A munkáltató mûködése során felmerülhetnek olyan esetek, amikor az adott feladatot rendes munkaidõben nem lehet maradéktalanul elvégezni. Ilyenkor a munkáltató kötelezheti a munkavállalót arra, hogy munkaidején túli munkát végezzen.

Rendkívüli munkavégzésnek minõsül a munkaidõ-beosztástól eltérõ, a munkaidõkereten felüli, az ügyelet alatti és a készenlét alatt elrendelt munkavégzés.
Nem tekinthetõ túlmunkának az a munkaidõn felül végzett munka, amelyre azért került sor, mert a munkavállaló az engedélyezett távollét idejét dolgozza le. Ennek feltétele azonban a munkáltatóval történõ elõzetes megállapodás.
A rendkívüli munkavégzés szigorú korlátokhoz kötött. Indokoltság: rendkívüli munkavégzés csak különösen indokolt esetben rendelhetõ el. Még szigorúbbak a szabályok a munkaszüneti napon elrendelhetõ rendkívüli munkavégzés esetén. Erre csak két esetben kerülhet sor: egyrészt akkor, ha olyan munkavállalóról van szó, aki rendes munkaidõben is foglalkoztatható e napon, másrészt akkor, ha a rendkívüli munkavégzésre baleset, elemi csapás, súlyos kár, vagy az életet, testi épséget fenyegetõ veszély megelõzése, elhárítása érdekében van szükség.
A munkavállaló egészségének, testi épségének védelme: a rendkívüli munkavégzéssel szemben követelmény az is, hogy ne veszélyeztesse a munkavállaló egészségét, testi épségét, családi, személyi körülményeire tekintettel aránytalan terhet rá ne jelentsen.
Idõbeli korlát: a törvényi szabályok szerint a rendkívüli munkavégzés ideje évenként maximum 200, kollektív szerzõdés alapján 300 óra lehet.
Személyi korlát: a rendkívüli munkavégzés elrendelése különösen méltánytalan lenne egyes munkavállalói csoportokra nézve, ezért a törvény ez irányban is felállít tilalmakat és korlátozásokat.
Abszolút tilalmat jelent, hogy egyáltalán nem kötelezhetõ rendkívüli munkavégzésre a nõ terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig, a gyermekét egyedül nevelõ férfi a gyermeke egyéves koráig, valamint, a munkavállaló, ha foglalkoztatására egészségkárosító kockázatok között kerül sor.
Másrészt korlátot jelent, hogy csak saját beleegyezésével kötelezhetõ rendkívüli munkavégzésre a gyermekét egyedül nevelõ munkavállaló gyermeke egyéves korától négyéves koráig.
Látható tehát, hogy a rendkívüli munkára kötelezés, csak szigorú keretek között történhet.
Mindezek a korlátok – kivéve a fent említett abszolút személyi tilalmat – azonban nem érvényesülnek akkor, ha a rendkívüli munkára baleset, elemi csapás, súlyos kár, illetve az életet, testi épséget fenyegetõ veszély megelõzése, elhárítása érdekében kerül sor.
Röviden szólni kell az ügyelet és a készenlét szablyairól is.
Ügyelet esetén a munkavállaló a munkáltató által meghatározott helyen és ideig köteles rendelkezésre állni, készenlét esetén pedig, a munkavállalónak az általa megjelölt és a munkavégzés helyére tekintettel elérhetõ helyen kell rendelkezésre állnia.

Ügyelet és készenlét csak meghatározott esetekben rendelhetõ el:
-társadalmi közszükségletet kielégítõ szolgáltatás biztosítása
-baleset, elemi csapás, súlyos kár, az életet, egészséget, testi épséget fenyegetõ veszély megelõzése, elhárítása,
-az alkalmazott technológia biztonságos, rendeltetésszerû alkalmazásának fenntartása érdekében.
Az ügyelet illetve a készenlét esetén is érvényesülnek – kevés kivételtõl eltekintve – a rendkívüli munkavégzésnél említett korlátozások.
A készenlét ideje egy hónapban maximum 168 óra lehet, a kollektív szerzõdés azonban ennél magasabb idõtartamot is meghatározhat.
Nem rendelhetõ el készenlét a heti pihenõnapon, illetve a heti pihenõidõben, ha a munkavállaló megelõzõ 168 órás idõszakban a heti pihenõnapján, illetve heti pihenõideje alatt készenlétet teljesített.
Az ügyelet és a készenlét elrendelését megkezdése elõtt legalább egy héttel korábban és egy hónapra elõre közölni kell. Ettõl a munkáltató – különösen indokolt esetben – eltérhet.