A munkaközi szünet célja elsõsorban az, hogy a munkavállaló ezen idõ alatt étkezhessen. A munkaközi szünet ideje a munkaidõbe nem számít bele, kivéve a készenléti jellegû munkakör esetét. A munkavállalót a munka befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 11 óra pihenõidõ illeti meg. A kollektív szerzõdés ettõl eltérhet, méghozzá két esetben: egyrészt elõírhatja, hogy a napi pihenõidõ csak 8 óra. Erre készenléti jellegû munkakör, megszakítás nélküli munkarend, többmûszakos munkarend és idénymunka esetén van lehetõség. Másrészt elõírhatja azt is, hogy a készenlétet követõen egyáltalán nem jár pihenõidõ. A napi pihenõidõt mindig egyben, megszakítás nélkül kell kiadni.
A munkavállaló számára hetente két pihenõnapot kell biztosítani, amelybõl az egyiknek vasárnapra kell esni. Ha a munkáltató munkaidõkeretet alkalmaz, ettõl a szabálytól eltérhet.
A munkavállaló munkaszüneti napon, csak megszakítás nélküli munkarend, rendeltetése folytán e napon is mûködõ munkáltató esetén foglalkoztatható.
A munkaszüneti napokat a törvény pontosan felsorolja, úgymint: január 1., március 15., húsvéthétfõ, május 1., pünkösdhétfõ, augusztus 20., október 23., november 1., december 24-26.
Gyermek születésével kapcsolatban a munkavállalót szintén megilletik munkaidõ-kedvezmények: ezek közé tartozik a terhes illetõleg a szülõ nõt megilletõ 24 hét szülési szabadság, az anyát megilletõ szoptatási munkaidõ-kedvezmény, illetve az apát megilletõ 5 nap munkaidõ kedvezmény. A terhes illetõleg szülõ nõt megilletõ szülési szabadságot úgy kell kiadnia a munkáltatónak, hogy abból 4 hét a szülés várható idõpontja elé essen. Az anyát a gyermeke 6 hónapos koráig napi kétszer 1 óra, 9 hónapos koráig napi 1 óra munkaidõ-kedvezmény illeti meg. Az apát megilletõ munkaidõ-kedvezményt a szülést követõ 2 hónapon belül az apa kérésének megfelelõ idõben kell kiadni.
A gyermek gondozására, ápolására tekintettel a munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg. A gyermek gondozására járó fizetés nélküli szabadság a gyermek három éves koráig, ha pedig a munkavállaló gyermekgondozási segélyben részesül, 14 éves koráig jár. A gyermek betegsége esetén az ápolása érdekében biztosított fizetés nélküli szabadság a munkavállalót a gyermek 12 éves koráig illeti meg.
A munkavállalót közeli hozzátartozója ápolása és gondozása érdekében is megilleti a fizetés nélküli szabadság. Ennek ideje maga az ápolási, gondozási idõ, de legfeljebb 2 év. A szabadság azonban csak akkor jár, ha a munkavállaló az ápolást illetve a gondozást személyesen látja el.
Fizetés nélküli szabadság illeti meg a munkavállalót akkor is, ha magánerõbõl, saját használatra lakást épít. A szabadság idõtartama ebben az esetben legfeljebb egy év.
A fizetés nélküli szabadságot akkor kell kiadni, amikor azt a munkavállaló kéri, ha pedig részletekben kívánja a szabadságot igénybe venni, errõl köteles a munkáltatóval elõzetesen egyeztetni.
dr. Hidas János