A mérnöki kamarák munkája és az általuk kínált tagság alapvetõ fontosságú a tagság részére a hivatásuk  gyakorlásához, hiszen a szakmai, etikai és képzési feladatok ellátásához a mérnöki érdekképviselet feltétlenül szükséges. Komjáthy László, a Komárom-Esztergom Megyei Mérnöki Kamara elnöke így foglalja össze az szervezet szerepét, és kihangsúlyozza: a kötelezõ tagságért cserébe a megyében szolgáltató kamara mûködik, amely kiegyensúlyozott, meggyõzõ szolgáltatási színvonalát a stabil kamarai titkárságnak köszönheti.

– Mióta vesz részt a mérnöki érdekképviseleti munkában?
– Már 1989-tõl mûködik mérnöki szakmai szervezet a megyében, kezdetben – a törvényi szabályozás hiányában – egyleti formában, amelynek alapító tagja vagyok. Majd 1996-ban megalakult az ország 19 megyei mérnöki kamarája, amelynek Komárom-Esztergom megyében az elsõ két ciklusban elnöke voltam, a harmadikban tiszteletbeli elnökké választottak. 2008-tól ismét gyakorló elnök lehetek, amely a kamara tagjainak fontos elismerése. Emellett a megyei szervezetek által alapított Magyar Mérnöki Kamara elnökségi tagjaként dolgoztam 2000-2004-ig, jelenleg póttagja vagyok az országos szervezet elnökségének.

– A mérnöki kamarák munkája az adminisztratív feladatok ellátása miatt fontos, és kötelezõ a tagságra nézve?
– A mérnöki kamarák fajsúlyos feladata a tagok nyilvántartása, a szakma gyakorlásához szükséges személyes jogosultság, képzettség és referenciák vizsgálata, amely az etikai szabályok betartatásának alapja, és az elsõdleges érdekérvényesítõ szerep a jogosultság nélkül önálló mérnöki tevékenységet végzõk kiszûrése. Az induló 257 fõs tagság mára elérte az 595 fõt. A mérnöki kamara megalapítása a szakma megítélését nagyban javította. Tagjaink  szakmai felkészültségének frissítése, a kötelezõ továbbképzése szintén jelentõs feladatunk. 2008-ban a KEM Mérnöki Kamara közremûködésével szervezett 13 képzésen összesen 1 126 fõ vett részt. A rendezvények többnyire térítésmentesek, a lehetõségek közül a tagok választják ki, melyiken vesznek részt.
A mérnöki kamara alapvetõ célja azonban az én olvasatomban a mérnöki munka presztízsének növelése, amelyre az elmúlt évtizedek kedvezõtlen tendenciái miatt ma kiemelt igény van a tagság részérõl is. Én hiszek az alkotó mérnöki tevékenység értékteremtõ mivoltában, hiszen a mérnök a munkájával  befolyásolja a közösség életét, amely felelõsséggel jár, s végzéséhez szilárd hivatástudat szükséges. A mérnöki munka elismerését, megítélését elsõsorban saját eredményeinkkel, etikus viselkedésünkkel, mérnöktársainknak való példamutatással lehet a jó irányba terelni. Véleményem szerint még mindig nem megfelelõ a mérnöki szaktudás elismerése, hiszen keveseknek jut eszébe a mérnöki teljesítményt is méltatni, amikor egy hangulatos, ízléses, kellemes épített környezetet szemlél – legyen az egy lakópark, városközpont, vagy egyszerûen csak az utcaképpel harmonizáló intézmények, épületek sora. Éppen a mérnöki munka szabályainak, alapelveinek köszönhetõ, hogy a mérnök küldetése állandó, s a mérnök társadalom szakmai politikájának (amely pártpolitikától mentes) alakítása a mérnöki kamara feladata.

– A kötelezõ tagság anyagi terhet jelent a mérnököknek. A fentieken túl miben nyilvánul még meg a kamara szolgáltatói mivolta?
– Alapvetõen segíteni kell a mérnököket az eligazodásban az állandóan változó jogszabályok, rendelkezések között, amelyben a legfontosabb szerepet a titkársági háttér játszik. A titkárság vezetõjének személye 12 éve – a kamara megalakulása óta – változatlan, az õ és munkatársai szakmai hozzáértése hatalmas kincs a megye mérnöki kamarájának életében.

– Milyen területekre kell még több hangsúlyt fektetni a jövõben?
– Erõsítenünk kell az érdekérvényesítõ tevékenységet, a kamara közremûködését a közigazgatási feladatokban, a tervtanácsokban, és szorosabbra kell fûzni az önkormányzati kapcsolatokat is.
Az idei tisztújítás kapcsán megfogalmazott elsõdleges cél a tagságra nézve a fiatalítás, s a fiatal nemzedék bevonásával teret adni az új, lendületes, energikus mérnököknek, haladó gondolatoknak, az újszerû témakezelésnek. Keressük a módszert arra, hogyan lehet a fiatalokat még jobban bevonni a kamara munkájába. Ennek elsõ lépése a szakmai mentori, konzulensi szerep vállalása, a nyári gyakorlati helyek, majd késõbb a szakdolgozati témák biztosítása, a mérnök hallgatók elméleti tudásának gyakorlati kiegészítése, s elnökként feladatom, hogy a tagtársaimat is a fiatal generáció nevelésére, képzésére kapacitáljam.