– Húszéves pályafutásom során alapvetõen két dolgot szerettem volna mindig elérni. Egy jó kórházban dolgozni, magas színvonalú körülmények között, s egy ehhez illõ jó szakembergárdához tartozni. A mai napon az elsõ vágyam teljesült, s biztos vagyok benne, hogy ennek eredményeként kívánságom másik fele is megvalósulhat – ezekkel a szavakkal nyitotta meg az ünnepélyes átadót dr. Tóth Ildikó.
A rendezvény fõvédnökeként beszédet mondott dr. Kuncze Gábor, akitõl megtudtuk, hogy szorosan kötõdik Várpalotához, hiszen édesapja 1954-ben költözött ide és 35 éven át itt is dolgozott, sõt húga is itt született.
– A 80-as években a város saját pénzén építette a kórházat, 90-ben demonstrálniuk kellett, hogy ne zárják be azt, most pedig új szárnyat adhatnak át. Várpalota ugyan a „piszkos tizenkettõ” egyike de ebbõl is jól látható, hogy a város mindezt nem csendes beletörõdéssel veszi tudomásul, hanem teszi a dolgát – folytatta beszédjét a fõvédnök.
A pártelnök szavai után a Medicomplex-Várpalota ügyvezetõ igazgatója, Pozsár Ferenc beszélt arról, hogy a kórházak átalakulásával egyben egyfajta specializáció is kialakul. Lesznek nagy centrumok profi felszereléssel, és lesznek egy-egy területre szakosodott kisebb intézmények.
dr. Rapi Katalin egészségpolitikai szakállamtitkár az egészségügyi miniszter nevében is köszöntötte a megjelenteket, s gyakorló fõigazgató orvosként arról szólt, hogy a régióban való gondolkodás elkerülhetetlen az Európai Uniós elvárások miatt. Új szolgáltatási formák jöttek létre Várpalotán az Egynapos Sebészeti és a Rehabilitációs Centrummal. Az államtitkár asszony üdvözölte azt is, hogy az új egészségügyi intézmény jó körülményeket tud biztosítani mind az orvosoknak, mind pedig a betegeknek.
dr. Rácz Jenõ, a Veszprém Megyei Kórház fõigazgatója beszédjét Kökény Mihály egészségügyi miniszter jó kívánságainak tolmácsolásával kezdte. Felhívta a figyelmet arra, hogy a városon áthaladó 8-as fõút kitûnõ lehetõséget biztosít a jó együttmûködésre az önkormányzati fenntartású Veszprémi Kórházzal, amely megyei kórházi feladatokat lát el. Veszprém megye kórházainak üzemeltetésében alapvetõ koncepció egy új egészségügyi struktúra kialakítása, mégpedig a valódi lakossági szükségleteknek megfelelõen. Fontosnak tartotta kihangsúlyozni azt is, hogy minden a betegellátás érdekében kell, hogy történjen. Az új kórházi szárny már ennek jegyében született, és meggyõzõdése, hogy ennek meg is fog felelni.
Börcsök Enikõ, színmûvésznõ verssel köszöntötte az átadó résztvevõit, s mint megtudtuk fontos szerepet vállalt a belsõ milliõ kialakításában is. Tanácsaival azt szerette volna elérni, hogy egy családias, otthonos, meleg hangulatú épületbe érkezhessenek a betegek.
dr. Rácz Tamás, a Medicomplex Kft. ügyvezetõ igazgatója arról beszélt, hogy ami itt megvalósult, azt három év munkája elõzte meg. Meglátása szerint a várpalotai modell az egészségügyi struktúraváltás egyik mintapéldája lehet, amely megoldást nyújthat a kis kórházak számára.
Leszkovszki Tibor, Várpalota polgármestere büszkén mutatott rá arra, hogy egy ekkora település 15 éven belül rendszerint nem szokott két kórházat is átadni. Nekik azonban sikerült. Külön megköszönte dr. Szalai Mariann és dr. Rácz Tamás hároméves elõkészítõ munkáját.
Végül az ünnepi beszédek utolsó felszólalójaként a beruházó cég projektvezetõje köszönte meg az együttmûködést a polgármesternek, a képviselõtestületnek, a Magyar Fejlesztési Banknak, mint pénzügyi finanszírozónak, a ZÁÉV ZRt-nek, hogy szépen és gyorsan végezték el a munkákat, s külön kiemelte a tervezõket, a Kajdócsi Stúdiót, illetve a MediPlan-t, a Medintexet, akik az orvosi mûszereket gyártották, valamint Tóth József belsõépítészt.

