Vérpezsdítõ fürdõ a téltemetésen
Jégtörõ Mátyás napján nagy hidegek szoktak lenni. Így aztán nem csoda, hogy mindössze ketten vállalkoztak az év elsõ balatoni fürdõzésére a hagyományos téltemetõ-tavaszköszöntõ rendezvényen.
Az Öregparkban rendezett eseményre szép számmal gyûltek össze az érdeklõdõk. Maskarába öltözött szereplõk, többek között a tavasztündér várta az érkezõket. Az álesküvõn Keszey János polgármestert adták férjhez, majd a derûs esemény után mindenki levonult a partra, ahol elégették a telet jelképezõ kiszebábot.
A rendezvény hagyományos csúcspontjaként Boros László önkormányzati képviselõ érdeklõdõk hada elõtt Major Tamással ugrott a kellemes hõfokúnak egyáltalán nem mondható Balatonba. Boros képviselõnek ez volt a hatodik, Major Tamásnak pedig a második szezonnyitó fürdõzése.
A téltemetõ Jégtörõ Mátyás napjára esett. A néphiedelem szerint Mátyás vagy meghozza, vagy megtöri a jeget. Mivel az idei tél igencsak enyhe volt, és a Balaton nem fagyott be, ezért a szervezõk gondoskodtak egy kis jégrõl, hogy inkább megtörje, mintsem hozza. Az ünnepség zárásaként a Pannónia Kulturális Központban gyermekmûsorral és játszóházzal kedveskedtek a legkisebbeknek.
Meg akarják menteni a régi erõdtemplomot
Balatonalmádi, Vörösberény- Régi korok tanúja az õsi városrész,Vörösberény XI-XII. századi, mára erõsen leromlott állagú református erõdtemploma, melynek megmentéséért a városrész katolikus templomában nemrég gyûjtéssel egybekötött jótékonysági koncertet rendeztek.
A román kori alapokon nyugvó, minden bizonnyal még Szent István korában épült, a késõbbi átalakítások idejébõl a gótika stílusjegyeit is magán viselõ Árpád-kori templom legjelentõsebb védett mûemléke Balatonalmádinak. A templomot Szent Márton tiszteletére benedikálták kezdetben, s az oklevelek 1297-ben említik elõször. A török hódoltság idején, a reformáció-ellenreformáció során a templom többször gazdát cserélt, ma átépítve és bõvítve a református egyház használatában áll. Illetve állna, mert mint arról korábban tudósítottunk, az utóbbi években életveszélyes állapotba került.
Most katolikusok, evangélikusok, reformátusok, hívõk és nem hívõk, helybéliek és a környezõ településekrõl érkezõk egyaránt összefogtak, hogy a becses egyháztörténeti, mûvészettörténeti és egyetemes kultúrtörténeti értéket képviselõ hajlék felújításához – amely hozzávetõleges számítások szerint mintegy tízmillió forint fedezetet követel – az elõkészületet megtegyék.
Az Almádiért Közalapítvány jótékonysági céllal meghirdetett egyházzenei hangversenyén nemrég adakozásra hívták fel az egybegyûlteket. A szakrális zenés áhítaton Szabó János helyi plébános köszöntötte a megjelenteket, majd felcsendült a gyógyító, az oldozó muzsika. A Bala- tonalmádi Vegyeskar (Demel Eszter vezényletével, Kövesdi Annamária zongorakíséretével) Archinger Regina coeli címû mûvével kezdte mûsorát, majd Kodály, Karai József, Eriksson egy-egy opu-sát mutatták be. Balogh Aliz veszprémi hegedûmûvész Bartók Gyermekdalok ciklu-sából adott elõ részleteket, a veszprémi Liszt Ferenc Kó-rustársaság pedig (Kollár Kálmán karnaggyal az élen) Kodály- és Mendelssohn-mûvekkel emelte az est fényét.
A jótékony célú adakozásnak köszönhetõen hetvenezer forint gyûlt össze a templom felújításához.