AZ 1956-os forradalom Tatán
Emlékkiállítás és irodalmi pályázat,emlékmûvet avattak
Emlékmû és emlékkiállítás
Tata városának önkormányzattól Osgyáni Zsuzsanna, a Helyõrségi Klubból Gárdos Éva intézményvezetõ, a 25. Klapka György Könnyûlövész Dandártól Nagy Sándor honvéd õrnagy hangolta össze a nem kis munkát igénylõ, tisztelgõ eseménysorozat elõkészítését, megszervezését, illetve ezek kivitelezését, amelyek együttesen méltatták 1956 eseményeit ötven év távlatából. A Tata 56 címû emlékkiállítás a forradalom eseményei elõtt tisztelgett A szabadság hangja elnevezésû emlékmû felállítását követõen. Többszáz ember volt kíváncsi a Helyõrségi Klubban megrendezett eseményekre, ahol mások mellett vendégül látták az 1956-ban, a Nemzetõrség parancsnokaként szolgáló Nyíri Imre nyugállományú alezredest. A kiállítás megnyitóját Horváth István történész tartotta meg, akinek elõadását a város több közép- illetve általános iskolai osztálya is végighallgatta, azaz mintegy rendhagyó történelemórán vehettek részt az érdeklõdõk. A rendezvények záróakkordjaként a forradalomban életüket áldozók emlékére katonai szertartással avatták fel az emlékkövet. Emlékezõ beszédett mondott dr. Tóth József, aki az 56-os Tatai Nemzeti Tanács titkára volt, majd Petrozsényi Eszter színmûvésznõ mondta el Márai Sándor egyik versét, zenei aláfestésérõl pedig a dandár zenekara gondoskodott.
Irodalmi pályázat
Az Idõsek Világhete alkalmával a Tata Városi Könyvtár és a Helyõrségi Klub együttmûködésével a Honvédségi Nyugállományúak Klubja pályázatot írt ki Így éltünk az 50-es években, forradalom Tatán címmel. Gyüszi László könyvtárigazgató értékelte a benyújtott pályázatokat, majd Sárközi József, a nyugállományúak klubjának elnöke adta át az elismeréseket. A szerény lehetõségek fi-gyelembe vétele mellett, ám az érzelmekre és az emlékekre írásban visszatekintõ pályázók vásárlási utalványokat vehettek át Sárközi ezredestõl. Külön érdekessége a pályázat kiírásának, hogy alapvetõen csak olyanok vehettek részt a betûformálásban, akik megélték a fél évszázaddal korábban történteket, hiszen a pályázat kiírásásának célja is voltaképpen az volt, hogy a még élõ szemtanúk alkothassák meg véleményeiket a már-már szürkülõ, az évtizedek távoli homályába veszõ, de legalábbis halványodó, markáns emlékkontúrok elmosódásának megelõzõsét szolgálóan.
Sok ember, sok munkájának köszönhetõen méltóképpen állítottak emléket az ötven évvel korábban, Tatán történt forradalmi eseményeknek a Helyõrségi Klubban (is), ahol céltudatosan dolgoznak a kulturális és mûvelõdési lehetõségek napi fogyaszthatósága érdekében, a város és vonzáskörzetének lakossága kiszolgálására.
Berg Endre