A móri bankrablás ügyében kedden a Fõvárosi Ítélõtábla jogerõre emelte Kaiser Ede elsõ fokon kiszabott tényleges életfogytiglani szabadságvesztését, ugyanakkor hatályon kívül helyezte Hajdú László vonatkozásában az elsõfokú ítéletet, és új eljárásra utasította a Fõvárosi Bíróságot. 
A 2002. május 9-én nyolc halálos áldozatot követelõ bankrablás ügyében elsõ fokon Kaiser Edét tényleges életfogytiglanra ítélték, Hajdú László bûnösségét azonban nem mondta ki a Fõvárosi Bíróság, csupán más fegyveres rablások miatt ítélte 15 évre. 
A nyereségvágyból és több emberen elkövetett emberölés és más bûncselekmények miatt indított büntetõügyben az ítélõtábla a Kaiser Ede terhére rótt más bûncselekmények kapcsán hozott ítélet esetében több minõsítést megváltoztatott. 
Hajdú és Kaiser az eljárás során mindvégig tagadta a móri bankrablással kapcsolatos vádakat, több más fegyveres rablást ugyanakkor beismertek az elsõfokú büntetõperben. Kaiser Ede vonatkozásában a bíróság több fegyveres rablás minõsítését megváltoztatta. 
Az ítélõtábla döntésének indoklásában Tóth Éva bíró kijelentette, a vád kimerítésének hiánya olyan súlyú eljárási szabálysértés, amely megalapozatlanságot jelent, és indokolja az ítélet hatályon kívül helyezést. 
A móri vádponttal kapcsolatban ismertette a tényállást, miszerint Kaiser ismeretlenül maradt társával kifigyelte a bankot, és 2002. május 9-én dél körül bementek a pénzintézetbe, elõször Kaiser lelõtte a biztonsági õrt, majd társa a bankban tartózkodó további hét embert lõtte le. Eközben Kaiser a bank ajtajában õrködött, és biztonsági õrnek kiadva magát, elküldte az érkezõ ügyfeleket. 
A tábla szerint számtalan bizonyíték szól Kaiser Ede ellen, és a bírónõ egyetértett az elsõfokú bírósággal abban, hogy fennáll Kaiser büntetõjogi felelõssége az ügyben. 
A bírónõ leszögezte: a bûncselekmény motívuma a pénzszerzés volt, a nyolc ember kivégzésének indoka pedig a bank épületének belsõ elrendezése, illetve az, hogy látták az elkövetõk maszk nélküli arcát. Nincs irat más motivációra – tette hozzá Tóth Éva. 
Arra a kérdésre, hogy hol a fegyver, a bíró kijelentette: a móri fegyver akkor kerül majd elõ, ha az, aki elrejtette, megmutatja. A tábla szerint Kaiserrel szemben a tényállás megalapozott, a zárt okozati lánc megalapozza büntetõjogi felelõsségét. 
A bírónõ kifejtette: a móri ügyben Kaiserrel szemben a vád társtettesség volt, Hajdúval szemben azonban bûnsegédi bûnrészesség, azaz nem azt rótták a terhére, hogy járt volna Móron, hanem, hogy a fegyvert biztosította a bûncselekményhez. A két cselekmény egymástól elkülönül, önállóan elbírálható, Hajdú esetében az eljárási szabálysértések folytán az ítélet megalapozatlan és felülbírálatra alkalmatlan – tette hozzá. 
Az ítélõtábla szerint az elsõfokú bíróság Hajdú cselekményével kapcsolatban a vádelvet sértette meg, nem merítette ki a vádat, és döntött a minõsített emberöléshez nyújtott bûnsegédi bûnrészesség kérdésében. A bíróság nem értett egyet az elsõfokú bíróság megállapításával, hogy bár nem nyert bizonyítást, hogy Hajdú adta volna a fegyvert, de birtokolt ebben az idõszakban egy Scorpio típusú fegyvert, így az elsõ fok tettazonosság miatt nem mentette fel a móri cselekmény alól.  
Forrás: www.magyarorszag.hu