– A tervezett témáink tehát a következõk: az elektronikus adóbevallás problematikája; társadalombiztosítási változások; adóbevallások-beszámoló készítés.
Kezdjük mindjárt azzal, hogy megjelent az új gazdasági törvény és gazdasági eljárási jog, amely májustól hatályos. Júniusban ezzel majd részletesen is foglalkozunk. Ajánlatos addigra a törvényt beszerezni, kinyomtatni, és ezzel jönni a találkozónkra.
– Ehhez kapcsolódóan szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét arra, hogy évente minden társaságnál illik összeülni, hiszen a beszámoló miatt amúgy is szükséges a tagok jóváhagyó gyûlése, vagy másképpen a közgyûlés. Ilyenkor érdemes az utolsó társasági szerzõdést is megvizsgálni. Ne feledjék, hogy ügyvezetõt maximum 5 évre lehet megbízni! Tíz cégbõl nyolc emiatt törvénytelenül mûködik! A meghívóba tehát érdemes egy olyan napirendi pontot is beletenni, hogy a társaság alapító dokumentumának áttekintése. Érdemes odafigyelni, mert ha a Cégbíróság egyszer töröl egy társaságot, akkor azt soha többet nem lehet semmissé tenni, csakis újra alapítani.
– A legelsõ – amirõl konkrétan szerettem volna szólni az az 1/2006. OM rendelet, a mérlegképes könyvelõkrõl. A korábban érettségihez és szakmai szakképzéshez kötött végzettség ezentúl felsõfokú végzettséggel szerezhetõ csak meg. A pénzügyminisztérium e tekintetben iránymutatókat ad ki, amit a www.p!enta.hu honlapon lehet majd olvasni. A jogszabály biztosít egy moratóriumot: 2006. április 1-jén lép hatályba, de 2008. december 31-éig még a régi feltételekkel meg lehet kezdeni a tanfolyamokat.
Szeretnék javasolni még egy honlapot: a www.5percado.hu oldalt, amelynek hírlevél-szolgáltatása is van. Ez egy-egy rövid tájékoztató, egy-egy rövid kérdéssel.
– A hvg.hu oldalon a munkaügyi ellenõrzésekhez kapcsolódóan jelent meg egy figyelemre méltó írás: 2006. január 1-jétõl a gyesen lévõ kismamák elmehetnek dolgozni. Ha tehát pl. 1 év után bejelentkeznek dolgozni, akkor a munkaadó köteles õt visszavenni. A gyerek 3 éves koráig nem mondhatnak fel neki. Ha nem tud neki munkát adni, akkor ún. állásidõt kell fizetnie. Ehhez a gondolatsorhoz tartozik még, hogy az apákat a gyermekáldást követõ 2 hónapon belül 5 nap munkaidõ-kedvezmény illeti meg.
A minimálbér ez évi változásaihoz kapcsolódik a teljesítménybérekre vonatkozó bérmegállapítás. Az alkalmazott lehet havibéres, teljesítménybéres, vagy ún. kombinált bérezésû. Figyelni kell arra, hogy az utóbbinál az alapbére ugyan lehet kevesebb, mint a minimálbér, de a teljesítménybérével együtt a minimálbért minden esetben el kell érnie.
Újdonság a dolgozók fizetési kötelezettsége a le nem töltött felmondási idõre. A dolgozó részérõl megvalósított rendkívüli felmondásnál az erre az idõre járó bért a munkaadó megfizettetheti a dolgozóval. Akár peren kívüli fizetési meghagyással is behajthatja azt.
– Sokan nem tudják, hogy munkaügyi ellenõrzéseknél mit kell biztosítani, ha az ellenõrzés külsõ munkahelyen történik? Különösen az építõiparban aktuális ez a kérdés. Nem kell a munkaszerzõdéseket a helyszínen tartani, de tudni kell felszólítás esetén bemutatni azokat. Nem elég csupán a munkaszerzõdés, az EMMÁ-hoz elküldött bejelentõlapot is csatolni kell. Ha nincs, 100 eFt/fõ a büntetés. Az APEH-nél be kell jelenteni, hogy az iratok tárolási helye hol van. Ott kell lenniük a szerzõdéseknek és egyéb munkaügyi papíroknak.

– Következõ témánk: a munkavállalás formái. Munkát vállalhatunk rendszeres munkavégzéssel, vagy idõszakosan – ez kétféle lehet: megbízási szerzõdéssel, vagy vállalkozói szerzõdéssel – és végezhetünk alkalmi munkát. Ez esetben nincs szerzõdés, nem is lehet. Az alkalmi munkakönyv van a szerzõdés helyett. Ezt a munkaügyi központ adja ki, de persze nem csak munkanélkülieknek.
– Sokan nem tudják, mi a különbség a megbízási szerzõdés és a vállalkozói szerzõdés között sem. Az elõbbi soha nem eredményt produkáló dologról szól, hanem általában ügyek vitelérõl, míg az utóbbi fõ célja az eredmény produkálása. Természetesen vállalkozói szerzõdést nem csak vállalkozók köthetnek, hiszen ezt az intézményt a PTK szabályozza.
