Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület rendezvényén dr. Havelda Tamás, a márkushegyi üzem bányászati igazgatója elõadásából sok, eddig kevéssé ismert tényt és adatot ismerhetett meg a szépszámú hallgatóság: Bár a szénkutatások már 1915-ben megkezdõdtek Oroszlány község határában, a tényleges aknaépítésig egészen 1937. májusáig kellett várni, ezért ez idõponttól datálják a bányászkodás megindulását. A Statisztikai Hivatal 1938-as széntermelési adatai között már szerepel Oroszlány is, 6499 tonnával. A múlt század negyvenes éveiben egymást követték az aknanyitások, s folyamatosan nõtt a termelés, ami magával hozta a krónikus munkaerõhiány kialakulását. Ezért az ötvenes évek elején elitélteket is munkába állítottak. Ebben az idõszakban lett a községbõl város, melynek fejlõdése folyamatos volt egészen a kilencvenes évek végéig, amikor is átmenetileg megtört a lendület. Az aknák sorában utolsóként állt termelésbe 1981-ben Márkushegy, mely mára az utolsó mélymûvelésû bányaként mûködik Magyarországon.
A konferencia további részében Rácz Mátyás a bányászati technika fejlõdésérõl, míg Katonka Sándor a város születésérõl és fejlõdésérõl tartott tájékoztatót. A programot Kárai Sándor: 70 éves az oroszlányi szénbányászat címû filmjének bemutatója zárta.