„Nagy Lajos király halála elõtt végrendelkezik, és ez eléggé titokzatos. Ha körbetekintünk Európában és keressük azokat az uralkodói családokat, ahol a Turul nemzetség egy vércseppje még felfedezhetõ, akkor lehetne másokat is behívni, mert azért hívnak be királyokat, hogy Árpád vérét visszahozzák az országba, mert ebbõl egy csepp is elegendõ, hogy újraéledjen. Luxemburgi Zsigmond vérében pedig egyetlenegy csepp van, lehet, hogy õ errõl a csepprõl nem is tud, de vajon honnan tudja Nagy Lajos, hogy õt kell behívni? Honnan tudja a magyar fõpapság és fõnemesség, hogy neki kell bizalmat szavazni, mert errõl az ágról fog valami kisarjadni. Tudni kell, hogy Zsigmond családjában megjelennek az Árpád-házi leányágazatból õsök. S kiderül, hogy õk szinte kivétel nélkül IV. Béla leányai…
…S jön Luxemburgi Zsigmond, és mi benne az elképzelhetetlen? Elõre megyünk az idõben. Hunyadi Mátyás, amikor felépíti a budai és visegrádi palotát, szobrot állíttat apjának, testvérének, saját magának, és még valakinek: Luxemburgi Zsigmondnak. Pedig Mátyás, ha mint királyi elõdjét tekinti Zsigmondot, akkor nem szobrot állít neki, hanem még az emlékét is kigyomlálja. Tehát ez a szoborállítás egy árulkodó jel…
…Luxemburgi Zsigmond élete kalandos. Elõször is, õ Mária királynõ férje. Mária áldott állapotba kerül, és lovaglás közben – ez megint érdekes, magyar királylány már szinte szülés elõtt van, de még mindig lovagol, – egyedül van egy erdõben, vágtázik, felbukik, a szülés megindul, és mindketten meghalnak. Tehát Zsigmond özvegyen marad, járja az országot, daliás fiatalember, s jó sorsa valahová Erdélybe vezérli, ahol találkozik egy Erzsébet nevezetû gyönyörû szép leánnyal. Zsigmond magyar király, bizonyos dolgokhoz joga van, és a magyar hagyomány szerint szerelembe esik. Bármily különös, azt lehet mondani, hogy a magyarság ezért a szerelemért fogadta el õt uralkodójának, és azért az egy csepp vérért, amit õsei révén magában hordozott Árpád vérébõl…
…Ki az édesapja Hunyadi Jánosnak? És itt ne arra gondoljunk, amit velünk megtanítottak, hanem az a lényeg, hogy Hunyadi Mátyás erre mit mondott. Amikor feltették neki a kérdést, hogy kegyelmednek ki volt a nagyapja, azt válaszolta, hogy Zsigmond király.
Mert Luxemburgi Zsigmond szerelembe esik az Erzsébet nevezetû lánnyal, s a nász után Zsigmond lehúz az ujjáról egy gyûrût. Ez a gyûrû kerül bele a Hunyadiak címerébe, ez a gyûrû pedig arra szolgál, mondja Zsigmond Erzsébetnek, ha eljön az idõ és fiút szülsz, hozd fel Buda várába, és ez a gyûrû legyen a bizonyság arra vonatkozólag, hogy a gyermek, akit megszülsz, az én fiam. Történészeink nem tudnak elszámolni Hunyadi János gyors felemelkedésével. Hunyadi János még egyetlen cselekedetet nem hajt végre, nincsenek hõstettei, amikor már Zsigmond király mellett van, már a fõnemesi udvarokban járja ki a minden magyar fõnemespalánta számára kötelezõen elõírt oskolát…
…A híres Vajkot, akit Luxemburgi Zsigmond, mint Hunyadi János apját felemel, megajándékozza a Hunyadi birtokokkal, és innen kapják a nevüket, de van egy hatalmas nagy bökkenõ. Vajknak van még egy fia, János, és hogy hívják Hunyadit, õt is Jánosnak. Vajon hogyan fordulhat elõ, hogy egy családban két gyermeknek, akik élnek, ugyanazt a keresztnevet kapják? Egészen más dolog, ha meghal az elsõ gyermek, születik egy másik, és aki meghalt, annak a nevét kapja a második. De itt él mindkettõ, és mindkettõt Jánosnak nevezik. Vajk nem törõdik Hunyadival, a másik Jánossal viszont igen. Hunyadi János nem azt a nevelést kapja, amit Vajk eredeti gyermeke, János. Miért ez a megkülönböztetés? Hogyan lehetséges az, hogyha körbenézek Magyarországon, számtalan nemesi család van, meg sem lehetne Hunyadi Jánost találni, és rögtön ott van Zsigmond király udvarában. János pedig rögtön, miután az apródi iskolát kijárja, fényesen bizonyítja, hogy nem akárki. S már neki megjelenik a nevében, a címerében a holló és ezzel elindul egy program…
