A konferenciasorozat kezdeményezõi egy újfajta térségi szemlélet elterjesztését tûzték ki célul. Ennek a térségi szemléletnek legfontosabb vonása, hogy már a stratégiai tervezési szinten is számol a határok fokozatos megszûnésével, és a korábbi nemzeti-nemzetállami tervezési modell helyett szélesebb (közép-európai vagy európai) perspektívával közelít a fejlesztendõ területekhez.
A konferencián többen is felhívták a figyelmet arra a hibás tervezési gyakorlatra, amely még a szomszédos megyei célokkal sem számol, nemhogy határon túli törekvéseket figyelembe venne. Nyilvánvaló, hogy Debrecen és Nagyvárad nem fog tudni fenntartani, gazdaságosan mûködtetni két repülõteret. Ezt a tényt tekintetbe kell venni az egyes repterek fejlesztésénél, és egyértelmû, hogy a két nagyváros e téren együttmûködésre van ítélve.
Hasonló példaként hangzott el az Ipoly-völgyi vasút esete, ahol a hiányzó 6 km-es szakaszon kívül problémát jelent a nemzetközi díjszabás is. A közösségi közlekedés határon átnyúló tervezése például egy olyan terület, amellyel nem szívesen foglalkoznak a megszokott módszertannal dolgozó szakemberek.
Az október 14–16. között megrendezett konferenciát dr. Becsey Zsolt európai parlamenti képviselõ, az önkormányzati szövetség társelnöke, valamint Kerékgyártó Attila, a 3K megbízott fõigazgatója nyitotta meg. Az elõadások négy szekcióban hangzottak el. Elsõként dr. Molnár László elnök-igazgató (FÕMTERV Zrt.), dr. Fleischer Tamás tudományos fõmunkatárs (MTA Világgazdasági Kutatóintézet), valamint Rigó Mihály szegedi fõmérnök (Magyar Közút Kht.) beszélt a közép-európai térség megváltozott geopolitikai helyzetérõl és ennek közlekedési hálózati következményeirõl. Molnár László globális összefüggésrendszerbe helyezte az ország észak-déli, valamint kelet-nyugati kapcsolatait erõsítõ gyorsforgalmi úthálózatának fejlesztését. Fleischer Tamás a Budapest-központú hálózatfejlesztés veszélyeire hívta fel a figyelmet, és egy rácsos szerkezetû modell kedvezõbb volta mellett érvelt. Rigó Mihály is a rácsos szerkezetû hálózatfejlesztésrõl tartott elõadást, és a svéd mintát tartotta követendõnek, amely nem annyira autópálya-központú, mint a 3 váltakozó sávos autóútpárti, hiszen ez a megoldás jelentõs költségmegtakarítást biztosítana.
A második szekcióban a térség- és közlekedésfejlesztés egymáshoz közelítését módszertani oldalról járták körül. Dr. Balogh Ákos akadémikus (MTA Tájépítész Szakbizottság) a különbözõ tervezési rendszerek összemérhetetlenségérõl és az ennek feloldását lehetõvé tévõ új tervezési modellrõl beszélt. Dr. Széni Nándor fejlesztési igazgató (Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség) a közútfejlesztés országos és regionális eszközrendszerérõl, Bíró József igazgató (Nemzeti Közlekedési Hatóság) pedig a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését segítõ intézményrendszerrõl tartott elõadást.
Dr. Udvardy László temesvári egyetemi tanár egy komplex, a hálózatfejlesztést rendkívül sok tényezõre építõ, matematizált módszertant mutatott be, Keresztes Miklós, a 3K informatikai rendszergazdája pedig egy közös közép-európai térinformatikai adatbázis létrehozására tett javaslatot.
