Az alapítók közül 37 az önkormányzati, 33 a vállalkozói és 51 tag a civil szférából képviselteti magát, és hat kistérséget érint: bicskei, móri, oroszlányi, székesfehérvári, tatai és tatabányai. Összefogásuk célja, hogy a 2007-2013. közötti idõszakban vidékfejlesztési forrásokat hozzanak a térségbe, és a következõ LEADER programban a településeken élõk bevonásával megvalósíthassák fejlesztési elképzeléseiket, többek között a fenntartható tájgazdálkodást, a gazdaságfejlesztést, az épített- és természeti örökség megóvását, illetve a hagyományõrzést.
Az országos regisztráció lezárását követõen az Irányító Hatóság megvizsgálta a helyi közösségek által benyújtott iratokat, terveket, és döntése értelmében a Vértes-Gerecse Helyi Közösség elismert vidékfejlesztési csapatként nyerte el a lehetõséget, hogy Helyi Vidékfejlesztési Stratégiát dolgozzon ki és ezzel közel 2,2 milliárd vidékfejlesztési forrást hozzon a térségbe.
A 2007. december 21-én, Bajon megtartott közgyûlésén megválasztotta tervezést koordináló csoportját, melyben képviseltetik magukat a köz-, civil és gazdasági szféra képviselõi is, valamint tagja a területileg illetékes Helyi Vidékfejlesztési Iroda vezetõje. A tervezést koordináló csoport feladata, hogy a 2008. január 21-étõl számított 120 nap alatt egy olyan Helyi Vidékfejlesztési Stratégiát (HVS) dolgozzon ki, mely alapja lehet a kitûzött célnak: A  Vértes-Gerecse-Által-ér térség fenntartható erõforrásaival egy olyan vidéki élettér megteremtése, ahol élni jó és élni érdemes.
A Vértes-Gerecse akciócsoport által érintett települések: Baj, Bodmér, Bokod, Csákberény, Csákvár, Csókakõ, Dad, Dunaalmás, Dunaszentmiklós, Gánt, Gyermely, Héreg, Kecskéd, Kocs, Kömlõd, Környe, Magyaralmás, Naszály, Neszmély, Pátka, Pusztavám, Sárkeresztes, Söréd, Szákszend, Szár, Szárliget, Szomód, Szomor, Tardos, Tarján, Újbarok, Várgesztes, Vértesboglár, Vértessomló, Vértestolna, Vértesszõlõs, Zámoly.