A mintaprogram kidolgozója, – a Delfy Bt. ügyvezetõje – Dely László, bevezetõjében röviden ismertette a projekt tartalmát. A vidékfejlesztési célú kistérségi biomassza-alapú energetikai együttmûködésnek a környezetvédelmi elvárásokon túl az a jelentõsége, hogy a kistérségek hasznosítsák kihasználatlan földjeiket, termeljenek energianövényeket, gyûjtsék össze környezetük szilárd és nedves biomassza hulladékait az erdõbõl, szántóföldrõl, a kommunális szférából, használják fel ezeket intézményeik fûtésére, „zöld áram” termelésre, a felesleget pedig értékesítsék. A biomassza felhasználásakor nagymennyiségû, jó hatásfokkal hasznosítható hõenergia szabadul fel elsõdlegesen. Ennek saját biztos felvevõ piaca lehet az önkormányzat (és a helyi lakosság), ahol az energiaköltségek elérik a költségvetés 50-60 %-át. Tehát saját erõbõl, saját piacra termelhetnének, ami igen gazdaságos lehet, megfelelõ körülmények között! Másodsorban lehet és adott esetben kell is a kogenerációra pénzt áldozni, ami már költségesebb és kisebb hatásfokú, de abból lehet jövedelemhez jutni, mert a kötelezõ zöldáram-átvétel miatt az áramszolgáltató 23 Ft/kW-ért át kell, hogy vegye.
Zovits Tamás KEMOH területfejlesztési fõosztályvezetõje – a Tatai – medencei mintaprogram indításának koordinátora – a vidékfejlesztési hatások jelentõségét hangsúlyozta. Ez a program ugyanis nem egyszerûen energetikai, vagy környezetvédelmi program, hanem komplex vidékfejlesztési, területfejlesztési program. Nagy jelentõsége van a kistérségek, a tudomány, a civil szereplõk és a vállalkozások példaértékû összefogásának. Az összefogás eredményezi, hogy hatásában területben, és népességben is uniós szinten is érdeklõdésre tarthat számot. Az uniós célokkal teljesen összhangban lévõ fejlesztési lehetõség országos minta is lehet az innovációt zászlajára tûzõ régióban, annak egyik legdinamikusabb megyéjében.
A sümegi kistérségi program kidolgozásában partner Szabados Zsuzsanna, a Sümeg Kistérségért Közalapítvány elnöke hozzátette, hogy a mintaprojekt lehetõséget ad arra, hogy a kistérségek gazdálkodjanak környezetük kihasználatlan bioenergetikai értékeivel, képezzenek belõle tõkét egy felhasználhatósági, megvalósíthatósági tanulmánnyal, legyen ez a kistérség vagyona.
Gõgös Zoltán bioenergetikai kormánymegbízott elmondta, hogy nincs, és nem is lesz az elkövetkezõkben központi forrás, pályázat ilyesfajta megvalósíthatósági tanulmányok elkészítésére. Hozzátette: ez a régiók, megyék és kistérségek kompetenciája, a Regionális Operatív Programok fognak tartalmazni pályázatelõkészítõ kiírásokat, ezekre kell kandidálni. Véleménye szerint ilyen tanulmányok elkészítése a regionális tudásközpontok (egyetemek, kutatóbázisok) feladata, velük kell együttmûködni. El kell gondolkodni kockázati tõke bevonásán, kistérségi megállapodásokat kell kötni, bevonva a gazdasági szereplõket is.
Kovács Tamás a Közép-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség programigazgatója hozzátette, hogy jövõre lesz regionális forrás projektelõkészítésre, erre az önkormányzatok is pályázhatnak.
Az országos mintaprojektnek felhasználható fenntartható kistérségi bioenergetikai program megvalósításához várhatóan több, korábban is együttmûködõ gazdasági-, civil-, szakmai szervezet és felsõoktatási intézmény is csatlakozik. Az OTH, KvVM, Co-Energy, az Által – ér Szövetség  és a Vértesi Erõmû Rt. jelenlévõ képviselõi elmondták érveiket csakúgy, mint az érintett kistérségek (Sümeg, Tata, Tatabánya, Oroszlány) képviselõi.
A kerekasztal beszélgetés végeztével a résztvevõk megállapodtak abban, hogy januárban, immár megkötött kistérségi együttmûködési megállapodásokkal a kezükben, újra találkoznak, és reményeik szerint a korábbi segítõ partnerekkel, valamint az érdekelt minisztériumok, és egyetemek képviselõivel kiegészülve folytatják a megkezdett munkát.
Forrás: Regio Regia Hírszolgálat