– Munkát vállalhat valaki adószámmal – ahogyan mi hívjuk, õk a hetesek –, egyéni vállalkozóként, illetve társasági formában. A Pénzügyminisztérium állásfoglalása szerint, ha valaki magánszemélyként munkát végez, adószáma kell, hogy legyen. A PTK ugyan ismeri a szívességi ügyeket, ám az APEH revizorai nem fogadják ezeket szívesen.
– Kinek van joga aláírni? Magánszemély, természetesen saját maga ír alá. Egyéni vállalkozónál ugyanez evidens, de gazdasági társaságnál csak a képviseletre feljogosított személyek tehetik ezt meg. Ki képviselhet? Akik a társasági szerzõdésben meg vannak adva, és aláírási címpéldánnyal rendelkeznek. A probléma általában abból van, ha több elsõ ember van a cégnél. Ez csak a látszat! Az igazi elsõ ember az, aki a munkáltatói jogokat gyakorolja. Munkáltatói papírokat csak õ írhat alá! Természetesen az aláírási jogok (banki, stb.) leadhatóak. A bevallásokat több aláíró esetén bármelyik elláthatja kézjegyével, de együttes aláírás esetén minden aláíró kell!
– A tulajdonos viszont nem írhat alá, ha nem jogosult a képviseletre! Ez gyakori hiba! Fontos tehát aláírási címpéldányt kérni a cégek vezetõitõl. A bevallás ugyanis aláírás nélkül vagy hamis (ez esetben okirat hamisításról beszélünk), vagy érvénytelen (ez esetben viszont nincs érvényes adóbevallás). Egyik sem kívánatos.
– 2006. évi 14-es adózási kérdések: a lakóhelyen tárolt cégautó helyzete: SZJA szempontjából a lakóhelyrõl a munkahelyre történõ bejárás munkába járásnak számít és SZJA-köteles, kivéve (SZJA 3. § 11. pontja), ha a lakóhely és a munkahely közötti útszakaszon kirendelés formájában „mozgatom” a munkavállalómat. Ez esetben nem merül fel adó. Megoldást jelent erre – a Munka Törvénykönyve alapján –, a távmunka, ahol a munkavégzés helyét változónak kell megadni a munkaszerzõdésben. A távmunka esetén ugyanis a munkavégzés helyét a munkavállaló határozza meg.
– Elektronikus adatszolgáltatás: elindult a folyamat elsõ-második lépcsõje. Amire ma még nem terjed ki, arra 2-3 éven belül sor kerül majd. Az összes magánszemélyhez tartozó adatszolgáltatás 2008-ra egy egységes rendszert fog alkotni. Ebbõl kilóg még a magánnyugdíjpénztár, de addigra az is be fog épülni.
– Az adatszolgáltatásra kötelezettek köre: a munkáltatóknak adatot kell szolgáltatniuk mindenkirõl, aki kvázi „munkakönyves”, vagyis munkaviszonyban dolgozik, tehát alkalmazott.
– Szükséges technikai háttér: 1 db számítógép, 1 db Internet kapcsolat és 1 fõ, aki mindezt kezelni tudja. A bevallásra kötelezettek körében mindez problémát fog okozni. A nagy- és középvállalkozások megoldják és a könyvelõirodák nagy része is. A kisvállalkozások egy jelentõs része azonban – önhibájukon kívül – nem ért a számítógépekhez. Egy hete volt egy nagy szakmai vita az egészrõl. Az õ számukra megoldást jelenthetnek a teleházak, illetve a kamarai elektronikus pontok, ahol segítséget kapnak majd a kitöltéshez. 2007 elejére elvileg fel is fogják készíteni erre ezeket a pontokat. Sõt az elképzelések szerint addigra a magánszemélyek is ugyanígy fogják „pötyögtetni” az adataikat bevallásaikban.
Kérdésként merül fel, hogy ennek a kezelésérõl képzést esetleg indít-e valaki. Természetesen a klub tagjai kapnak erre segítséget.
Az elektronikus bevallás kapcsán felmerül a meghatalmazotti kérdés. Elvileg lehet eseti vagy állandó meghatalmazást adni a bevallásokra. Elektronikus formánál csak az utóbbi jöhet szóba. Itt merül fel a „könyvelõ” fogalma, amire a törvény hivatkozik. Nem tudjuk pontosan mit takar ez, és mi köze az adóbevalláshoz. Az biztos, hogy ha a könyvelõ egyéni vállalkozó, regisztrált mérlegképesnek kell lennie. Ha azonban társaság tagja, vagyis alkalmazott, akkor ilyen elõírás nincs. A Pénzügyminisztérium a március 23-án Internetre feltett anyagot véglegesnek tartja, de könnyen elõfordulhat, hogy ennek ellenére változik majd.
