A Polgárdi Vegyeskar Egyesület három szekcióval mûködik. A Clara Voce (Tiszta hangzás – spanyol kifejezés) Vegyeskar mellett egy kisebb csoportban gospeleket és spirituálékat énekelnek, illetve egy operett projekttel járják az országot. A kórus karnagyával, Gabrieli – Kiss József opreaénekessel beszélgettünk.

– Meséljen a kórus történetérõl!
– A Polgárdi Vegyeskar az 1950-es években alakult, utódaként az elõtte sikeresen mûködõ Polgárdi Férfikari Dalárdának. Az 1970-es években adta elsõ minõsítõ hangversenyét, ahol ezüst fokozatot ért el. Azóta számos kórusverseny, fesztivál, köztük a kapuvári, celldömölki, siófoki, siklósi, kaposvári, sárbogárdi vegyeskari találkozók, Bárdos Lajos, Kodály Zoltán, Bartók Béla emlékére rendezett kórusversenyek rendszeres vendége. Az 1980-as években, elnyerte az ” Aranykoszorú Diplomával” megtisztelõ minõsítést. Az 1998. júniusában rendezett minõsítõ hangversenyén a KÓTA ( Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége ) szakmai zsûrije a megyében is ritka „Hangversenykórus” minõsítést adományozta a vegyeskarunknak. 2000. õsze óta bejegyzett egyesületi formában mûködünk, színesebbé téve, nem csak városunk, de a régió ünnepségeit, életét is.

– Kikbõl áll a kórus?
– Ma átlagban harmincöten vagyunk, tagjaink fõként Polgárdi fiataljai, fõiskolásai, de többen jöttek a környezõ településekrõl is. Külön örvendetes és tiszteletérdemlõ, hogy a régi, hatvanas évekbeli kórus több tagja a mai napig rendszeres résztvevõje a kóruséletnek. Jómagam karnagyaként 1993 óta tevékenykedem elõbb édesapám Kiss József, majd halála után feleségem, Kissné Révfalvi Andrea társaságában.

– Milyen elismerésekben részesültek az évek folyamán?
– Az említett minõsítések mellett 2000. március 15.-én a Fejér Megyei Önkormányzat a fiatalok elõtt tett példamutató munkásságáért Vörösmarty díjjal, Polgárdi Város Képviselõtestülete pedig a megtisztelõ „Pro Urbe” ( a városért ) kitüntetéssel ismerte el a kórus tevékenységét. A legnagyobb szakmai elismerést 2000. decemberében Budapesten értük el, amikor a Kodály Zoltán II. Magyar Kórusversenyen, a Vigadóban, a vegyeskarok kategóriában – teljesen ismeretlenül – a negyedik helyen végeztünk, megelõzve egy csomó nagy múltú kórust is. Ennek folyományaként meghívtak bennünket a Bartók Kórusfesztiválra is, ahová sajnos nem tudtunk elmenni. Nejem németországi karnagyi ösztöndíjat kapott jutalmul. Meg kell még említeni a Nyugat Kapujában címû országos, milleniumi versenysorozatot is, ahol a szolnoki döntõben a kórus kategóriában másodikak lettünk.

– Rendezvényeik országszerte ismertek.
– 2004-ben rendeztük meg elõször a saját szervezésû kórusfesztivált, ahol öt társaság mintegy két és fél órás hangversenyt adott. Polgármesterünk ötletére 2005-tõl már több napos mûvészeti fesztivállá terjesztettük ki a rendezvényt, amely a Seuso nevet kapta. Érdekesség, hogy a legendás kincseket a polgármester úr pincéjénél találták egykoron. Közremûködtünk 2001-ben az Ütõ Endre rendezésében, a nádasdladányi Nádasdy kastély színpadán bemutatatott Kodály: Háry János címû daljátékában, amelynek sajnos nem lett folytatása, mert a következõ évben megszüntették a kastélyprogramok finanszírozását. Megjelent egy cd-nk is, The Blue Bird címmel, és gõzerõvel készülünk az idei Seuso-ra, amely egyben Polgárdi várossá avatása tíz éves évfordulójának megünneplése is. Augusztus 8-a és 12-e között rendezzük, és a programban szerepel Miklósa Erika fõszereplésével, Ütõ Endre rendezésében a Denevér címû operett, valamint a törökbálinti kamarakórussal közösen elõadjuk Kodály Psalmus Hungaricus-át, melyben én éneklem majd a szólót.

veér