A Partner Mérnöki Iroda dupla 10-ese

Éppen 10 esztendõs a napokban átadott új 10-es fõút dorogi szakászának tervezõje
A Partner Mérnöki Iroda dupla 10-ese

– Kezdjük a legfrissebbel, a dorogi Bécsi úttal…
– Ez a szakasz valóban most került átadásra, a 10-es úttal való kapcsolatom azonban nem mai keletû. Annak idején, még 1993-ban, amikor eldõlt, hogy a 10-es fõút Budapest-Tát nyomvonala meg fog épülni, az út elsõ 300-400 méternyi szakaszának megépítését – mint a Közúti Igazgatóság igazgatója – volt szerencsém irányítani. Ez volt a 10-es fõút elsõ eleme.
Reményeink szerint a 10-es út további fejlesztése, a Budapest-Kesztölc szakasz is megvalósulhat majd a II. Nemzeti Fejlesztési Terv ideje alatt EIB hitelbõl. A tervezési folyamat is sajnos rendkívüli módon elhúzódik a különféle érdekegyeztetésekbõl adódóan.
A Táti elkerülõtõl kezdõdõen is megfogalmazódott egy újabb igény, az ún. Duna melletti gazdasági övezet – Nyerges-Lábatlan-Süttõ – települési átkelõszakaszainak tehermentesítésére. Ennek vizsgálatát éppen most végezzük a kistérség felkérésére.
Erre azóta igen nagy szükség van, amióta 1991-ben Nyergesújfalu átkelési szakaszainak komplex forgalomcsillapítása megvalósult. Ez volt az elsõ ilyen jellegû megoldás az országban, melyet személy szerint én tervezhettem. Ez az itt élõknek egy életminõség javulást eredményezett egyik oldalról, ám a forgalomcsillapítással egyidõben megfogalmazódott egy terelõút iránti igény is, amelyre a tranzitforgalom átvezethetõ. Jelenleg nagy kérdés, hogy mihez kapcsoljuk majd vissza ezt az elkerülõ utat, Neszmély környékén csatlakoztassuk be ismét a 10-es fõútba, vagy egészen Tatáig elhozva, az M1-essel alakítsunk ki összeköttetést.
A nyergesújfalui fejlesztés biztosította azt a lehetõséget, hogy Dorog város vezetése megfogalmazza azt az igényét, hogy a 10-es számú fõút átkelési szakaszát visszaépíthesse, vagyis az életminõség-javítását segítõ forgalomcsillapítás itt is megvalósulhasson. Az elmúlt években – többek között – ezt tervezte irodánk. Csomópontok, gyalogátkelõk, parkolók, buszmegállók kerültek átépítésre. Elkészítettük az engedélyezési terveket, a közmû kiváltás terveit, majd megcsináltuk a létesítmény tenderterveit, amely alapján a beruházók – UKIG és Dorog város Önkormányzata – kiválasztották a kivitelezõt. A feladatot a Strabag Építõ ZRt. kapta, így részükre megvalósítottuk a kiviteli terveket és a tervezõi mûvezetés keretében a konkrét kivitelezésben is közremûködtünk. A létesítmény fõ attrakciója a városháza elõtti tér körforgalma lett, amely egyben szökõkútként is funkcionál.

– Beszéljünk egy kicsit a tízéves cégrõl, a Partner Mérnöki Iroda tervezõ csapatáról!
– Tizenkét rendkívül jól felkészült kollégával, stabil gárdával van szerencsém dolgozni. A kollektívánk minden egyes tagjáról elmondható, hogy nagyon ügyes, hivatástudattal rendelkezõ tervezõ.
Az elmúlt 10 évben körülbelül 7-800 feladatot teljesítettünk így együtt, amelyekben voltak kisebb-nagyobb önkormányzati feladatok, országos kihatású közlekedés-hálózatfejlesztési felmérések és tervek egyaránt. Az ország összes megyéjében, szinte valamennyi szegletében dolgoztunk már.

– Voltak, vagy vannak kedvenc projektjeik?
– Az egyik szívünk csücske a ma már M11-esként az OTrT-be beépült ún. hiányzó kapocs. Ez a Helsinki európai közlekedési rendszerbõl hiányzó láncszemet jelenti, vagyis az Európai Unió közlekedési folyosórendszerének hiányzó szakaszát. Társaságunk az útszakasz legelsõ vizsgálatát és döntéselõkészítõ munkálatait végezte, amely az esztergomi új Duna-híd és az M1-es autópálya kapcsolatának vizsgálatára vonatkozott.
A szívünk másik csücske pedig az új komáromi híddal indul – (Érsekújvár)-Komárom-Tata-Tatabánya-Oroszlány-Mór-(Székesfehérvár-Dunaújváros) -, egy interregionális közlekedési tengely elõkészítése. A tervezési munkák folyamatosan haladnak, a Duna-híd engedélyezési terve még az idén elkészülhet. Ennek az útszakasznak a megvalósítása komoly térségi lobbyt is igényel majd, és úgy tûnik, hogy a II. Nemzeti Fejlesztési Terv Közlekedési Operatív Programja keretében kínálkozik elérhetõ forrás a folyosó egyes elemeinek kivitelezésére.

