A korábban már 2015-re beharangozott sztrádának csupán egyes szakaszai készülnek el 2013-ig, a kelet-nyugati átjárást a meglévõ utak megerõsítésével kívánja biztosítani a kormány közlekedésfejlesztési elképzelése.
Mint arról korábban beszámoltunk, nemzetközi útügyi konferenciát rendezett a „8-as fõút” Térségi Fejlesztési Tanácsa a múlt héten a Városházán. Az országot kelet-nyugati irányba átszelõ közlekedési lehetõség (leánykori nevén M8-M4 autópálya), illetve a közlekedésfejlesztés volt a fõ témája a tanácskozásnak, amely többeket okkal, joggal lehangolt. Kiderült ugyanis, hogy a 2013-ig csak egyes szakaszai épülnek meg a sztrádának. Azt természetesen senki sem vitatta, hogy a közlekedési folyosó nélkülözhetetlen, mert legfõbb erénye az, hogy Budapesttõl és az M0-ástól független, alternatív közlekedési útvonalat hoz létre kelet-nyugati irányban, ám volt, akiben a leendõ autópálya képe illúzióvá „zsugorodott”.
A 8-as fõút Rábafüzesnél hagyja el az országot nyugaton, s csatlakozik az osztrák A2-es autópályához, míg keleten Ártándnál lépi át a határt, és a csatlakozik a román úthálózathoz. Autályaként mintegy öt kilométeres szakasza Dunaújvárosban készül el a Duna-híd beruházás részeként, szintén készül egy rész Körmend és Rábafüzes között. A közép-magyarországi szakasza gyorsforgalmi útként fog mûködni (tehát már nem autópálya szerepel az elképzelésekben), s jórészt a meglévõ utak (8-as, 62-es) megerõsítésével – az utak teherbírását növelõ fejlesztéseket terveznek a 11,5 tonnás programban – fogja szerepét betölteni. Várhatóan egyik problémás része lesz a Veszprém – Dunaújváros közötti nyolcvanhat kilométeres szakasz, amelynek ütemezése sem készült el, de van olyan szakasz, amelynek a nyomvonala sincs meg, derült ki Markotai Sándor szavaiból. A Fejér megyei szakaszt a 62-es út fejlesztésével kívánják kialakítani, ám ehhez meg kell építeni több elkerülõ szakaszt, illetve ki kell váltani a seregélyesi, valamint a szabadegyházi vasúti átjárókat.
A közlekedési hálózat fejlesztésének középtávú tervérõl Markotai Sándor elmondta, hogy összességében az elkövetkezõ hét évben (2007 és 2013 között) a közlekedésfejlesztésre 2000 milliárd forint jut majd különbözõ forrásokból. A fejlesztések kiemelt célja, hogy az ország nemzetközi összeköttetését, valamint a régiók egymás közötti kapcsolatát javítsák, illetve a környezetkímélõ és az elõvárosi közösségi közlekedési módok támogassák.
A Közlekedési Operatív Program (KÖZOP) több mint 1700 milliárd forint fejlesztési forrást tartalmaz, a többi pénz a regionális operatív programokban áll rendelkezésre, ezek leginkább a helyi érdekeket szolgáló utak fejlesztését segítik. A pénz felét a közúthálózat, ezen belül is a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére kívánják fordítani. A források része a magántõke, amely mintegy félmilliárd forintot tesz ki.
( Forrás: www.dunaujvaros.com )