Tatabánya kitüntetettjei a Szent Borbála Napok alkalmából

Tatabánya Megyei Jogú Város posztumusz Díszpolgára
Csóka Zsigmond
(1931-1984)

Csóka Zsigmond 1931. január 30-án Tatabányán született. Felsõfokú tanulmányait a Budapesti Mûszaki Egyetem Építészmérnöki Karán végezte, és 1954-tõl dolgozott elsõ és egyetlen munkahelyén a KOMÉP-nél, illetve annak jogelõdjénél. A vállalati szakmai beosztások mindegyikét végigjárta. Technikusként kezdett, majd Tatabánya és Oroszlány ipari létesítményeinek kivitelezését irányította. 1961-ben fõépítésvezetõvé nevezték ki. 1968-tól a vállalat termelési osztályát vezette. 1970-ben 39 éves korában lett a KOMÉP igazgatója. Irányításával a vállalat a magyar építõipar legjobbjai közé tartozott, amely hatszor érdemelte ki a Kiváló Vállalat címet. Munkáját többször is magas elismerésben részesítették. A vállalati mellett kormány és állami kitüntetések sora jelzi, hogy egy kiváló kollektíva kiváló szakmai vezetõje volt.
A KOMÉP igazgatójaként, közéleti személyként igen sokat tett Tatabányáért. Munkássága alatt alakult ki a város mai arculata. Tapasztalt szakemberként és vezetõként sok kezdeményezést támogatott, amely a tatabányaiak életét segítette. Csóka Zsiga – ahogyan õt szinte mindenki szólította – nagytekintélyû, felkészült, országosan ismert kiváló szakember és vezetõ volt. Fiatalon, 53 éves korában távozott közölünk

Tatabánya Megyei Jogú Város Ezüst Turul Díjasa
A Rozmaringos Bányász Egylet

Tatabánya közösségi és kulturális életébe új színt hozott a Rozmaringos Bányász Egylet. Akik létrehozták, mûködtetik, sok évtizedes munkájuk során megtanulták a bányászélet alapigazságát: legfontosabb az egymáshoz tartozás, az egymást segítõ, egymást megérteni akaró emberi érzés. Az egylet tagjai nyugdíjas bányász- gépészmérnökök, bányatechnikusok, akik munkájuk során elismerést, megbecsülést szereztek a szakmájuknak. Céljuk a bányászati hagyományok, a bányászdalok megõrzése, elõadása.
A BDSZ 2002-ben a Bányásznap alkalmával Mûvészeti Nívódíjjal tüntette ki az egyletet. Bencsik János polgármester úr támogatásával megjelent a bányászdalokat megörökítõ CD-jük. További munkájuk során is szeretnének részt venni a város bányászati jellegû kulturális tevékenységében, a hagyományok megõrzésében, a bányászdalok tanításában ás átadásában.

Tatabánya Megyei Jogú Város megosztott Ezüst Turul Díjasai
Csernai Tibor, Gelei József, valamint posztumusz Szepesi Gusztáv

Nem csak a tatabányai futballszurkolók, de a város közvéleménye is jól emlékszik azokra a labdarúgókra, akik a bányász színeiben öregbítették Tatabánya hírnevét. A hatvanas évek csapata mindig zsúfolt lelátókat vonzott a bajnoki, és a különbözõ kupamérkõzésekre. A tatabányai futballtörténelem egyik aranykora volt ez az idõszak, s ennek a csapatnak volt meghatározó alakja Csernai Tibor, Gelei József és Szepesi Gusztáv. Tehetségüket nem csak hazai mérkõzéséken, hanem a nemzeti színekben is megismerhette a közönség. Így az 1964-es tokiói olimpián is, ahol tatabányai labdarúgóként, a magyar csapat tagjaként aranyérmet, olimpiai bajnoki címet szereztek.
Csernai Tibor nyolc évig játszott a Tatabánya csapatában, a százhetvenöt bajnoki mérkõzésen hatvan gólt rúgott. Számtalan nemzetközi tornán és kupán vett részt, húsz alkalommal szerepelt a magyar „B” válogatottban. A tokiói olimpián nyújtott csatárteljesítményével oroszlánrészt vállalt a sikeres szereplésbõl.
Gelei József sportpályafutásának meghatározó városa volt Tatabánya. A bányász kapujában nyújtott teljesítményével lett a tokiói olimpián, majd az angliai világbajnokságon játszó magyar válogatott tagja. Nemzetközi kupa- és tornagyõzelmek, emlékezetes magyar bajnoki mérkõzések, valamint az 1966-os világbajnokságon a nemzeti válogatottal Brazília ellen aratott 3:1-es gyõzelem jelzik egy pálya szép állomásait. Edzõként és technikai igazgatóként is sikeres sporttevékenysége végzett.
Szepesi Gusztáv 1959-tõl tíz éven keresztül játszott kék-fehér színekben. Védõként több alkalommal tagja volt a magyar „B” és „A” válogatottnak. Pályájának csúcspontja kétségkívül az a brazilok elleni angliai mérkõzés volt, ahol teljesítményével hozzájárult a csapat gyõzelméhez. Sorozatos és makacs sérülések miatt kellett visszavonulnia a labdarúgástól, amelytõl nem szakadt el, hiszen edzõként fiatalokkal foglalkozott. Tragikus hirtelenséggel 47 éves korában hunyt el.

Tatabánya Megyei Jogú Város Tatabánya Fejlesztéséért Díjasa
W. Csoma Éva

A díjazott közéleti hitvallását így fogalmazta meg: „Egy várost lehet nem szeretni és nem szeretni, szidni és büszkének lenni rá, de egyet nem lehet: közömbösnek maradni és nem tenni érte.” W. Csoma Éva, mint az Alfadat Press Kft. tulajdonosa és igazgatója ennek szellemében végzi tevékenységét. 1994-ben létrehozta a Vértes Expót, hogy a város és a régió vállalkozásainak bemutatkozási lehetõséget adjon. Mára a Vértes Expó a régió legjelentõsebb gazdasági kiállítása. Az elmúlt tizenkét év alatt munkatársaival harminc nagyrendezvényt szervezett, melyeken több mint háromezer kiállító részt. Közülük ezerszázan megyén kívüliek voltak. Többek között olyan országos hírû, magas színvonalú rendezvény ötletgazdája és megvalósítója, mint Kiprich József nemzetközi hírû labdarúgó búcsúmérkõzése, az atlétikai ugrógála vagy az Élettér, lakberendezési kiállítás.  Szakmai munkájának elismerését jelenti, hogy tagja a Magyarországi Kiállítás és Vásárszervezõk Szövetsége elnökségének. Kiadói, szerkesztõi munkája révén harmincöt kötet jelent meg városunkról, hagyományainkról. A gazdaságfejlesztés egyik legfontosabb eleme a marketing. W. Csoma Éva ebben alkotott fontosat, hasznosat, amivel nagyban hozzájárult a város fejlõdéséhez is.