Tatabánya fejlesztéséért díjat kapott az É.R.T.-É.F.SZ igazgatónõje
Az építõipari vállalkozás, ahol 110%-on teljesítenek

Nemrégiben Tatabánya fejlesztéséért díjat vehetett át a városi önkormányzattól Garbacz Lászlóné, „aki 1994 óta a tatabányai Építõipari Fõvállalkozó és Szerelõipari Kft. igazgatójaként a vállalkozás magas színvonalú kivitelnek, a határidõk pontos betartásának, a korrekt árképzésnek és a rugalmas együttmûködésnek köszönhetõen nevet és rangot vívott ki magának.” – olvasható a magyarázat a díjat kísérõ oklevélen.

– A nõknek egyébként sem könnyû vezetõ szerepet vállalniuk, hát még, ha az építõiparban teszik ezt, hiszen ott bizony jó részt férfiak munkáját kell irányítani. Miért pont egy hölgyre esett a választás?
– Ez a történet nagyon régi idõkre nyúlik vissza. A családom Bakonytamásról való, édesapám ott volt jóhírû asztalosmester. Az élet úgy hozta, hogy 1960-ban Tatabányára költöztünk és apám a Tatabányai Szénbányák Vegyesüzemében helyezkedett el, mint asztalos. Sajnos éppen hogy csak egy esztendõ telt el, s édesapám váratlanul elhunyt. Így hiába szerettem volna tanulni, el kellett helyezkednem, hiszen hugom és öcsém nevelésében segítenem kellett édesanyámnak. Apám cégénél a Bányavállalat Vegyesüzemében végül nekem is sikerült munkát találnom, amit elsõsorban apám fõnökének Majtán József igazgatónak köszönhettem. Munka mellett aztán tanultam is, elvégeztem a közgazdasági technikumot, és 1965-70-ig anyagkönyvelõként dolgoztam a cégnél. Közben férjhez mentem, megszületett a fiam, a GYES után pedig könyvelõként kerültem vissza a költséggazdálkodási részleghez, 82-ben pedig megszereztem a mérlegképes könyvelõi oklevelet is. A fõkönyvelõnk 1986-ban nyugdíjba vonult, s ekkor kineveztek az utódjának.
1988-ban átalakult az üzem részvénytársasággá és a továbbiakban ÉRT-Építõipari Rt. néven mûködött. A bánya vezetése felkért, hogy a gazdasági igazgatói feladatokat lássam el, ekkor 650-en dolgoztak a cégnél. Az rt. elsõ három éve eredményes volt ugyan, de jól látszott, hogy számos területen szükséges lenne a változtatás. Ekkor zajlott az országban a rendszerváltás is, megtörtént a piacgazdaságra való áttérés. Az rt. igazgatósága sajnálatos módon nem lépte meg azokat a változtatásokat, amelyekkel a csõd elkerülhetõ lett volna, így a cég felszámolás alá került. 270 emberünk maradt munka nélkül. A felszámoló felkért, hogy a folyamatban maradt ügyek lezárásáig maradjak, így 1996-ig gazdasági igazgatóként még ott dolgoztam.
Közben 1994. augusztusában 66 munkatársammal létrehoztuk az ÉRT-Építõipari Fõvállalkozó és Szerelõipari Kft-t, összesen 1 millió forint törzstõkével. Néhány irodát és mûhelyt tudtunk bérelni csupán, de közös volt a cél: legyen munkahelyünk. A kft. tulajdonosai megbíztak a cégvezetõi, ügyvezetõi feladatokkal, s ennek azóta is eleget teszek.
Én az elsõ naptól kezdve a generálkivitelezésben láttam mindig a lehetõséget. Annak idején az rt. kft-vé alakításával sem értettem egyet. Nagyon fontos, hogy nálunk soha sem volt szürke, meg fekete munka, így most, amikor szigorodnak a munkafeltételek számunkra ez nem jelent akkora gondot, mint azon építõipari vállalkozók számára, ahol az elmúlt évek során nem eszerint dolgoztak. Mi most is tudjuk tartani az árainkat és a minõséget.

