A seregélyesi Sereg-tej Szarvasmarhatenyésztõ Kft. öt éve az országos élbolyban található az egy tehénre esõ tejtermelés vonatkozásában, sõt az elmúlt két évben a legjobb hazai mutatókkal rendelkeznek. Míg átlagban egy tehén 6500 litert ad egy évben, tavaly náluk 11.500 liter volt a tejhozam. Burghard Tibor ügyvezetõ igazgatóval beszélgettünk.

– Hogyan kezdõdött?
– 1992-ben a Seregélyesi MGTSz három részre bomlott, növénytermesztõ, sertés- illetve szarvasmarha tenyésztõ részlegekre. Én 1977 óta, azaz az egyetem elvégzése után itt kezdtem dolgozni, és ágazatvezetõként társaimmal úgy döntöttünk, hogy a szarvasmarha tenyésztést folytatjuk. Nagyon nehéz helyzetben volt az ágazat, leépítések, az állatállomány fokozatos eladása, a gyenge kondíciók nem ígértek semmi jót. Mindenki a növénytermesztésben hitt, csak mi, kb. hetvenen gondoltuk úgy, hogy érdemes a tehenekkel foglalkozni. Az életben maradáshoz kellett a földkárpótlás, a szövetkezet földjeit szétosztották, és az emberek piaci alapon hozták a rájuk esõ területeket. Szerencsére a székesfehérvári OTP segített a mezõgazdasági cégeken, így mi is hitelhez jutottunk, hogy fejleszteni, beruházni tudjunk. Elsõ feladatunk a vemhes üszõk vásárlása volt, hogy feltöltsük az állományt. 1996-ig szövetkezeti formában tevékenykedtünk, ekkor a tulajdonosi szemlélet erõsítése érdekében váltottunk, és megalapítottuk a Sereg-tej Kft.-t. Elõször mintegy ötven tulajdonossal, késõbb aztán koncentrálódtak a tulajdoni részek, mára tizenegyen vagyunk a kft.-ben. Negyvenöt dolgozónk van, valamennyien seregélyesiek – egész dinasztiák tevékenykednek nálunk.

– Csak tejtermeléssel foglalkoznak?
– Igen, ez a fõ profilunk, nem foglalkozunk hízlalással. Az állatállomány – Holstein-fríz fajtát tenyésztünk – 950 darab, ebbõl ötszáz a tejelõ, a többi üszõ és borjú. El kell ugyanakkor mondani, hogy ma a tejtermelés a földalapú állami támogatás nélkül veszteséges. A mintegy hatszáz tejtermeléssel foglalkozó cégnek még így is csak fele tud némi nyereséget felmutatni. A kvótarendszer sajátossága, hogy évi hatmillió liter után jár 8 Ft/kg támogatás, de csak mintegy ötmilliót tudunk országosan elõállítani! Az idén egyébként szükség lesz a tej termelõi árának emelésére, mert fölborult az eddigi rend, az aszály miatt nagyot drágult a takarmány, és csökkent a tej mennyisége is.

– Miben látja sikereik titkát?
– Több tényezõ összejátszásának köszönhetjük eredményeinket. Elsõ helyen említem a stabil személyi állományt. 1992 óta a cég vezetése változatlan, és a fizikai állományban is minimális a fluktuáció. Partnereink, beszállítóink is 15-20 éve ugyanazok, bár tavalytól exportra dolgozunk, ugyanis az export ár 25%-kal magasabb, mint a hazai. A másik dolog a szakmaiság és az ösztönzõ rendszer. Nyolc kiváló szakember tevékenykedik nálunk a legkorszerûbb ismeretekkel, óriási tapasztalattal. Nem teljesítménybérben dolgoznak az embereink, hanem órabérben. Ezen a területen átlagosan 110.000 Ft a kereset, ez nálunk 150.000 Ft-ra rúg. Cégünk ezen kívül premizálja a jó teljesítményt, így dolgozóink szinte versenyeznek a jó eredmény elérése érdekében. A tenyésztésben is új technológiát vezettünk be, az USA-beli genetikai kutatásoknak köszönhetõen lézerrel válogatott spermával termékenyítjük meg az állományt. Ennek köszönhetõen szinte garantált a 90%-os üszõ utód! Így tavaly óta már negyven vemhes szarvasmarhát tudtunk eladni, és ez a szám akár 80-100-ra is emelkedhet. Ez képezi vállalkozásunk másik lábát, hiszen az üszõk darabját félmillió forintért értékesítjük. Még a takarmányozást kell megemlíteni, hiszen nem mindegy, hogy mivel, és milyen intenzitással etetjük az állományt. Nagyfokú a gépesítettségünk, computer vezérlésû a takarmányozásunk.

– Mennyire tesznek eleget az uniós környezetvédelmi elõírásoknak?
– A trágyaelhelyezést 2013-ig meg kell oldanunk. Ennek érdekében pályázunk vidékfejlesztési uniós alapra, százmillió forintra van szükségünk a szigetelt trágyatároló és az útrendszer megépítéséhez. Régiek az istállóink is, a nyolcvanas években épültek a legújabbak, ezeket is korszerûsíteni kell.

– Hogy látja a jövõt?
– Bizakodva. Úgy tûnik, munkánk meghozza a gyümölcsét. 2013-ig szeretném vezetni a céget az eddigi szemlélettel. Sokan a szemünkre vetik, hogy nem gondolkozunk eléggé kapitalista módon, ekkora állományt akár húsz fõvel is el lehetne látni. Lehet, hogy így van, de mi felelõsséget érzünk a seregélyesi emberek jövõjéért, ezért aztán nem tervezünk elbocsátásokat, maradunk így családiasan, negyvenöten!

Veér Károly