyei közgyûlési elnök meghívására a megyében mûködõ érdekképviseleti szervezetek, kamarák, ipari parkkal rendelkezõ önkormányzatok, és a szakszervezetek képviselõi elemezték a kialakult helyzetet, és ismertették javaslataikat. A tanácskozás végén megalakult a Komárom-Esztergom Megyei Gazdasági Érdekegyeztetõ Fórum, amely 2009 tavaszán ismét összeül.
A gazdasági válság megyét érintõ kérdéseinek megvitatása céljából szervezett konzultatív fórumot a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat. A tanácskozáson felszólalók ismertették azokat a legfõbb gondokat, amelyek jelenleg a megye gazdasági fejlõdését akadályozzák.
Pordán Zsigmond, a Vállalkozók Országos Szövetségének megyei elnöke elmondta: a válságból való kilábalásra esélyt adna a közmunka fellendítése, állami beruházások beindítása. Pordán Zsigmond szerint a németek protekcionista szemléletét kellene alkalmazni, a hazai termékek elõnyben részesítésével a belsõ piacot meg kell védeni.
Juhász József, a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke az építõipar fellendítését szorgalmazta. „A körbetartozás az egyik legnagyobb ellensége az építõiparnak, a vállalkozásoknak” – mondta Juhász József. „A mikro- és kisvállalkozások terén lokálpatrióta szemléletet kellene bevezetni az önkormányzatoknak: a helyi munkákat helyi cégeknek kellene elvégezni. A sztrájk nem megoldás, a „nincs”-bõl nem lehet osztani” – fogalmazott a KEMKIK elnöke.
Michl József, Tata polgármestere és Schmidt Csaba, Tatabánya megyei jogú város alpolgármestere szerint a magyar gazdaság válságokkal szembeni ellenálló képességét kell növelni. „Jelenleg a megye gazdaságát a nagy multinacionális vállalatok gazdasági helyzete határozza meg, ezért erõsíteni kell az innovációt a kisebb cégeknél. A szakképzõ rendszerek kialakítása fontos: a megyei és a tatabányai TISZK szakirányú munkaerõket adhat” – fogalmazott Schmidt Csaba.
„Tatán a napokban csökkentjük a helyi vállalkozók adóit, így jelezzük a kormánynak, hogy ez igenis lehetséges. Az állam semmilyen lehetõséget nem ad, hogy az önkormányzat segítséget tudjon nyújtani a helyi vállalkozásoknak. Városunkban az építõipart serkentõ lakásépítést is szorgalmazzuk – mondta Michl József.
Az ülésen felszólalt még Sashalmi Béla, a megyei agrárkamara, Komjáthy László, a megyei mérnöki kamara elnöke, Takács János, a regionális munkaügyi tanács tagja, Budai Ágnes, a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének fõtitkára, Csonka Béla, a Szakszervezetek Együttmûködési Fóruma megyei koordinációért felelõs titkára, Benkovics Alajos, a Megyei Iparszövetség elnöke, Gíber Erzsébet, a tatabányai Gazdaságfejlesztõ Szervezet vezetõje, Hornig Rudolfné, Komárom város alpolgármestere, Törõcsik Attila, a Polgár Info információs hálózat munkatársa, Király Lászlóné, a Munkástanácsok Országos Szövetségének képviselõje, valamint a házigazda, dr. Völner Pál.
„Fontosnak tartom, hogy a megyében lévõ munkaadói érdekképviseleti szervekkel, a munkavállalókkal, illetve az önkormányzatokkal szoros összhangban, közösen alakítsuk ki közös véleményt a válság kapcsán.” – fogalmazott összegzésében dr. Völner Pál. „A fórumon a hitelpiaci helyzettel kapcsolatos problémákat feszegettük: a kamatterhek mértékének csökkentésével, a pótlólagos forrásokat biztosító kormányzati intézkedésekkel, az uniós pénzek lehívásával, az állami beruházások beindításával, valamint a körbetartozások enyhítésével lehetne élénkíteni a magyar gazdaság mûködését. Szeretnénk, hogy egy-egy változást párbeszéd elõzzön meg. Az itt megfogalmazott tényeket be kell építeni a magyar kiegyezés keretébe, hiszen ha ez nem valósul meg, akkor diktátumról kell beszélni. Hamarosan összegezzük a fórum véleményét, amelyet közgyûlési határozat meghozatala után elküldünk a kormány felé.”
Dr. Völner Pál elmondta: a válságból egy választás is kiutat jelenthetne, hiszen Magyarországon van olyan politikai erõ, amely a válság jeleit már évekkel korábban észlelte, és megadta a kilábalás irányát is. „A kiegyezés problematikája, hogy van politikai és gazdasági logika. 2002 óta sajnos a választási logika uralta a magyar politikát. Kiegyezni akkor lehet, ha a döntéshozók befogadnak egy-egy javaslatot. Ez a befogadás sajnos a mai napig nem történt meg, így kiegyezésrõl Magyarországon egyelõre nem lehet beszélni” – mondta az elnök.
A fórum végén dr. Péntek Péter megyei fõjegyzõ javaslatára valamennyi résztvevõ beleegyezésével megalakult a Komárom-Esztergom Megyei Gazdasági Érdekegyeztetõ Fórum, amely 2009 elsõ hónapjaiban ismét összeül.