Hasznosítják és megõrzik a természet értékeit
Romantika és prózai valóság az erdészetben
Hatalmas területet ölel fel a Bakonyerdõ kezelésébe tartozó állami tulajdonú erdõségek együttese. Séták a zöldben, a növekvõ csemeték közt, vagy az évszázados famatuzsálemek alatt – villan át a gondolatainkban, ha az erdészetrõl hallunk. A sokkal prózaibb – ugyanakkor színes élményeket tartogató, és nem kevésbé fontos, több ezer embernek megélhetést biztosító-valóságról Diósi Gyulával, a Bakonyerdõ Zrt. termelési vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
A Balaton-felvidéktõl a Bakony északi nyúlványáig húzódó területen kilenc erdészeti egységet magába foglaló, ÁPV tulajdonú gazdasági társaság Magyarország második legnagyobb erdészete. A keszthelyi, monostorapáti, balatonfüredi, bakonybéli, devecseri, farkasgyepüi, ugodi, bakonyszentlászlói és pápai erdészetekrõl irányítják az összesen 62 400 hektáros erdõterületen folytatott munkát. E területbõl mintegy 23 000 hektár védett.
– Melyek a Bakonyerdõ ZRT-nél a fõ gazdasági ágazatok?
– A fõ profilunk a természetszerû, állandó borítottságot biztosító erdõgazdálkodás. Nem tarvágásokkal, hanem folyamatos felújítással gondozzuk az erdeinket, kivéve az akácot és az erdei fenyõt. Ez a módszer mindemellett, hogy esztétikus, erdõképet mutat, hosszabb távon költségtakarékosabb, hiszen ésszerûen hasznosítja a természet erõit. Az erdõ, e rendkívül összetett életközösség értékeinek megõrzéséért a PRO SILVA Egyesület tagjaként a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal, és természetesen a hatóságokkal együttmûködésben dolgozunk.
– A termelõ tevékenység milyen nagyságrendû?
– Fontos szerepet tölt be a két üzemünk. A Pápa környéki Ugod-Franciavágáson mûködõ fûrészüzemünkben évi 30 000 köbméter, meghatározóan tölgy, bükk, kisebb hányadban cser, és hársfát dolgozunk fel. A szárított, gõzölt és gyalult fûrészárút is elõállító gyárban 100 milliós nagyságrendû fejlesztés, korszerûsítés folyik. A Tapolca környékén fekvõ Zalahalápon, az ország második legnagyobb parkettagyárában évente 640 000 négyzetméter parkettát gyártunk a mai legkorszerûbb, háromrétegû minõségben. Mintegy félmilliárd forintot fordítottunk az üzem fejlesztésére. Magyarországon elsõként kezdtük gyártani a pattintható, PAN-LOCK védjegyû parkettát.
Mindkét üzemünkben nagy hangsúlyt helyezünk a technológia korszerûsítésére és a környezetvédelemre egyaránt.
– Milyen forrásból valósíthatják meg a fejlesztéseket?
– A beruházásaink tulajdonosi támogatásból, pályázatok útján és saját erõbõl valósulhatnak meg. Sajnos nagyon gyér a pályázati lehetõség, ugyanakkor az állami szerepvállalás is alacsony szintû.
– Hány fõnek ad megélhetést a Bakonyerdõ Zrt? Csakis munkát tartogat az erdõ?
– A mintegy saját 800 dolgozónknak, a velünk vállalkozói viszonyban álló cégek által foglalkoztatottakkal együtt több ezer fõnek adunk munkát. A tevékenységünk fontos szeleteként a térség 70 000 hektárnyi vadászterületén hét vadászházunkba várjuk a bel- és külföldi természetkedvelõ pihenni vágyókat, vadásztársakat. A vadászatot saját irodánk, a pápai Befag Jagd szervezi. Évente 5 000 nagyvadat lövünk ki, a kilövést döntõ többségében értékesítjük vendégeink számára. Nem feledkezünk el a természetkedvelõkrõl sem. Tanösvények, kilátók, pihenõk, menedékházak állnak a rendelkezésükre erdeinkben. Ezek kiépítésére is közel 300 millió forintot fordítottunk. A Keszthely és Gyenesdiás közti Nagymezõn felújítottuk a közösségi házat, erdei tornapályát létesítettünk, a Keszthelyi-hegységben két kilátót építettünk. Három erdei iskolát tartunk fenn nonprofit módon, ahova várjuk az ország iskolásait. Balatoncsicsón a bentlakásos intézményünkben mérnök-tanár segíti a környezeti nevelést. Kupon az Eszterházy erdei iskolában a Tallós Pál tanösvényen ismerkedhetnek a fiatalok a természettel. A devecseri alkotóház a vizes élõhelyek, a madárvilág megfigyelésének biztosít kitûnõ színteret. A közösségi programokban a civil szervezetekkel együtt részt vállalunk. Az utóbbi két évben lecsökkent az állami támogatás, holott sokkal nagyobb állami szerepvállalásra lenne szükség. A következõ nemzedék egészséges nevelését – politikai irányzattól függetlenül – mindenkinek fel kellene vállalnia.
– Milyen tervekkel nézhetnek a jövõ elé?
– Szeretnénk az értékeinket megõrizni, az állandó borítottságot kiteljesítõ erdõgazdálkodást folytatni. Ehhez több támogatás szükséges. Az egész szféra többet érdemelne az államtól, az EU-tól. Az ország erdõsültsége az európai átlag alatti, mintegy 20 százalékos. Ezt az arányt a más célra nem hasznosítható parlagok erdõsítésével mindenképpen növelni kellene, hiszen jelentõs értéket termelnek az erdõk. A természeti értékeink növelése pedig felbecsülhetetlen jelentõségû az egész ország számára!
luis