Az ünnepi köszöntõket követõen az érdeklõdõk helyi kísérõik szakmai kalauzolásával megtekinthették az új kórházi szárny valamennyi helyiségét. Csoportunkat dr. Tóth Ildikó vezette, akitõl további részleteket tudhattunk meg a gyönyörû, igényes, színvonalas intézményrõl.
A 120 férõhelyes új szárny legfelsõ emeletén kétszemélyes apartmanok találhatóak, kiegészítve egy nagyobb „vendég-” – látogató – helyiséggel. Ez a szint összesen 16 férõhelyes és a tartós betegek, illetve a rehabilitációra szorulók részére nyújt európai szintû lehetõséget a gyógyulásra. A lejjebb fekvõ szintek 32-36 férõhelyesek, mindegyik emeleten nyílt nõvérpult található, melynek célja, hogy a nõvérek a betegek között legyenek folyamatosan. Az ápolónõk zsebében lévõ telefon már azt is lehetõvé teszi, hogy a betegekkel azonnal, menetközben is beszélni tudjanak. De fontos például az is, hogy a zuhanyzóban a fekvõ betegek számára is biztosítani tudják az alapos tisztálkodás feltételeit az ún. mobilkáddal.
Az egyes szinteken minikonyha található teljesen felszerelve. Az ipari mosogatógép szükség esetén akár 400 tányér/óra kapaciásra is képes. Nincs azonban tálalókonyha – ami a szakhatóságok számára bizony újdonságot jelent -, az ételeket ugyanis melegítõkocsikkal szervirozzák. Természetesen a hozzátartozók is megmelegíthetik itt a hozott ételeket, vagy akár saját maguk, akár betegeik számára.

Az új rehabilitációs osztálynak várhatóan komoly szerepe lesz az ilyen típusú betegek ellátásában, hiszen annak ellenére, hogy a megyében több helyen is van ilyen osztály, a legtöbb esetben sajnos rossz körülmények között folyik a munka. Veszprém ráadásul ellátási gondokkal küzd a kapacitáshiány miatt. Abba is érdemes belegondolni, hogy rehabilitációs kapcsán nem csak idõs, elesett betegekre kell számítani, hiszen egy komolyabb baleset miatt bárki kerülhet erre az osztályra, s bizony sokáig tarthat a felépülése. Szeptember közepén éppen ezért együttmûködési javaslatot terjesztettek elõ, s nagy valószínûséggel Dobáról 55 rehabilitációs ágy kerül át ide. Vélhetõen lesz tehát mit csinálni az itt dolgozóknak.
Az új szárnyat a régivel az elsõ emeleten egy átjáró híd köti össze, amelyhez egy hatalmas terasz tartozik, s ezt mindkét szárny igénybe veheti majd. A szobákban és minden szinten a közösségi helyiségekben modern plazmatévé van, amelyeken keresztül a betegek akár közösen is nézhetnek dvd-rõl, vagy különféle tv-csatornákról filmeket.
Kétoldalt a folyosó végén nagy tereket alakítottak ki a tervezõk, amelyek alkalmasak a foglalkozások lebonyolítására. A hotel típusú kórház ifjú tervezõi a belsõ tereket, a lépcsõházakat azonban igyekeztek kicsit összehúzni, s ettõl máris családiasabb, otthonosabb itt a légkör, sõt a fenntartási költségek is jóval alacsonyabbak, mint más intézményekben.
Végül a földszinten megtekinthettük a mûtõket, a gépházat, a szervizfolyosókat, raktárakat is. A mûtõk – amelyek modern orvosi gépekkel vannak felszerelve -, napi 40-80 beteg ellátását teszik lehetõvé. Ekkora kapacitás már arra is módot ad, hogy azok más orvosok számára is bérbe vehetõek legyenek.
A kórház tehát gyönyörû, a szakembergárda képzett és tettre kész, a jövõben a gyógyulni vágyó betegek már emeltebb szintû ellátásban is részesülhetnek.

Cseh Teréz