Tanszékvezetõ fõiskolai tanár, a Modern Üzleti Tudományok Fõiskolájának tudományos és nemzetközi rektor-helyettese. Igazán gazdag hazai és nemzetközi kereskedelmi-marketing tapasztalatokkal rendelkezõ szakember. Nevéhez fûzõdik például az ún. „fehér termékek” meghonosítása, a Magyar Közösségi Agrármarketing Centrum megalapítása. Vendégprofesszorként gyakran megfordul a müncheni és a leuveni egyetemen is.

Székelyudvarhelytõl Tatabányáig
– Budapesten születtem, de igazából székelynek tartom magam. A szüleim ugyanis erdélyi származásúak. Ezért is olyan kedves számomra a székelyudvarhelyi tagozatunk, amely éppen most ünnepelte a 10 éves jubileumát. Annak is lassan egy évtizede lesz, hogy fõiskolai tanárként, késõbb tanszékvezetõként, majd rektor-helyettesként tanítok a MÜTF-ön. A kereskedelem-marketing a szakterületem, s azt mondhatom, hogy az eddigi pályám nagyon szépen alakult.

A jó szakember négy titka
Azt szoktam mondani, hogy a jó szakembernek mindenképpen rendelkeznie kell mikro, makro, valamint elméleti és gyakorlati tapasztalatokkal. Nekem – a munkahelyeimnek, a tanulmányaimnak köszönhetõen – volt szerencsém mind a négy területtel egészen közelrõl is megismerkednem.

A gyakorlati tapasztalatszerzés évei
Az egyetem után gyakorlatilag azonnal megszereztem a doktori címet, mert az elsõ munkahelyemen, az Országos Piackutató Intézetnél dr. Szabó László igazgató felkarolta, biztatta a fiatalokat, olyan volt a milliõ, hogy mindez magától értetõdõnek tûnt. A munkában és a tudományban való jártasságot tehát egy ilyen nagyhírû intézménynél szerezhettem meg 1972-75 között.

A „mikro” idõszak
A második munkahelyem már az igazi „mélyvíz” volt, a Pest-Komárom-Nógrád Megyei Füszért Vállalatnál – amely magában foglalta a Tatabánya-Esztergom ellátási területet is – dolgoztam 1980-ig. Rengeteg embert ismertem meg akkoriban, fõleg azért is, mert itt volt az egyik legnagyobb logisztikai raktárunk. A szocialista idõkben az ellátási felelõsség politikai oldalról is nagyon fontos volt, fõleg egy bányászváros életében. Kitûnõ munkatársakkal együttmûködve szerezhettem tehát itt is szakmai ismereteket.

A „makro” világa
A következõ állomás a makrogazdasági ismeretek megszerzéséhez kínált kitûnõ terepet. A Belkereskedelmi Minisztériumnál akkoriban kezdõdött egy fiatalítási korszak. Megkerestek, s vezetõ beosztást ajánlottak. Én voltam a tárcánál a legfiatalabb felsõvezetõ, ami igen nagy megtiszteltetés volt a számomra, persze egyúttal jó lehetõség is volt az államigazgatási munka megismerésére. A maihoz viszonyítva akkoriban nagyon fegyelmezett munka jellemezte ezt a területet, porosz típusú szervezetként mûködött, ahol a feljebb jutáshoz végig kellett járni valamennyi lépcsõfokot, s ezen az úton elég sokáig jutottam el 1980-tól 1996-ig.

Az elméleti tudás továbbmélyítése
A harmadik nagy „blokk”-ot az életembe – aminek köszönhetõen az elméleti tudásomat mélyíthettem el – egy külföldi tanulmányút hozta. Nagyon nagy dolog volt ez abban az idõben. Pályázni lehetett arra, hogy Belgiumban a leuveni Katolikus Egyetemen – ami már akkor 500 éves volt !- egy éven át tanulhassak, illetve dolgozhassak. Én voltam az elsõ magyar hallgatója az egyetemnek. Különleges státuszom volt, mert hallgató és professzor is voltam egyszerre. Saját szobám volt, titkárnõm, s szemináriumot tartottam marketing és kereskedelem témakörben. Kitûnõ, máig tartó kapcsolatokat sikerült ott kialakítanom, azóta is gyakran megyek Belgiumba, és rendszeresen meglátogatom a régi tanáraimat, diáktársaimat, akik közül sokan ma az EU-adminisztráció vezetõi. Ez egy világhírû egyetem, negyvenezret is meghaladó diáklétszámmal.

A kapcsolati tõke jelentõsége
A pályámon a negyedik „egység” a vállalati kapcsolatrendszeremet tette nemzetközivé. British American Tobacco, Douwe Egberts, Match – ezek a nevek Magyarországon teljesen ismeretlenek voltak, s ma már látjuk õket. Nekem velük már akkor, az alatt az egy év alatt sikerült kapcsolatot teremtenem, amit külföldön töltöttem. Így amikor egy év után hazajöttem, volt mit átadni az itthoniaknak. Én hoztam be például Magyarországra a „fehér termék” fogalmát, amely Nyugat-Európában akkor már jól ismert volt. Takarékos, nagyon egyszerû, árkímélõ csomagolásban 20-30%-kal olcsóbban forgalomba hozott termékek ezek, amelyet akkoriban nem is volt olyan egyszerû itthon bevezetni, ugyanis Magyarországon fix árrendszer volt. Egészen a miniszterelnökig fölment a javaslatom! Máig õrzöm azt az elõterjesztést, amire ráírta Lázár György, hogy „rendben, támogatom”, bár néhány utasítással azért kiegészítette. Így tudtunk 100-150 kifejezetten olcsó élelmiszer-cikket forgalomba hozni. Ez abban az idõben nagyon népszerû volt.