– Kik segítettek az évek során a munkádban?
– Nagyon sok remek szakemberrel hozott össze a sors. Papp Györgynétõl a mérlegképes könyvelõi tanfolyamon, s azt követõen is rengeteget tanultam. Nagyon sokat köszönhetek Belusiák Józsefnek is, aki az Építõipari Szövetkezetnél volt fõkönyvelõ. Az építõipari teljes rendszert tõle tanultam meg. De más kiváló szakemberek is segítségünkre voltak, Kõvágó László segített például összeállítani a minõségirányítási kézikönyvünket, s azóta is folyamatosan tanít bennünket, hogy mindig el tudjuk érni a minõség területen kitûzött céljainkat. Ugyan így immáron 18 éve segítõje, barátja cégünknek dr. Várday György, aki a kezdeti idõkben az építõipari árképzés, marketing, közbeszerzési, vállalkozási, termelésszervezési ismeretek legújabb módszereit tanította meg a társaság vezetõinek. A professzor úr a legismertebb és leg elismertebb közbeszerzési szakértõ a mai napig is. Büszke vagyok barátságára. Végül a legfõbb támaszom ügyvezetõ igazgató társam, Wéber Lajos, aki felelõs mûszaki vezetõként oroszlán részt vállalt mindvégig a munkákból. A vállalkozás elõkészítési feladatait és az üzletágak szakmai irányítását, koordinálását, ellenõrzését õ mint építõmérnök és építész szervezõ szakmérnök látja el. Immár 12 éve mindketten igyekszünk eleget tenni a vállalt feladatoknak, s munkánk minõségét szép számú referenciánk támasztja alá.

– Mire vagy leginkább büszke az eddig elért eredmények közül?
– Leginkább arra, hogy amikor a legutóbbi ISO 9001:2000 szabvány szerinti minõségirányítási rendszerünket egy audit keretében ellenõrizték, egyszerûen nem találtak hibát. Az auditor külön gratulált, mert az eddigi munkája során ilyet még sohasem tapasztalt. Egyszerûen hibátlannak minõsítette a társaságunknál alkalmazott rendszert.
Ennek azért örültem különösen, mert egy ilyen minõségirányítási rendszert nem könnyû elfogadtatni a kollégákkal, az élet viszont visszaigazolta, hogy nemcsak, hogy szükséges, de feltétlenül elõnyös is ez a számunkra. Vallom ugyanis, hogy a minõségi munka feltételeit a vezetési és irányítási rendszerünk kiépítésével teremtettük meg. Nálunk a minõségi munkavégzés, a vállalt határidõ betartása, a kedvezõ árfeltételû ajánlat nem versenyelõnyöket takar, hanem alapkövetelmény. Természetes, hogy mindezt biztosítjuk a partnereinknek. Mi ezeken túlmenõen, az adott projektekre összeállított „kivitelezõi csomagokkal” nyújtunk többletszolgáltatást. Felismertük ugyanis, hogy a választás lehetõsége a megrendelõk egyre szélesebb körében elterjedõ igény. Ami számunkra a sikert és az eredményes üzletet jelenti, azt szervezeti felépítésünk takarja. Belsõ erõforrásainkat, s ezen belül is jól képzett szakembergárdánkat olyan rendszerbe foglaltuk, melynek vezetése áttekinthetõ, a gyors operatív beavatkozás lehetõségét biztosítja.
Cégünk az elmúlt 10 évben 6 milliárdos termelési értéket valósított meg, döntõen Komárom-Esztergom megyében.

– Említenél néhányat a referenciáitok közül?
– A munkák döntõ többségét közbeszerzési eljárások keretében nyertük el, s az elmúlt idõszakban két SAPARD szerzõdéssel megkötött beruházás generál kivitelezésében is részt vettünk, ami mint tudjuk rendkívül szigorú elszámolású.
Az egyik legszebb munkánk volt az Országos Mentõszolgálat megrendelésére a Megyei Mentõállomás generál kivitelezése Tatabányán. Itt figyeltek fel ránk a hollandok, akiknek késõbb a Várgesztesi Villaparkot volt szerencsénk felépíteni. A Modern Üzleti Tudományok Fõiskolájának teljes tetõtérbeépítését és felújítását, az aula kialakítását is cégünk végezte több ütemben, sõt nekik Budapesti intézményük felújítása kapcsán is dolgoztunk. Dunaszentmiklóson 54 apartmanos üdülõfalut és a teljes infrastruktúrát mi építettük, de építettünk a Vértes Volánnak új szerelõcsarnokot, Kisbér városának bérlakásokat, Tarjánban Sportcsarnokot, illetve Tatabányán a Palatin Húsüzemet, és még sokáig sorolhatnám.
A legutóbbi munkánk is nagyon kedves a számunkra, a tatabányai Kõrösi Csoma Sándor Általános Iskolában építettünk tanuszodát, a gyerekek legnagyobb örömére.

– No, meg a mienkére, Tatabányaiakéra is, mert az itt élõk nevében mi is szeretnénk gratulálni a díjhoz és kívánjuk, hogy még sok-sok minõségi munka fémjelezze a neveteket Komárom-Esztergom megyében, vagy akár a régióban.

Cseh Teréz