Június elején ünnepélyes keretek között került átadásra Esztergom város megújult gyönyörû fõtere, mely a Strabag ZRt. kivitelezésében készült. A Széchenyi térre bizony ráfért már a rehabilitáció, hiszen a hajdani Bottyán-ház – mely ma a városházának ad otthont –, és a hozzá kapcsolódó tér még a XIX. század végén épült. Az elvégzett munkálatok részleteit a Strabag ZRt. megyei fõépítészétõl, Simon József Úrtól és az esztergomi munkák építésvezetõjétõl, Tóth József Úrtól tudtam meg.

– Mikor kezdtek és milyen munkákat kellett elvégezniük?
– A felújítandó Széchenyi tér – a Szent Háromság körüli zöldterület kivételével – eredetileg hagyományos aszfaltburkolattal készült – kezdi a munkálatok leírását Tóth József. Ez a rész tulajdonképpen parkolóként szolgált. A városvezetés úgy döntött, hogy megváltoztatja a tér funkcióját, és egy mediterrán jellegû teret alakít ki, melynek fõ funkciója, hogy méltó otthont adjon a közintézményeknek, a városházának és az itt elhelyezkedõ vendéglátóegységeknek. Az volt a kívánság, hogy a teret kizárólag gyalogosan lehessen megközelíteni.
Ugyanakkor a város gondoskodott a kiesõ parkolóhelyekrõl is, a stranddal szemben, a Táncsics úton megépült egy új parkoló, amely a városközpontban van, körülbelül 100 méterre a Kis-Dunától, szemben az Élményfürdõvel. A Széchenyi tér átépítésével az egész királyi városrész forgalmi rendje megváltozott, az autósok rendezett körülmények között parkolhatnak. A munkákat tehát parkoló építéssel kezdtük.

– Hogyan folytatódott? Mi változott meg a téren?
– Az építkezés megkezdése elõtt – mivel mûemlékekben, régészeti leletekben gazdag területrõl van szó – régészeti feltárás történt – folytatta a gondolatot Tóth Úr. Mivel a közbeszerzési pályázatot 2005. október végén nyertük el, a szerzõdést pedig december közepén tudtuk megkötni, így ezek a munkálatok januárban indulhattak el. Két helyen – a tér közepén, a bíróság épülete elõtt, valamint a Lõrinc utcában, a Szent Lõrinc Templomnál történtek feltárások. Az volt az eredeti terv, hogy ha értékes, a nagyközönség számára is bemutatható leleteket találnak, akkor azokat egy üvegfelülettel megvédve, ott a helyszínen megtekinthetõvé teszik. Mivel a leletek mennyisége és állaga nem felelt meg a célnak, a tervet módosították. A burkolatba – mintegy jelképesen – a Szent Lõrinc Templom eredeti alaprajza került beépítésre, és egy fluoreszkáló bevonatot kapott. Ugyanilyen módon került bemutatásra a városháza elõtti területen a temetõ kerítésfal nyomvonala.
A régészeti munkálatokat az esztergomi Balassa Bálint Múzeum munkatársai végezték. Folyamatosan ott voltak az építkezésen, és a szakszerû és gyors munkájuknak köszönhetõen a régészeti feltárás semmilyen módon nem akadályozta az építési munkákat. Mindez Horváth Úrnak és csapatának volt köszönhetõ.
– A hosszú tél miatt a valós munkálatokat végül csak áprilisban tudtuk megkezdeni, ami a bontástól a tér teljes újjáépítését jelentette – vette át a szót Simon Úr. A régi közmûvek teljes egészében megszûntek, helyettük újak kerültek beépítésre. A közvilágítási oszlopokon kívül minden a föld alá került: hírközlési kábelek, kábel-tv, 20 kW-os nagyfeszültségû vezeték, 0,4 kV-os energiaellátó-hálózat, közvilágítási hálózat, ivóvízvezeték, csapadék- és szennyvízcsatorna, gázvezeték, locsolóhálózat, a  szökõkutak kiszolgáló egységei, stb. Ez egy meglehetõsen nagy munka volt. 10 ezer m2 teljes felújítás történt, 5000 m3 talaj kerül kicserélésre, 4300 m3-es bazalt ágyazat van a téren, alatta pedig speciális vízáteresztõ, ún. „lélegzõ” beton, 1600 m3-en.

– Milyen „extrák” kerültek a térre?
– Már maga a tér burkolóanyaga is különleges – válaszolta kérdésemre az építésvezetõ. Vörös és szürke porfirt, hajlított illetve vágott oldalélû gránitlapokat, kis- és nagykocka bazalt burkolatokat használtunk. Az építkezés során a teret – akár 1000 fõs – nagyrendezvények befogadására is alkalmassá kellett tennünk, az elektromos energiahálózat is eszerint lett kialakítva. Mindemellett egy díszkivilágítási rendszer is kiépítésre került, a középületek, és a mûemlékek így esténként pompás látványt nyújtanak. Három szökõkút is otthont kapott itt, közülük az egyik, az Ister-kút, melynek a különlegessége, hogy a benne lévõ szoborcsoportot egyetlen tömbbõl faragta alkotója.
– Mindezt persze az tette igazán izgalmassá számunkra, – egészítette ki a gondolatot Simon Úr -, hogy az átalakítási munkák alatt a Széchenyi tér természetesen tovább élt, a lakásokban élõknek folyamatosan biztosítani kellett a szolgáltatásokat, no és persze az átadási határidõt is tartanunk kellett, hogy a nyári szezon már az új térrel indulhasson.

Cseh Teréz