A rendõrség megtalálta N. László tatabányai lakásán a móri bankban elkövetett rablógyilkosságnál használt fegyvereket – értesült a Magyar Hírlap. Közben kiderült, hogy nem azonos a móri Erste bankfiókban talált tenyérlenyomat azokéval, akiket az elmúlt napokban a rendõrség õrizetbe vett. Rendõrségi berkekben többen úgy gondolják, hogy súlyos hibát követtek el a móri ügy nyomozói, amikor Kaiserre és Hajdúra húzták a vizes lepedõt.

A rendõrség vasárnap megtalálta a móri rablógyilkosság elkövetésével vádolt N. László lakásán a bankfiókban használt fegyvereket. A Magyar Hírlap úgy tudja: a férfi tatabányai lakásán vasárnap tartott háûzkutatáson egy félreesõ helyiségbõl került elõ a Skorpio géppisztoly és a pisztoly. A szakértõk elsõdleges véleménye szerint ezekkel a fegyverekkel öltek meg nyolc embert a bankfiókban.

„Nem értem, hogy miért kellett ilyen hirtelen sajtótájékoztatót tartania a rendõrségnek a veszprémi postásgyilkosság és a móri bankrablás ügyében” – mondta az Indexnek Jáno Christopher, a pénteken elfogott N. László kirendelt ügyvédje. Az ügyvéd azt állítja, hogy védence csak vallomást, és nem beismerõ vallomást tett a móri bankrablásról.

„A rendõrök meggyanúsították a nyolc ember halálát követelõ bûncselekménnyel. Két dolgot tehet egy gyanúsított: vagy visszautasítja a gyanúsítást, és nem tesz vallomást, vagy együttmûködik a nyomozó hatóságokkal, és elmondja, amit tud – magyarázta Jáno Christopher. – Én azt tanácsoltam, hogy mûködjön együtt a rendõrséggel, de alaposan gondolja át, mit tud mondani, mert a késõbb többször is módosított vallomás kevesebbet ér, mint a következetes.”

„Nem igaz, ami egyes lapokban megjelent. Nincs beismerõ vallomás a rendõrök kezében. Vasárnap és hétfõn nagyon sok kérdést tettek fel a nyomozók a jelenlétemben, de ezekrõl nem nyilatkozhatok. Annyit mondhatok, hogy védencem állítja, sohasem ölt embert, és ugyanez a helyzet a veszprémi postásgyilkossággal is: N. László nem ismerte el. Ezért is különös, hogy ilyen hamar a nyilvánosság elé álltak a rendõrök. A legsürgetõbb az lenne, hogy alaposan ellenõrizzék a vallomásban elmondottakat” – mondta el az ügyvéd.

A móri ügyben egyébként nem ez az elsõ jele, hogy a nyomozó hatóság idegesen, kapkodva dolgozik. Annak idején rögtön a véres bankrablás után téves országos körözést adtak ki Horváth Szilárdra és – az azóta is szökésben lévõ – Farkas Róbertre; a nyomozás késõbb is mellékvágányra futott párszor.

Jáno Christopher nem tudta kommentálni azt az értesülést, hogy a móri bankfiókban talált tenyérlenyomat N. Lászlóé. Az ügyvéd szerint ilyen jellegû bizonyítási eljárást az új nyomozati eljárásban szoktak elvégezni, és elvileg a rendõrök még nem tartanak ott. Kedden este azonban az MTI-n keresztül a Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatóhelyettese, Zsombok György bejelentette: a móri Erste Bank fiókjának bejárati ajtaján rögzített tenyérnyom-töredék nem azonos a két új gyanúsítottéval.

A kirendelt védõ elmondta, hogy naponta találkozik N. Lászlóval, és nagyjából „egy hullámhosszon” vannak.

A rendõrség most azt állítja, hogy N. László és a vallomása alapján vasárnap õrizetbe vett W. Róbert „összefüggésbe hozható” a bûncselekménnyel. „Több emberen, társtettesként elkövetett emberöléssel gyanúsítottuk meg õket” – mondta az Indexnek Bolcsik Zoltán, a Nemzeti Nyomozóiroda igazgatója. Rohamtempóban dolgoznak az információk megerõsítésén, a bizonyítékok ellenõrzésén, várják a hivatalos szakértõi véleményeket, és még a héten – csütörtökön vagy pénteken – újabb sajtótájékozatót tartanak. Addig semmiféle értesülést sem fognak megerõsíteni.

Bolcsik hangsúlyozta: azt a rendõrség nem mondta, hogy Kaisernek és Hajdúnak ne lenne köze a bankrabláshoz. Egyes sajtóértesülések szerint N. László lehetett a sofõr, és a bank elõtt várt, amíg társai – W. Róbert és egy máig ismeretlen harmadik – odabent „dolgoztak”. Bolcsik szerint a rendõrség változatlanul azon az állásponton van, hogy a bankrablást ketten követték el.

A móri ügy meghökkentõ fordulata sokak szemében nem is annyira meghökkentõ, inkább régen várt. Rendõrségi forrásokból úgy értesültünk, hogy Kaiser Ede és Hajdú László meggyanúsítása és elítélése nagy meglepetés volt, és a most elfogott tatabányai férfiakat tartják a valódi tetteseknek. Egyesek szerint soha nem látott baklövést követtek el a nyomozók, amikor a Kaiserre és Hajdúra valló Kiglics meséjét csont nélkül bevették.

Többekben megfogalmazódott, hogy a sikervágy, a produkálási kényszer, a görcsös megoldáskeresés vezetett oda, hogy most úgy tûnik, téves ítélet született, és a valódi tettesek évekig szabadlábon maradhattak. Egy, a rendõrségtõl távozott illetékes szerint a vezetõ nyomozóknak le kell mondaniuk, ha bebizonyosodik az új gyanúsítottak bûnössége.
Tévedés és felelõsség

Hack Péter büntetõjogász szerint a nyomozás félresiklásához valóban vezethetett a teljesítménykényszer, a nagy társadalmi és médianyomás, de az nem várható, hogy most emiatt rendõri vezetõk távozzanak, „a rendõröknek ugyanis korlátozottabb a felelõsségük”. Hack szerint az valóban elképzelhetõ, hogy eljárásjogi hiba történt a móri ügy nyomozati, ügyészségi szakaszában.

„Ez nem példa nélküli, és a törvény fel is készül az ilyen esetekre, van lehetõség az ítélet felülvizsgálatára és a perújításra – mondta Hack. – Ennek ellenére ez az ügy alkalmas lehet arra, hogy megrendítse az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat. Aggodalomra adhat okot, hogy ha egy ilyen súlyú ügyben hibáznak, akkor a kisebb ügyekben miképp járnak el.”

„Ha bebizonyosodik, hogy tévedtek Kaiser Ede jogerõs elítélésével, akkor fontos teendõi lesznek a törvényhozásnak, az ügyészségnek és a bíróságnak. Meg kell oldani a számonkérhetõség kérdését, jelenleg ugyanis a nyomozás kezdetétõl fogva nincs személyi felelõsük és következményük az ilyen ügyeknek, az esetleges hibáknak.” Hack Péter emlékeztetett a Burka testvérek esetére, nekik több tízmilliós kártérítést ítélték meg az ártatlanul leült börtönévekért, de a tévedésnek személyi következménye nem lett. Mivel 2003 óta az ügyészség irányítja a nyomozásokat, logikus lenne, ha az ilyen esetekben egyértelmû lenne az ügyészek felelõssége.

(forrás: www.index.hu)