Ezzel a címmel tartottunk nagy sikerû könyvbemutatót február 26.-án Tatabányán, a József Attila Megyei Könyvtárban. Az alcím, Helytörténetírás 2006-ban, kicsit többet ígért. Együtt pedig azt szerettük volna e két mondattal kifejezni, hogy az elmúlt év megyei helyismereti-helytörténeti munkáinak legjavából adunk egy válogatást, a szerzõk közremûködésével.

A nagy siker elõrebocsátása e rövid írás elé persze lehet szubjektív is. E sorok írója, – és az est
szervezõje, házigazdája szájából, tollából elfogultan hangozhat, annak számára, aki nem volt jelen. Az érdeklõdõk szép száma, a többször felcsattanó taps és az így keletkezett hangulat azért jelez valamit. Szépen fogytak a bemutatott könyvek, – ami mások szerint a fentiekkel együtt valamelyest fokmérõje a sikernek. A tavalyi év termésébõl különbözõ mûfajú köteteket ajánlottunk olvasóink figyelmébe:

Elsõként Õrszigethy Erzsébet: A nép keveredik, a falu kerekedik címû-, Környérõl szóló szociográfiai kötetérõl beszélt a szerzõ. Összefoglalójából is kiderült: fontos mû-, minden benne van, amit a falu 20. századi történetérõl tudni kell és érdemes. Az interjú kötetbõl kirajzolódó kép egy életre való falu küzdelmes sorát mutatja be, egy falukutató tábor negyven szociológus hallgatójának és tíz tanárának eredményei és személyes beszélgetések révén.

Körmendi Géza: Történetek Tatáról címû munkája Tata monográfusának gazdag tudományos eredményeibõl ad válogatást. Mind a város múltja, mind Körmendi Géza munkássága nagyobb lépésekben nyomon követhetõ az 1991 – 2001 között megjelent írásokból tallózó kötetben. Két történetet hallhattunk ízelítõül. Az acetilén világítás tatai bevezetésének körülményeirõl és a helyi Anna bálok hagyományáról beszélt élvezetesen, színesen a
mindannyiunk által tisztelt Géza bácsi.

Csics Gyula Magyar forradalom – 1956 címû napló kötete kivételes dokumentum, érdekes olvasmány. Szerzõje kollégánk, a tatabányai Városi Könyvtár igazgatója hajdani pesti kisfiúként élte át a forradalmat. Fegyver helyett tollat ragadott, s rögzítette mindennapi élményeit. Kivételes idõk kiváló krónikásának ritka darabja. A forradalom
hétköznapjainak tanúja a szerzõ, jelképe a napló.

Barsi Szabó Gergely témaválasztása is 1956-hoz kapcsolódik. A fiatal újságíró-oknyomozó riporter a Kesztölci Köztársaság legendájának eredt a nyomába. A jelenkor történetírás mûfajához tartozó összegzését a helyi szereplõk visszaemlékezései és levéltári dokumentumok alapján írta meg. Forrásai alapján, minden részletre kiterjedõen kimutatta: nem történtek jelentõsebb atrocitások a faluban, a sokat emlegetett tanknak semmi közvetlen szerepe nem volt az eseményekben. Szó sem volt Magyarország területi integritásának megbontásáról. Ezen tévképzetek fenntartása, táplálása inkább a megtorlásnak szolgáltatott alapot. A tisztázásra szükség volt és van minden olyan történeti eseménynél, amelyet bármily okból, csak homályosan-felületesen ismerhettünk, ismerünk.

A Tatabánya a II. világháborúban – címû kötetet, amelyet a helyi városi levéltár adott ki, – e sorok írója ajánlotta a közönség figyelmébe. E szikár -, hiánypótló tudományos munka elemzõ-, értékelõ tanulmányokat és dokumentumokat tartalmaz, amelyek jól kiegészítik egymást. Visszaemlékezések, tanulmányok segítségével mutatja be, mit jelentett a
nagy világégés szûkebb hazánk számára.

Forrásértékû összeállítás Szilaj Ákosnak a helyi anyakönyvek alapján készült, Tatabánya bányatelep, Bánhida, Alsógalla és Felsõgalla II. világháborús halottai címet viselõ összeállítása. Ez az írás-, miként az egész kötet az egyetlen hiteles számvetés, a kegyelet és a végtisztesség helyi mementója. Példa arra, miként tiszteljünk meg eleinket és magunkat múltunk ápolásával.

Különbözõ munkákról volt szó az esten. Összekötötte õket, hogy mindegyikben ott volt a többé-kevésbé tudatos törekvés: megértetni és megértetni azt, milyen interakciók mozgatják a helyi közösségeket, mitõl falu a falu, miért város a város, milyen pozitív és negatív hagyományok kötik össze lakóit, minden gondolkodó embert.
Dr Horváth Géza