– Az elmúlt hónapok során többször bebizonyosodott, hogy nagyon jó vezetõséget választott a tagság januárban. Egyrészt a földrajzi elosztás tekintetében, hiszen a Balatont körbeölelve minden megyébõl vannak tagok az elnökségben, így kellõképpen lehet õket „mobilizálni”. Nem utolsósorban pedig nagyon aktívak az elnökségi tagok, jó példa volt erre a spanyol úszónak és kísérõinek az ellátása a nyár elején. Hirtelen jött a felkérés, de úgy érzem, hogy kiválóan megoldottuk a vendéglátást. Szintén az egyik segítõi voltunk a Balaton körül megrendezett maratoni futásnak, ahol a frissítõ pontokon, helyenként még éjszaka is segédkeztünk.
– A NABE megalakulása óta foglalkozik a parlagfû-mentesítéssel. Ebben az évben milyen programjaik voltak ezzel kapcsolatban?
– Az EU-LYFE Környezetvédelmi Program által támogatott Balaton projekt keretében vállalta az egyesület, hogy belterületeken feltérképezi a parlagfûvel és egyéb allergiát okozó növényekkel fertõzött területeket. A települések utcáit bejárva négyféle jelölést alkalmaztunk, megkülönböztetve a gyommentes részeket az erõsen fertõzött, gondozatlan területektõl.
– Az így elkészített térképeket átadjuk a települési önkormányzatoknak, a jövõ évi munkájukhoz felhasználhatják. A felmérés kezdetén kapcsolatba kerültünk Váradi Szabó Istvánnal, a Balaton közmunkaprogram Veszprém megyei projektfelelõsével, neki jeleztük a problémás területeket.
– A parlagfû-mentesítés 2005. évi tapasztalatairól nemrégiben Balatonalmádiban tartottunk egy konferenciát. Itt minden érintett szakhatóság képviselõje röviden beszámolt az idei munkákról, – a hatósági munka eredményességérõl és az új törvény alkalmazási nehézségeirõl. Több elõadó említette, hogy sok a külföldiek tulajdonában lévõ elhanyagolt ingatlan, az elmúlt 15 év legjobb ötletének viszont a közmunkaprogram elindítását nevezték, ami már ebben az évben látványos eredményeket hozott.
– A NABE a civilek szerepvállalási lehetõségeit ismertette. Szeptemberben az ÁNTSZ pályázatot írt ki parlagfû-mentesítésre, ebbõl 13 településen kisebb elhanyagolt területet tudtunk parkosítani.
– Az EU-LYFE Program keretében volt még egy vállalásuk, a balatoni befolyó vizek minõségének vizsgálata. Ezek a tesztek milyen eredményeket hoztak ?
– Ez volt a másik fontos munkánk ebben az évben, melyet a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht.-val egyeztetve, dr. Kutics Károly útmutatásával végeztünk. Szerencsére negatív esetekrõl nem tudok beszámolni, még a fûzfõi Séd is jó eredményeket „produkált”. A méréseket elõre meghatározott ütemterv alapján bonyolítottuk, öt olyan paraméter meghatározásával, amelyek alapvetõen befolyásolják a vízminõséget. Ez a munka különös gondosságot igényelt, hiszen a vizsgálatokat csak nappali fényben lehetett végezni. A kiemelt vízminta, valamint a hozzáadott reagens megfelelõ keverése és reakcióideje után lehetett meghatározni egy színskála segítségével a vízben lévõ anyagok koncentráltságát. Természetesen miden mérési eredményt rögzítettünk. Tíz mintavételi hely került kijelölésre, melyek vizsgálati eredményeitõl azt várják a program szakmai felügyelõi, hogy a Balatonba folyó vizek minõségére egzakt választ kapunk. Az adatok feldolgozása folyamatban van, a tapasztalatokat és eredményeket egy konferencián összegezzük november 12-én, Balatonberényben.
– Mit szóltak ahhoz, hogy több év után ismét leengedték a Balaton vizét a Sió csatornán?
– Elsõ hallásra nem igazán örültünk neki. Jelenleg a Balaton ideális vízszintjét üdülési szempontból 100-110 cm-ben határozták meg… Igaz, hogy az idõjárás az utóbbi években igen kiszámíthatatlan volt, de õsszel ilyen magas vízállásnál ez elfogadható. Úgy érzem, hogy bizalommal kell fordulnunk azon emberekhez, akik az ilyen intézkedéseket elrendelik. Nyilvánvaló, hogy senki sem mer ez ügyben felelõtlenül döntéseket hozni, okulva a 2000. évi tavaszi vízleeresztés következményein.
– A jövõt illetõen milyen elképzeléseik vannak?
– Három évvel ezelõtt volt egy jól sikerült vetélkedõnk A hely ahol élünk címmel iskolások részére. A mostani verseny kétfordulós, az elõdöntõben négyszer kapnak postán írásbeli feladatot a jelentkezõk, ezt követi a szóbeli döntõ, ahova a legjobb négyfõs csapatok kerülnek, a vetélkedõre a NABE gondozásában megjelentetett Balaton könyvébõl lehet felkészülni.
Forrás: Balatoni Futár