A harmadik szekció témája a magyar közlekedési tér makroregionális kapcsolatainak vizsgálata volt. Ennek keretében dr. Hajdú Zoltán tudományos fõmunkatárs (MTA Regionális Kutatások Központja) tartotta az elsõ prezentációt, amelyben a megváltozott közép-európai viszonyokhoz igazodó stratégiai tervezés gyakorlatát sürgette. Berg Tamás osztályvezetõ (3K) az új Országos területrendezési tervet mutatta be, kiemelve a határhoz vezetõ infrastruktúrában a legutóbbi OTrT óta bekövetkezett változásokat. Rajnai Gábor osztályvezetõ (Miniszterelnöki Hivatal) a Kisebbség és Nemzetpolitikáért Felelõs Államtitkárság által elkészíttetett „varratmentes Európa”-koncepciót ismertette, amelynek lényege az egykor a Kárpát-medencében fontos gazdasági szerepet betöltött, de Trianon és a második világháború után politikai okokból felszámolt közúti kapcsolatok helyreállítása.
Molnár László Aurél, a Közlekedési Minisztérium fõtanácsosa a Budapestet az adriai Ploèéval összekötõ V/c helsinki folyosó északi meghosszabbításának terveirõl, valamint az új tengelynek a közép-európai közlekedésben elfoglalt szerepérõl tartott elõadást.
A konferencia negyedik szekciója olyan helyi és térségi kezdeményezéseket érintett, amelyeknek nagytérségi hatásai lehetnek. Elsõként Kálnoki Kis Sándor, a záhonyi fejlesztési projekt miniszterelnöki megbízottja ismertette a több mint 37 milliárdos beruházási csomagnak a Kínát Nyugat-Európával összekötõ újkori „selyemút” kialakulásában játszott kulcsszerepét. Nagy László, a Dopravoprojekt fõmérnöke animáció, tervrajzok és látványtervek segítségével mutatta be a tervezett új komáromi hidat, amely elsõsorban regionális jelentõségû beruházás lehetne. Farkas Iván, a szlovák parlament képviselõje a Dél-Szlovákiát érintõ fejlesztési elképzelések legfontosabb elemeirõl (a pozsonyi elkerülõ gyûrû, az R7-es és R3-as gyorsforgalmi út – utóbbi az Esztergomot az M6-ossal összekötõ M11-es északi folytatása lehet –, valamint a Vlagyivosztokot Béccsel összekötõ széles nyomtávú vasút tervei) beszélt. Molnár Katalin elnök asszony érzelemgazdag elõadáson számolt be arról a folyamatról, ahogy a kezdeti reménytelen helyzetbõl elindulva sikerült az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulásnak elérnie, hogy a közeljövõben két híd végre megépülhet a néhol pataknyi határfolyón. Ocskay Gyula ügyvezetõ (Ister-Granum Kht.) az új esztergomi Duna-híd és a kapcsolódó M11-es térségfejlesztési vonatkozásait mutatta be, és javaslatot tett a másfél évtizede húzódó új 10-es fõútnak az M 11-es nyomvonalára történõ átvezetésére.
A konferencia zárszavát újra Becsey Zsolt tartotta, aki felhívta a figyelmet az intermodalitást elõnyben részesítõ uniós támogatási rendszerre, valamint a határon átnyúló fejlesztési gyakorlat szükségességére.
Az egyes szekciókat élénk viták követték, amelyek során számos érdekes információ is elhangzott.
14-én este az esztergomi várban került sor elsõ alkalommal a Lukács Béla-díj átadására. A Bíró József által vezetett kuratórium idén Fábry Györgyöt, a FÕMTERV egykori forgalomtechnikai irodavezetõjét, többek között az Ipoly-hidak egyik pártfogóját (poszthumusz), dr. Knebel Jenõ hídmérnököt, rengeteg létesítmény mellett az Erzsébet híd tervezõjét, valamint a konferencián is elõadó dr. Udvardy László nyugalmazott egyetemi tanárt, a bánáti közlekedésfejlesztés és -informatizálás vezéralakját részesítette a díjban.
Az ünnepi díjátadáson Herczku Ágnes és Agócs Gergely adott népzenei koncertet.
Október 16-án, a konferencia harmadik napján a résztvevõk tanulmányutat tettek Selmecbánya, Garamszentkereszt, az ott épülõ R3-as gyorsforgalmi út, valamint Garamszentbenedek érintésével. Itt a helyszínen gyõzõdhettek meg egy hiányzó kapcsolat szükségességérõl.
Forrás: Ister-Granum Euroregio