…A Hunyadiak származása tényleg rejtély, és Zrínyi Miklós is azt írja: „minden magyar forrás azt mondja, hogy Zsigmond volt az atyja Jánosnak”. A magyar forrásokról pedig azt kell tudni, hogy nem ismerik a hazudozást, mert mindig nagyon pontosan ügyelnek arra, ki honnan jött, és kik a felmenõi…
…Azt mondja Zrínyi, ha a régi idõkben élt volna János, bizony az õ apjának Jupitert tették volna, mert ember ennyi jótettet végrehajtani nem tud. Ez az a hatalmas megújító erõ, amit a holló a szent királyok vérébõl átment. Mert bármily különös, ez a holló IV. Béla vérét hozza magával. És kikerült Mátyás címerébõl az Árpád-sáv? Nem, a családi címerben jelenik meg. Az ország címerében mindig benne van, de hogy a Hunyadi család címerében benne van, ez csak egyféleképpen lehetséges, ha egyetlenegy csepp árpádi vér elérkezik, s az kiterebélyesedve fává nõ. Hogy Hunyadi János milyen tetteket hajt végre, ez mindenki elõtt tudott…
…1456 után megjelenik, és egész Európa egén látható egy hatalmas üstökös. Menetrend szerint érkezik. Mikor érkezett menetrend szerint ennek az üstökösnek az elõdje? Nagy Lajos halálán van, és felbukkan egy üstökös, s mindenki tudja, hogy ez a király halálát jelenti. Ezt követõen pedig Hunyadi János halála elõtt jön az üstökös. Hunyadi a következõket mondja: „ez az üstökös sok minden jelent” – figyeljünk az észjárásra és a nagyságrendre, mert egy ilyen égi tünemény felbukkanásakor nagyon sok mindent el szoktak mondani, hogy mi mindent hoz magával, ezeket János is tudja, s a következõket mondja – „de legfõképpen az én halálomat jelenti”- ennyire van õ az égi pályához odakötve. Azért jön ez az üstökös, mert ez hozta Nagy Lajos halálát is. Ez a holló útja, és égi pályája. Ilyen volt Hunyadi János, s az õ halála indítja el végképp a pályán a kisebb fiát, Mátyást…
…Mátyást a maga korában II. Atillának nevezték. Van egy elsõ Atilla, õ indította a magyarság Kárpát-medencei küldetését, és van egy második Atilla, aki zárja, de ugyanakkor pedig valamit a jövõ felé nyilván elindított: ez az igazságos Mátyás, tehát õ fog ránk várni az utolsó ítéletnél: Hollós Mátyást nem lehet kikerülni…
…Mátyás életpályája nincs bezárva, nem ismer határokat és korlátokat. Zrínyi Miklós kiváló mûvet írt Mátyás királyról, és tisztán lehet belõle látni, hogy valóban milyen nagyságrendben jelent meg a magyar nemesség és nép szemében Mátyás király. Érezhetõ, hogy Mátyás király alakja kimeríthetetlen. Emlékezzünk arra a halra, amit Mátyás csukájának nevez a néphagyomány. És bizony az õ képességei a csillagos égbolton oda vannak lehorgonyozva. Ugyanez a Zrínyi, Mátyás királyt Vitéz hollónak nevezi, aki bátorságával, vitézségeivel és erényeivel saskeselyûket szalasztott meg!
Zrínyi mûvében elhangzik megint egy fõszereplõ Mátyással kapcsolatban: a fõnix. Mátyás egy olyan kozmikus hõs típusát jeleníti meg, aki sok évszázados szünet után, látszólag a semmibõl érkezik közénk, és minden elõzmény nélkül itt ragyog föl úgy, ahogy a fõnix is hamvaiból támad fel. Egy ilyen kiváló elme, mint Zrínyi Miklós, a maga hasonlatait nem véletlenszerûen használja. Erre oda kell figyelni, mert megközelítõleg egy 500 éves ciklussal azo-
nosítható. S ha megnézzük, mikor halt meg Mátyás király, és most milyen idõszaknak vagyunk a végén, lehet tûnõdni, hogy várható-e ez a hatalmas nagy felragyogás. De ez a Teremtõtõl függ…
„De nem mindenik seculumban születik Fõnix, és sok száz esztendeig kell fáradozni a természetnek, meddig formálhat oly embert, aki a világ és országok megbotránkoztatásának gyógyítója legyen”. Zrínyi pontosan tudja, hogy mi egy ország és a világ közötti különbség. Mátyás szerepe üdvözítõi szerepkör, és a maga nemzetének megvilágosítója. Népek Gyógyítója, nemzetének megvilágosítója – ez Hunyadi Mátyás.
„Ilyen vala a mi jó Mátyás királyunk, de mivelhogy a természet ezenõ alkotmányán sokat fáradt, hihetõ, hogy meg is fáradt.”
Nem olyan könnyû nagy embernek, világ megváltójának földi környezetbe leszületnie.”