Elõadás a hazai gazdasági helyzetrõl a Gyáriparosoknak

A Komárom-Esztergom Megyei Gyáriparosok és Munkaadók Szövetségének tagjait és meghívott vendégeit a szokásos, havonkénti találkozójukon, a „Péntek Dél”-en ezúttal a Modern Üzleti Tudományok Fõiskolája látta vendégül. Petschnig Mária Zita a Pénzügykutató Intézet neves munkatársa tartott elõadást a hazai gazdasági helyzetrõl, mely röviden így foglalható össze:

A makrogazdaság fõbb mutatói
A külsõ mérleg hiánya nagyon erõteljes növekedést jelez. Az államháztartás hiánya tehát nõ, s ha ehhez nincs elegendõ belsõ megtakarítás, ami mindezt finanszírozná, akkor kialakult az ún. ikerdeficit. Ekkor csak megnövekedett külsõ források bevonásával tartható fenn a növekedés. Ez volt az, amire azt mondtuk, hogy nem finanszírozható, korrekcióra kell. Ez jelentette azokat a bizonyos megszorításokat, amiket Gyurcsány csomagnak, vagy Új Egyensúly Programnak neveztek. Ez azt irányozta elõ – és ez már a Konvergencia Programnak is a része -, hogy 2006-ra a hiányt 11,6%-ról 10,1%-ra csökkentsük. Ez egészen jól sikerült, hiszen a tényszám 9,2 lett.

A kiigazítás tartalmáról is rendkívül sok vita van. A mai ellenzék egy kõkemény konzervatív csomagot javasolt, aminek a lényege, hogy a vállalkozásokat nem terheli tovább, a kiigazítás terheit a háztartásokra hárítaná. Lényegében a Bokros csomag ilyen volt.
A kormány inkább az „is-is” megoldás választotta. A vállalkozásokat és a háztartásokat is terhelte, s közben próbálta megõrizni a nyugdíjak reálértékét. Egy konzervatív program lehet, hogy eredményesebb lett volna gazdasági szempontból, de a kormánynak a társadalmi fesztültségeket is mindenképpen figyelembe kellett venni.

A kiigazítás eredményei
Pozitív eredmény – ha a cél az egyensúlyromlás felszámolása, az ikerdeficit megszüntetése volt – a külsõ egyensúly javulása, aminek az alapja a külkereskedelmi mérleg hiányának radikális csökkenése. Ennek köszönhetõen a folyó fizetési mérleg hiánya is már az elfogadható 5%-ra csökkent, amit tovább segített az uniós pénzek beáramlása. A 11,6%-ról induló államháztartási hiányt 2007-re 5,5%-ra sikerült lecsökkenteni. Ez ilyen rövid idõ alatt nemzetközileg is nagy teljesítménynek számít.
Az államadósság ugyan tovább emelkedik, de ebben benne vannak az állami vállatok veszteségei is, és függ az árfolyamtól is. A Maasthrichti kritérium 60%, tehát a 66%-kal nem vagyunk sokkal fölötte. Mindez persze politikailag nem „eladható”, az egész nemzetgazdaság azt éli meg, hogy az egyensúly javulásáért elég nagy árat kellett fizetni.
Egyértelmûen csökkent a kereslet, a háztartások kereslete +2,1-rõl mínuszra váltott, és a másik keresletbefolyásoló tényezõ, a beruházások pedig stagnálnak. Tehát nincs belsõ húzóerõ. Egyértelmûen a külsõ keresletnek köszönhetõ a gazdasági növekedés, s ezt erõsítette a külsõ konjunktúra is.
A másik kedvezõtlen körülmény az infláció. Sajnos valóban a legutolsó helyen vagyunk, a növekedés alacsony, az infláció magas, mégis a más országokkal való összehasonlítás kicsit igazságtalan. Különbözõ pályaszakaszokban vagyunk. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy az euro zónához képes a dinamizációnk a felére csökkent, így a mi felzárkózásunk elhúzódik. Mindezek következtében a külföldi befektetõk is bizalmatlanok.

Reformok
A kiigazítások mellett, a kormány reformokat is meghirdetett, amiknek az volt a célja, hogy „stabilizálják a stabilizációt”. Az állami kiadások mérséklését kívánták megoldani, ami részben sikerült is. Csökkent az államháztartásban dolgozók létszáma, eredmények mutatkoznak az egészségügy, a gyógyszerkassza, a társadalombiztosítás finaszírozásában, a gazdaság kifehérítésében, és némiképpen az oktatás területén is. Ezek az eredmények azonban szétszórtak, nem állnak össze értékelhetõ egésszé.

A kilátások
Sajnálatos módon a rövid távú kilátásainkat számos dolog beárnyékolja. Az elsõ ilyen a külsõ konjunktúra, mely az idén kedvezõtlennek tûnik. Másik fontos tényezõ a belpolitikai körülmények alakulása. A népszavazás egyértelmûen mutatja, hogy a társadalom ellenáll a reformoknak. A harmadik befolyásoló tényezõ pedig a belpolitikai válság, amely a koalíciós válságból adódik. Ez is elhúzódni látszik, hiszen elõre hozott választások nem várhatóak, mert az valójában egyik pártnak sem érdeke.
Javíthat a helyzeten, hogy még mindig nagy tartalék van a mostani költségvetésben is, a mezõgazdaságban rekord termés várható, és jelentõs mértékû európai uniós pénzek beáramlására lehet számítani. A GDP kisebb mértékben növekedni fog, csak úgy, mint a belsõ kereslet, reálbérek és a beruházások, az infláció pedig csökkenõ tendenciát mutat majd. A külker mérleg nem csak hogy egyensúlyba kerül, de pozitív lesz, és a külsõ finanszírozási igény is normalizálódni fog. Valójában a Bokros csomag óta nem voltak ilyen jók a mutatóink. Lassú, de jó irányú elmozdulás várható tehát ebben az évben.


Cseh Teréz