– Felmerülhet a kérdés, hogy mi van akkor, ha valaki helyett – mint könyvelõ – regisztrálok, és az illetõ elmegy tõlem késõbb másik könyvelõhöz? Hivatalos válasz nincs. A tanács: írja le papírra és jelentse be az APEH-nak. Kicsit részletesebben az alábbi a probléma:
Ma kétféle lehetõség van a regisztrációra: vállalkozóként bemegyek az önkormányzathoz, ott saját magamat regisztráltatom, és utána bejelentem magamat az APEH felé, majd megadok egy e-mailt, amire a visszaigazolásokat küldhetik.
– A másik lehetõség, hogy egy köny-velõiroda vezetõjeként bemegyek az önkormányzathoz, és regisztráltatom magam egy saját számon. Majd elõveszem a 06180-at, és bejelentkezem akár több száz ügyfél nevében, és megadom mindegyik esetben a saját e-mail címem a visszaigazolásokhoz. Ha azonban ezt követõen az ügyfelem valamiért más könyvelõhöz fordul, akkor van a gond, mert az APEH továbbra is a megadott e-mail címen fogja küldeni a visszaigazolásokat, és itt fog reklamálni is, ha esetleg nem küldték a bevallásokat.
Tehát mi ilyenkor a teendõ? A tanács tehát úgy szól: írjuk le mindezt az APEH-nek. Nagy valószínûséggel ezt õk iktatják is, de sajnos minden marad a régiben, mert nem írják át az e-mail címet.
– Javaslom tehát, hogy ha valaki egyéni vállalkozóként könyvel, akkor regisztráltassa be az összes ügyfelét és az APEH felé is minden ügyfélnek a saját nevében adják be a bevallását. Ezzel hitelt érdemlõen igazolni tudja, hogy õ elvégezte a munkáját.
– Ugyancsak fontosak lehetnek az egyéb háttérbiztosítékok. Ezért szükséges, hogy írásban is rögzítsék, hogy mire vállalkoznak. Õ, mint könyvelõ vállalja az adatok rögzítését, a dokumentumok formai ellenõrzését és maximum adatszolgáltatás teljesítését, de nem bizonylatok tartalmi elemzését, fõleg szakértõ, adótanácsadó nélkül.
– Az elektronikus bevallásnál féléves moratórium van – addig nem büntetik a tévedéseket.
– Még egy javaslatom lenne, hogy akik még nem kötelezettek az elektronikus bevallásra, azok ne jelentkezzenek még be, bár elvileg ezt megtehetik, hiszen õket önkénteseknek tekintik, és lehetõségük van erre. Mégis javaslom, várjanak még egy kicsit.
A Pénzügyminisztérium egy támogatást is meg fog hirdetni a honlapján az elektronikus adatszolgáltatás elõsegítésére. Olyan könyvelõirodáknak szeretnének segíteni, akik legalább 10 fõnek könyvelnek. Várhatóan kb. 150 Ft/gép erejéig támogatják majd a beszerzéseket.
A szükséges számítástechnikai kapacitás: minimum Window98, 300 MHz és 64 MB.
– Javaslom továbbá, hogy az e-mailen érkezõ visszaigazolásokat nyomtassák ki, és az ügyféllel írassák is alá.

Végül a társadalombiztosításra vonatkozó változások közül is szeretném felhívni a figyelmet néhányra. Gyakorlatilag nem változtak az elõírások, de néhány speciális területen történt módosítás. Egy ilyen, az ún. 7-es adószámú magánszemélyeket érinti – ahogy mi hívjuk õket magunk között. Rendszerint ilyenek a mûvészek. A tevékenységükrõl számlát adnak, amibõl elvileg SZJA-elõleget kellene vonni. De 2005-ben volt egy rendelet (39/1997-es MKM-PM rendelet), amely kimondta, hogy ha õk azt mondták, ne vonjunk SZJA-t, akkor ezt megtehették. Lehetõségük volt arra, hogy saját adóbevallásukban a bevételeikkel szemben költségeket számoljanak el. A rendelet azt is megmondta, mik lehetnek ezek a költségek, s az 50%-át engedte elszámolni. Nekik tehát erre a jövedelemre társadalombiztosítási kötelezettségük nem keletkezett. Az eho-t is saját maguknak kellett fizetniük. 2005-ben tehát még ez volt. 2006-ban azonban mindez már járulékalapot képezõ jövedelemnek minõsül.
– Még egy korábbi kérdésünkre sikerült választ kapnunk, ami legutóbbi találkozásunkkor merült fel a szoftverekkel kapcsolatosan. Itt is megváltozott a szabályozás. A saját szoftver szellemi terméknek minõsül, míg a vásárolt, vagyoni jognak. Elvileg tehát át kell õket sorolni, bár Nagy Gábor úr a Számviteli Szakemberek Egyesületétõl úgy foglalt állást, hogy utólag nem sorolná át ezeket a tételeket.
Ennyi fért tehát a mai találkozóba, május 3-án folytatjuk.

Cseh Teréz