– Az érdekvédelem erõsítése, és az eddiginél szolgáltatóbb jellegû szervezet kiépítése a fõ cél, olyané, amely mindent elkövet azért, hogy tagjai közlekedési komfortérzete javuljon. Ehhez  bizony reformokra van szükség. A mûszaki segélyszolgáltatáson túl olyan diszpécserszolgáltatot kell létrehozni, amely minden autósnak segítséget nyújt, ha bajba kerül. Például kevesen tudják például, mi a teendõ, ha a Bakonyban vadat gázolnak. Kihez forduljon, milyen telefonszámot hívjon?
– A jövõben az szeretnénk megszervezni,hogy minden új autóhoz járjon egy kártya, amelyen az éjjel-nappal mûködõ telefonszolgálatunk elérhetõsége lesz. A segítségkérést, és a mûszaki segélyszolgálatot természetesen mindenki igénybe veheti, a tagsággal azonban jelentõs kedvezmények járnak.
A legnagyobb magyar civil szervezetként fontos és felelõsségteljes feladatunk elõrelépni a gépjármûvezetõi képzésben csúszós tréningek, közlekedési versenyek szervezésével. Magyarország nem az udvarias sofõrjeirõl híres. A közlekedési morált a kezdeteknél, a tanulási folyamat elindultával kell jól kialakítani a leendõ gépjármûvezetõkben, amely aztán jellemzi majd a vezetési stílusát, a forgalomban való részvételét. Napjainkban az emberek sok idõt töltenek az autójukban, és az egész napot képes elszúrni egy szemtelen sofõr, vagy éppen jobbá tenni egy udvarias gesztus. Hiszem, hogy közlekedési morál és a társadalmi mentalitás szorosan összefügg. Az autóklub a rendelkezésre álló eszközeivel mindent megtesz azért, hogy az utakon is civilizált, egymásra odafigyelõ emberek legyenek.

– Van példaképe a hasonló szervezetek közt?
– Azt hiszem a német mintából sokat tanulhatunk. Az A.D.A.C tagjai számát tekintve jól mûködõ szervezet, de talán a német emberben is erõsebb a „valahová tartozás“ igénye. Szolgáltatásaink javításával, bõvítésével mi is ezt szeretnénk erõsíteni. A Magyar Autóklub civil szervezetként sikeres gazdasági tevékenységet folytat, stabilan mûködik, állami támogatás nélkül, és a nemzetközi szövetség elismert tagja.

– Mikor indult az Autóklub átszervezése?
– A megyei egységek négy évvel ezelõtt próbarégiókká alakultak, Komárom-Esztergom, Fejér és Gyõr-Moson-Sopron megyék alkottak egy régiót. Így azonban nehezen kezelhetõ volt a kapcsolattartás a közigazgatási szervekkel. 2007 elején új régiós felosztást hirdettünk ki, ez már megfelel a mostani, közigazgatási határoknak. A Magyar Autóklub Közép-dunántúli Régiós szervezetében jelenleg közel tízezer autóklub-tag van, minden megyeszékhelyen mûködik vizsgaállomás. A következõ hat éves ciklusban terveink szerint megújul a veszprémi és a székesfehérvári vizsgaközpont, majd Tatabánya és Esztergom is felújításra kerül, természetesen az ügyfélfogadó résszel együtt.

– Mi lesz az elsõ feladata?
– Személyesen felkeresem a régió önkormányzati , társadalmi vezetõit, a városokban mûködõ csoportok vezetõit, szeretném jól megismerni õket és összefogásra, szoros együttmûködésre kérni, késztetni õket, hiszen mostantól nincs Veszprém, vagy Dunaújváros, Tatabánya,Székesfehérvár hanem régió van, ebben kell gondolkodnunk közösen.

Vitkóczi Éva

A MAK KDR új elnökségének tagjai:
Dr. Farkas Károly – elnök
Dr. Sebestyén Béla – alelnök
Agócs István, Barkóczi József, Csete Zoltán, Samu Béla, Müllner Vilmos, Dr. Szegvári Ferenc, Szabó Bakos György és Varga Imre elnökségi tagok.