Máig élõ marketing
Volt még egy nagy állomás a pályámon 1996-tól 1999-ig. A Mezõgazdasági és Élelmezési Minisztériumba kerültem fõosztályvezetõként, majd kabinetfõnöknek. A piaci szemlélet kiteljesedésével összefüggésben sikerült megalapítanunk a Magyar Közösségi Agrármarketing Centrumot (AMC), melynek a célja, hogy segítse a magyar élelmiszertermékek értékesítését külföldön és belföldön egyaránt. Ezt is az akkori magyar miniszterelnöknek kellett jóváhagynia. Óriási lobbyval sikerült elérni, s az eredmények máig kihatnak, hiszen például a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy ma is eredményesen mûködik. Borzasztóan fontos feladat ma is, tudatosítani a vásárlókban, hogy miért is kell magyar termékeket vásárolni. Az pedig különösen kedves a szívemnek, hogy történetesen a fiam, Zoltán éppen itt dolgozik. Biztos vagyok benne, hogy ha a lehetõséget továbbra is meg fogják kapni, akkor a munkájuknak igen nagy lesz a jelentõsége, az EU erõsen komparatív élelmiszerpiacán.

Egyszerre több katedrán is
Az ezredforduló óta „csak” oktatok, s nem gondolkodom azon, hogy pályát kellene változtatnom. Szeretem a munkámat, mert rendkívül változatos. Sikerült például a Gazdasági Minisztériummal Tatabányán létrehozni egy Európai Uniós Megfelelési és Tudásközpontot, amely a kis- és közepes vállalkozásokat segíti tanácsadással, oktatással, nyomonkövetéssel.
Tanítok párhuzamosan Székelyudvarhelyen, Budapesten és Tatabányán is, no és meghívott professzorként Münchenben és a leuveni egyetemen is. A kereskedelem és marketing tanszéken – mint tanszékvezetõ – szakmai irányítást, támogatást nyújtok a kollégáimnak. Marketing, üzleti környezet, élelmiszergazdasági marketing, közösségi marketing, marketingtervezés, termékek-piacok-trendek, márka-márkaépítés – ezekben a témakörökben tartok elõadásokat magyar és német nyelven.
Tudományos és nemzetközi rektor-helyettesként próbálom segíteni tanár kollégáimat, hogy minél többen PhD-fokozatot szerezhessenek. Negyvennégy közül húsz oktatónk hamarosan befejezi ilyen irányú tanulmányait. A nemzetközi kapcsolatok ápolása terén is igyekszem helyt állni többek között az oktatási intézmények közötti diákok, tanárok cseréjével.

Gazdaság és iskola határok nélkül!
A fõiskola berkeiben különbözõ kutatási mûhelyekben folyik a munka. A fõ kutatási területek a kereskedelemmel, az európai uniós kapcsolati rendszerek és a pénzügyi terület. A székelyudvarhelyi tagozaton, az ottani tanárokkal – akiknek jelentõs része egyúttal vállalkozás, vagy valamilyen nagy cég vezetõje is-, megpróbáltuk azokat a témákat feldolgozni a mostani jubileumi tudományos konferencia keretében, amelyek õket is foglalkoztatják. Ilyenek például a magyarországi kapcsolatok, Románia Európai Unióba történõ belépése, a fenntartható fejlõdéssel kapcsolatos gondolatok, a vidéki régiók megtartása, az állattenyésztés problémái és lehetõségei, vagy például az, hogy hogyan tudnak nem elidegenedve élni az emberek, vagyis megvizsgáltuk a mikrokörnyezet és a mikro-régiók helyét a globális világban.
A konferencián szó esett arról, hogy a fejlõdés kulcsa az emberi erõforrás. Beszámoltunk arról, hogy az elmúlt tíz év visszaigazolta, hogy jó volt oda vinnünk a hazai képzést, hiszen ennek eredményeként mára nagy számú, jól felkészült szakember került ki oktatási intézményünk falai közül és segíti a helyi vállalkozásokat.
Hallhattunk elõadást Székelyföld speciális lehetõségeirõl is, hiszen ez egy különleges hely a világban, különleges szereplõkkel, különösen agrár és élelmiszeripari területen.
Képet kaphattunk a magyar, román és szlovák kis- és középvállalkozások összehasonlítása kapcsán arról, hogy miben vagyunk mások, milyen elõnyökkel rendelkezünk szomszédainkhoz képest. Ehhez kapcsolódóan szó esett a magyar-román együttmûködés lehetõségeirõl, sikeres példaként említve a Fornettit, a CBA-t és másokat, akik már ott vannak Romániában.
A konferencián jelen voltak a Babes-Bolyai Tudományegyetem, a Sapientia Tudományegyetem és a budapesti Corvinus Egyetem, valamint a Romániai Magyar Közgazdász Társaság képviselõi is. Nekik köszönhetõen képet kaphattunk a romániai felsõoktatásról, s egyúttal azt is megállapíthattuk, hogy amit a Modern Üzleti Tudományok Fõiskolája nyújtani tud Székelyudvarhelyen, versenyképes, elismerést érdemel és példa értékû a határontúli magyarsággal való kapcsolattartásban.

Cseh Teréz