A LÁBATLANI KISTÉRSÉGI HELYTÖRTÉNETI KEREKASZTAL MÁSFÉL ÉVÉRÕL
A Bajnáról, Lábatlanról Nyergesújfaluról és Süttõrõl érkezett 13 helytörténeti kutató célja hosszabb távra szól. Kötetlen baráti beszélgetések révén, „vándorgyûlés formájában” kívánják megismertetni egymással aktuális munkáikat, kicserélni kutatási tapasztalataikat, módszertani tanácsokkal szolgálni, bemutatni településük kulturális-történeti értékeit. A helytörténészek, – akik között nyugdíjas pedagógus, könyvtáros, mérnök és üzemtörténész is van –, nem kívánnak egyesületté szervezõdni. Továbbra is minden érdeklõdõ elõtt nyitottan, baráti beszélgetések keretében megtartott összejöveteleiken ismertetik gyûjtõ munkájuk eredményeit.
Augusztus 26-án ennek szellemében látogattak a kistérségen kívüli Dadra. Ez alkalommal a lábatlani származású helyi református lelkész, Gerecsei Zsolt beszélt az egyházközség és a falu történetérõl, saját e tárgyú munkásságáról. Az ugyancsak jó hangulatú találkozón több, egyháztörténettel foglalkozó kutató osztotta meg tapasztalatait.
Harmadik alkalommal, szeptember 30-án Bajnán találkoztak a helytörténészek, akik között részt vett a programon e sorok írója is. Bevezetõként Izsó Károly nyugdíjas tanár a vendéglátók részérõl ismertette az általa és diákjai által évtizedeken keresztül végzett néprajzi-helytörténeti gyûjtõmunka eredményeit, majd röviden bemutatta a község múltját. Ezután Kalmár Zoltánné polgármester asszony-, a Bajna Baráti Kör elnöke vázolta a helytörténeti értékek megõrzésben vállalt feladataikat, eredményeiket. A Simor János Általános Iskola igazgatója mutatta be a vendéglátó intézményt, az ott folyó helytörténeti oktató-nevelõ munkát. E sorok írója rövid hozzászólásában ismertette a megyei könyvtár helyismereti különgyûjteményét, felhívta a figyelmet az itt található értékes forrásmunkákra, felajánlotta segítségét a kutatóknak. A jelenlévõk megtekintették a helyi Katona István Alkotóházat, református imaházat és a katolikus templomot.
Izsó Károly szakavatott vezetésével megcsodálhattuk az 1750 körül épített és több százmillió forintos beruházással felújított Sándor-Metternich kastélyt.
A kerekasztal résztvevõi gazdag évet tudhatnak maguk mögött 2006-ban is. Legutóbb Táton cserélték ki kutatási eredményeiket, ismerkedtek a település kulturális-, történeti értékeivel. Idén elsõ útjuk Wagenhoffer Vilmos kalauzolásával a több mint 800 éves Únyra majd Máriahalomra vezet. A pedagógus – helytörténész Esztergom-kertváros és az említett két kis megyénkbeli falu múltjának kiváló ismerõje mutatja be a kutatóknak e falvak építészeti és szellemikulturális értékeit, hagyományait. A községek történetének legkiválóbb ismerõje, Úny díszpolgára, számos velük kapcsolatos publikáció írója minden bizonnyal beszél majd az Úny határában, a reformkorban birtokkal rendelkezõ Kossuth Lajossal kapcsolatos helyi emlékekrõl is. Máriahalmon, (korábban Kirva) a vezetõ szülõfalujában német gyökereivel, a falu történetének 18-19. századi kevéssé ismert tényeivel ismereti meg érdeklõdõ honismereti kutató társait.
A kiváló civil kezdeményezés eddig betöltötte vállalt szerepét. A történetírói tapasztalatok megbeszélése-, átadása értékes helytörténeti munkák megírását segítette elõ e másfél esztendõben. A közel havi rendszerességgel, „vándorgyûlés” jelleggel megtartott megbeszélések, településlátogatások továbbra is népszerûsítik az adott falut, értõ szakemberek mutatják be turisztikai nevezetességeit, új kutatásokra ösztönöznek.
Dr. Horváth Géza