Akik 2007-ben kezdik az egyetemi vagy fõiskolai tanulmányaikat – legyen az alapszak vagy osztatlan képzés, de a törvény a mesterképzésre és a kiegészítõ alapképzésre is vonatkozik – már fizetniük kell akkor is, ha államilag támogatott képzésre nyernek felvételt. A képzési hozzájárulás, azaz a tandíj befizetése azonban csak az elsõ két félév elteltével, 2008 szeptemberében esedékes majd.
2006 októberében módosította a kormány a felsõoktatási törvényt, amely tartalmazza azt is, hogy az államilag támogatott képzésben részt vevõ hallgatók a képzésük költségeinek egy részét maguk vállalják. Ez az oka annak, hogy ezentúl fizetési kötelezettség terheli a hallgatókat.

A költségtérítés összege néhány alapszakon félévenként:
Szegedi Tudományegyetem, germainsztika-német nemzetiség szakirány 90.000 Ft;
Miskolci Egyetem, anyagmérnöki  108.000 Ft;
Nyugat-Magyarországi Egyetem, földmérõ és földrendezõ mérnök 120.000 Ft;
Eszterházy Károly Fõiskola, szabad bölcsészet 125.000 Ft;
Pannon Egyetem, matematika 210.000 Ft;
Budapesti Corvinus Egyetem, nemzetközi tanulmányok  250.000 Ft;
Eötvös Loránd Tudományegyetem, pszichológia 280.000 Ft;
Debreceni Egyetem, orvos szak 850.000 Ft;
Semmelweis Egyetem, gyógyszerész szak  1.334.400 Ft

Vagy tandíj, vagy költségtérítés
Az Oktatási és Kulturális Minisztériumnál (OKM) a FigyelõNetnek elmondták, hogy képzési hozzájárulást csak az alapképzésben, az osztatlan képzésben, a mesterképzésben és a kiegészítõ alapképzésben tanulók fizetnek. A doktori képzésre ez tehát nem vonatkozik, és a felsõfokú szakképzésre sem. Emellett természetesen a költségtérítéses képzésre felvetteket sem terheli tandíjfizetési kötelezettség a költségtérítés összegén felül.
A tandíj összegét az adott felsõoktatási intézmény határozza meg, a felsõoktatási törvény által kijelölt keretek között. Az intézmények jelenlegi döntése értelmében az idén beiratkozóktól a 2008/2009-es tanévtõl az országban egységesen, valamennyi állami fenntartású intézményben alapképzésben 105 ezer forint, mesterképzésben és osztatlan képzésben 150 ezer forint képzési hozzájárulást kérnek évente. Mindezt nem egy összegben, hanem havi bontásban kell fizetni.

A szerencsés 15 százalék
A legjobban teljesítõ 15 százaléknak nem kell fizetnie a képzési hozzájárulást, de hogy pontosan ki és hogyan kerülhet a legjobbak közé, egy hamarosan megjelenõ kormányrendeletbõl derül majd ki. Az biztos, hogy részben a felsõoktatási intézmények maguk dönthetnek majd arról, hogy például összegyetemi szinten vagy kari bontásban határozzák-e meg a legjobban teljesítõket. Az intézményeknek a térítési és juttatási szabályzatokat, az új rendelkezéseket figyelembe véve április 30-ig kell aktualizálniuk.
A tandíjmentességet nyert hallgatók és a képzési hozzájárulást fizetõk, de még a költségtérítéses képzésben részt vevõk helyzete sem állandó. Azaz hiába kapott valaki tandíjmentességet, ha nem teljesít a következõ évben legalább ugyanolyan jól, akkor tandíjkötelessé válik, ha pedig még jobban romlik a tanulmányi eredménye, elveszíti az állami támogatást, és költségtérítéses képzésbe kerül át. Ennek a fordítottja is igaz: ha a költségtérítéses képzésben tanuló diák kiemelkedõ eredményeket ér el, átkerülhet az államilag támogatott képzésbe, így a következõ évtõl esélye nyílik arra is, hogy tandíjmentességet kapjon.
Vonatkozik a tandíjmentesség bizonyos esetekben a szociálisan hátrányos helyzetû hallgatókra is: a felvételi tájékoztató szerint a rászorulók államilag támogatott képzésben nem kötelezettek a képzés költségeinek a megfizetésére. A törvény szerint hátrányos helyzetûnek az a hallgató tekinthetõ, akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyzõ védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult vagy állami gondozott volt.

Ösztönzés a tanulásra
Eddig csak az állam finanszírozta a tanulmányi ösztöndíjat a normatívából, az új felállás szerint viszont a tandíjból befolyt összeg csaknem ötven százalékát is köteles az intézmény a hallgatói juttatásokra fordítani. Ösztöndíjakra csak az államilag támogatott képzésekben – az alap-, a mester- és az osztatlan-, illetve a doktori képzésben – részt vevõ hallgatók jogosultak.
Tanulmányi ösztöndíj a képzés elsõ félévében nem adható. „A Károly Róbert Fõiskola a képzés elsõ félévben – tehát 2007 szeptemberétõl – az államilag támogatott, teljes idejû képzésben részt vevõ hallgatóknak tanulmányi támogatást fog folyósítani” – fûzte hozzá Szegedi László.
Az ösztöndíjak másik fajtája a szociális támogatás, amely lehet rendszeres vagy egyszeri, rendkívüli ösztöndíj. Mindkettõt pályázat útján lehet igényelni, ebben az esetben nem számít a tanulmányi eredmény, csak a szociális helyzet, ezért a tandíjmentességet nyert hallgatók is megkaphatják. A hátrányos helyzetûek sok más támogatást is igényelhetnek, így, ha a tandíjat fizetniük is kell, elképzelhetõ, hogy a kollégiumi díjat elengedi nekik az intézmény.
Ezeken felül igényelhetõ még az úgynevezett lakhatási támogatás, amelyet az a hallgató kaphat meg, akinek nem jutott kollégiumi férõhely. A polgármesteri hivataloknál is lehet minden félévben pályázni különbözõ ösztöndíjakra, ezek közül a legismertebb a Bursa Hungarica, amelynek a felét az egyetem vagy fõiskola állja, a másik felét a lakóhely szerinti önkormányzat.
Szûcs István elmondta, hogy a Miskolci Egyetemen az ösztöndíjakon felül sok alapítvány is segíti a hallgatókat. Több nagyvállalat is létrehozott olyan támogatási alapokat, amelyek a kiemelkedõ teljesítményû, fõleg a mûszaki és a gazdasági karokon tanuló hallgatók részére folyósítanak rendszeres vagy egyszeri összegeket részképzések, külföldi konferenciákon való részvétel vagy számítógépszerzés céljára. „A Demján Sándor Alapítvány például az idén létszámarányosan több miskolci hallgatónak nyújt plusz lehetõséget. Ennek az az oka, hogy az észak-magyarországi régió sokkal hátrányosabb helyzetû, mint az ország más területei. Kétszáz diák kaphat egy éven keresztül havi 20 ezer forintot” – mondta a rektorhelyettes a FigyelõNetnek. Hozzátette, hogy szerinte a képzési hozzájárulást a szociális igazságtalanságok ellen vezették be: a legszegényebb, de tehetséges fiataloknak próbálnak így lehetõséget adni arra, hogy tanulhassanak.
Forrás: fn.hu