– Milyen – a megyét érintõ – fejlesztési tervek kötõdnek az Önök nevéhez?
– Sok feladatunk kötõdik Tatabánya és környéke közlekedéshálózatának fejlesztéséhez, amelyek további perspektivikus lehetõségeket kínálnak megyénknek, és reméljük irodánknak is. Véleményem szerint egy tatabánya-déli tehermentesítõ utat kellene legelõször megvalósítani, majd ezt követõen a 88-as fõút Tatabányával való összeköttetésén kellene tovább haladni (Szombathely-Pápa-Kisbér-Tatabánya-Esztergom nyomvonalon).
Irodánk jelenleg Esztergom városában a városközpont rehabilitációján, az ún. „esztergomi séta II.” projekt második ütemének tervezésén tevékenykedik, ami a Széchenyi tér-Lõrinc utca-Kis-Duna sétány-Mindszenty tér (Prímási Palota) revitalizációját jelenti.
De Esztergomban más jellegû munkáink is folynak, az északi városrész lakóterület-fejlesztésének elõkészítésében is részt veszünk. Ez a „visegrádi vám”-tól a Szamár-hegy és a Búbánat-völgy térsége. Ugyancsak itt folyó munkánk – jelenleg engedélyezés alatt – az EUROVELO6 ® dunamenti kerékpárút tervezése. Reményeink szerint Komáromban folytathatjuk majd a kerékpárút-hálózat tervezését. Cégünk egyébként a kerékpárút teljes megyei szakaszának terveit elkészítette, csupán szándék és pénz kérdése azok megvalósítása.
Oroszlányban az óváros rehabilitációjára készítünk terveket egy a Regionális Operatív Program keretében benyújtandó pályázathoz. Reméljük – mivel a pályázatot magát is mi fogjuk összeállítani – egy sikeres projektmenedzselést sikerül itt majd végrehajtanunk. Irodánk ugyanis a közlekedés-fejlesztésen túlmenõen területfejlesztési projektekkel is széles körûen foglalkozik. Így például Oroszlány területén a volt XX-as Akna és térsége (Majki mûemlékegyüttes) turisztikai fejlesztését is van szerencsénk menedzselni.

– Említene néhány munkát a Közép-dunántúli Régió másik két megyéjébõl is?
– Cégünk a Közép-dunántúli Régió Regionális Operatív Programjának az elõkészítésében is közremûködött. Ezen túlmenõen az elmúlt években a régiónak közlekedési hálózati tervet készítettük. A Komárom-Esztergom megyeiekhez hasonlóan a régió más területein is végzünk hasonló munkákat és természetesen nyitottak vagyunk további feladatok vállalására is a területfejlesztési projektmenedzseléstõl kezdve a konkrét mûszaki tervezésig.
Különbözõ kereskedelmi, multinacionális cégeknek is dolgozunk, áruházak építésénél a mélyépítési terveket is szíves vállaljuk. Dolgoztunk már az Inter-Sparnak, Tesco-nak, Family Centernek, de sok más típusú munkát is végzünk. Tatán például a Piac téren a fejlesztést megelõzõ forgalmi vizsgálatokat mi végezzük, a Bódis-hegyen pedig 19 hektáron lakóterület-fejlesztést tervezünk. A megújuló energiák hasznosításának terén, a bioenergia és szélenergia felhasználásához kötõdõen is vannak munkáink. A tervezéstõl az átadásig mi bonyolítottuk le az Ászári Általános Iskola építését, a tatabányai plaza-építéseknél, a várgesztesi faluház megvalósításánál, a basaharci idõsek otthonánál pedig mûszaki ellenõrként vettünk, veszünk részt a munkákban.

– A régión kívüli területekrõl is említsünk meg néhány munkájukat!
– Az M1-es, M3-as felújításának egyes szakaszait mi terveztük az elmúlt években. A 31-es számú fõút komplett Pest megyei szakaszának felújítási tervein is cégünk dolgozott. Somogy megyében a 61-es fõút teljes felújításának tervei – 32 km-en – a mi nevünkhöz kötõdik, s jelenleg irodánkban folyik a 81-es fõút Gyõr-Moson-Sopron megyei szakasz felújításának tervezése.

– Önt alapítója volt a Megyei Mérnöki Kamarának, jelenleg milyen szerepet tölt be a szervezetnél?
– A Komárom-Esztergom megyei Mérnöki Kamara tagjai – munkám elismeréseként – tiszteletbeli elnöké neveztek ki, miután két cikluson át voltam a kamara elnöke, s a törvényi elõírások a folytatást a továbbiakban már nem tették lehetõvé. Emellé azóta a megtisztelõ Mikovinyi Sámuel díjat is átvehettem. Természetesen a szakma képviselete tiszteletbeli elnökként épp úgy kötelez, mint aktív elnöki éveimben.

Cseh Teréz