Jónás Krisztina – szoprán – Gárdony
Gárdony komolyzenei nagykövete
A Velencei-tó környékére egyre inkább jellemzõek a komolyzenei programok, hangversenyek, s úgy látszik, Gárdony kifejezetten vonza a fiatal magyar énekeseket. 2007 nyarán a város színeiben Rezsnyák Róbert operaénekes mutatkozott be kulturális különkiadásunkban, idén pedig a fiatal, szép, határozott Jónás Krisztinát ismerhetjük meg, a szakma igéretes szopránját.
– Kazincbarcikán született, Bélapátfalván töltötte a nyarakat, és már az általános iskolától kezdve a zenei pályára készült. Milyen eseményeknek, embereknek köszönhetõek szakmai sikerei?
– Az óvodából toborozták a gyerekeket az éppen induló zenei általános iskolába, és engem is kiválasztottak. Hatévesen kezdtem zongorázni, végzõsként pedig a tanáraim javasolták a miskolci zenemûvészeti szakközépiskolát, ahova énekesként vettek fel. Érettségi után felvételiztem a zeneakadémiára, ahol még nagyon fiatalnak találtak – ekkor voltam 18 éves, – így egy év szakmai gyakorlat következett, majd a zeneakadémia. Ezekben az években azért voltak nehézségek, tanárváltások, kerestem önmagam és a nekem való utat, de végül megtaláltam Schultz Katalin tanárnõt akitõl a mai napig is tanulok énekelni. Ekkor karolt fel Csengery Andrienne, neki köszönhetem, hogy bekerültem a Budapesti Kamaraoperába, illetve, hogy életemben elõször külföldön turnézhattam. A turné után aztán tudtam vásárolni egy lakást magamnak, ami nagyon sokat jelentett, hiszen én kerestem meg a rávalót az énekléssel. 1998-ban diplomáztam utána háromszor egymás után megkaptam a Fischer Annie- ösztöndíjat, amelybõl bejárhattam számos európai nagyvárost, és a legjobb magyar zenekarokkal dolgozhattam. Fontos, hogy a barokk zene mellett – ami az én nagy szerelemem, és ahol igazán kiteljesedhetek – legalább annyira szeretem a másik végletet, a kortárs zenemûvészetet is.
– Mióta él Gárdony-Agárdon?
– Négy éve költöztünk ide, a férjemet köti a munkája az ország nyugati részéhez. Agárd jó választás volt, szeretünk itt élni.
– Miért kezdett bele mûvészeti fesztiválszervezésbe?
– Fontos, hogy az ember több lábon álljon. Magyarországon nincs nagy népszerûsége a dalesteknek, a reneszánsz koncerteknek és a barokk operáknak. Szabadúszóként is egyre nehezebb, leginkább külföldön lehet érvényesülni. Azonban nõként és anyaként súlyoznom kell, hogy töltsek-e heteket távol a családomtól a külföldi fellépések miatt. Nagyon szeretek tanítani, sok lehetõséget látok benne. Már harmadéves fõiskolás korom óta tanítok, egy évet dolgoztam a fehérvári Hermann László Zeneiskola és Szakközépiskola magánének tanáraként, ám a gyermekvállalás miatt ott nem folytathattam a tanítást. Szeretnék a Busapesti Liszti Ferenc Zenemûvészeti Egyetem doktori képzésre jelentkezni, de ehhez be kell töltenem a 38 éves kort.
Az éneklésen, tanításon kívül, szívesen kipróbálnám magam kulturális menedzserként. A szervezõkészségemet hetedik éve komolyzenei kurzus, és mûvészeti fesztivál létrehozásában kamatoztatom, amelynek eddig a helyszíne Bélapátfalva volt. Az idén költöztünk át Gárdonyba, itt ellentétesen az elmúlt évek tapasztalatával az önkormányzat és a lakosság is nagyon nyitottan fogadott, minden lehetõséget, tõlük telhetõ segítséget megadtak a szervezéshez.
Az elején azonban mindig nehéz, és hiába van szó olyan komolyzenei kurzusról és mûvészeti fesztiválról, amely már hétszer sikeres volt, itt a Velencei-tó környékén még csak az elsõ. Remélem, az idén minden kétkedõ megbizonyosodhatott arról, hogy valóban színvonalas rendezvényrõl van szó, ahol a Nyári Zeneakadémia diákjai, és olyan mûvészek lépnek fel, mint Sebestyén Márta. Bár a szponzori bevételek az idén nagyon hiányoztak a költségvetésbõl, remélem, azok, akik mellénk álltak, – többek közt Gárdony önkormányzata, az Agárdi Gyógy- és Termálfürdõ, az Agárdi Pálinkafõzde – nem csalódtak, és jövõre is kitartanak a Velencei-tavi Mûvészti Fesztivál mellett.
Vitkóczi Éva
Biográfia
Zenei tanulmányok:
1979-1987 Kodály Zoltán Állami Zeneiskola Kazincbarcika – zongora szak
1987-1991 Bartók Béla Zenemûvészeti Szakközépiskola Miskolc – ének szak
1998-ban kapott énekmûvész diplomát a budapesti Zeneakadémián Pászthy Júlia növendékeként. Jelenlegi énekmestere Schultz Katalin.
Mesterkurzusok: Csengery Adrienne, Hamari Júlia, Catherine Mackintos,
Walter C. Moore, Anna Reynolds
1996-ban és 2001-ben és 2003-ban Artisjus díj a magyar zenemûvek bemutatása és megismertetése érdekében végzett munkájáért
1996 – Kurtág György: József Attila töredékek címû darabjából részletek a berlini Schaubühne megbízásával Nabokov: Der Pol színpadi darabjában – Berlin, Párizs, Zürich, Lausanne
1999-2001 Fischer Annie elõadó mûvészeti ösztöndíj
2002 Soros mûvészeti Ösztöndíj
Megjelent lemezek:
1999 Galuppi: Egyházi mûvei – Hungaroton
2002 Reneszánsz áriák – Salzburgi Hellbrunner Schloss
2003 „If music be the food of love” címmel reneszánsz és barokk áriák – szóló lemez az
Ars Longa kamarazenekarral, mûvészeti vezetõ: Dinyés Soma
2004 Spirit címmel a Budapest Saxophone Quartett kíséretében oratórikus áriák
2005 közremûködés Gyöngyössy Zoltán fuvolamûvész lemezén – BMC
2005 MADI kiadásában Sáry László és Sáry Bánk mûvei
2006 közremûködés Sáry Bánk szerzõi lemezén – Hungaroton
2007 T.Albinoni: Il nascilmento dell’Aurora címû operája, Dafne – Clemencic Consort, Bécs
mûvészeti vezetõ: René Clemencic
2007 Vajda János: Magnificat, Fekete Gyula: Media vita, Csemiczky Miklós: Stabat Mater mûveiben szóló