Megyegyûlés

Szeptember 29-én, csütörtökön tartotta elsõ õszi ülését a Komárom-Esztergom Megyei Közgyûlés. Az alábbiakban részletesen tájékozódhatnak a tárgyalt napirendi pontokról, a hozott határozatokról.

· A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2005. évi költségvetési rendeletének módosítása
A megyei közgyûlés a 2005. évi költségvetési rendeletének legutóbbi módosítása óta bekövetkezett gazdasági események, a költségvetést érintõ információk, valamint néhány aktuális feladat forrásteremtése miatt vált szükségessé a rendelet ismételt módosítása. A többletbevételek és többletkiadások technikai átvezetésén túlmenõen a legfontosabb feladat a költségvetési fedezet megteremtése az intézmények számára a II. félévi kiadásaikra, valamint beruházási és felújítási munkálataikra. Ezen túlmenõen pályázati önrészek biztosításáról is döntött a közgyûlés, mellyel a Mentálhygienes és Rehabilitációs Intézmény akadálymentesítéséhez (liftépítés), a drogbetegeket ellátó intézmény megépítéséhez, a tatai Eötvös Gimnázium homlokzatának felújításához szükséges anyagi források megteremtésérõl gondoskodott a megyei önkormányzat.

· Tájékoztató a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2005. I. félévi gazdálkodásáról
2005. június 30-áig a megyei önkormányzat tervezett bevételeinek 52 százaléka, azaz 8.561.527 E Ft realizálódott. A visszafogott gazdálkodást tükrözi, hogy a teljesített kiadások összege 7.519.762 E Ft, a tervezett elõirányzat 45,7 százaléka. Az önkormányzat gazdálkodása a munkabérhitel havonkénti igénybevétele mellett kiegyensúlyozott volt, összege változó, átlagosan 235 M Ft. A likviditási hitelkeret igénybevételére is több alkalommal került sor. Az elsõ félév során változás következett be a fenntartott intézmények körében: az intézmények gazdálkodásukat 2005. május elsejétõl részben önálló intézményként folytatják, gazdasági feladataik jelentõs hányadát az újonnan kialakított gazdasági szolgáltató szervezetek vették át. Az intézmények számára a változás jelentõs feladatot jelentett, de az átszervezés nem okozott gazdálkodásukban fennakadást. Az év hátralévõ részében a likviditási gondok kezeléséhez további szigorú gazdálkodásra és jelentõs többletbevételre lesz szükség.

· Önkormányzati rendeletek felülvizsgálata
A 2005. március 31-ei ülésen elfogadott rendelet-felülvizsgálati ütemterv utolsó szakaszához érkezett a közgyûlés. A felülvizsgálat célja a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatálybalépése elõtt a törvény és az országos érvényû különös eljárási szabályok, valamint az önkormányzati rendeletbe foglalt különös eljárási szabályok összhangjának megteremtése. A közgyûlés úgy határozott, hogy önkormányzati rendeleteiben javasolja az elektronikus út kizárását. Ez nem azt jelenti, hogy a jövõben is elzárkózik az eljárások elektronikus formában történõ elvégzésének, illetve az elektronikus ügyintézés lehetõségének biztosításától, de elõször biztosítania kell a szükséges személyi, tárgyi feltételeket. A megyegyûlés módosította az új személyi térítési díjak alkalmazásának kezdõ idõpontját is, mivel az intézményi térítési díjak elfogadását követõen megfelelõ felkészülési idõt kell biztosítani azok elsõ ízben történõ használatára. A fenntartó a Szent Borbála Kórház kérésének megfelelõen – az ellátás színvonalának javítása érdekében – 10 százalékkal megemelte az intézményre vonatkozó, év elején megállapított nyersanyagnorma mértékét. Ezzel összefüggésben a rendeletben meghatározott nyersanyagnorma évi egyszeri megállapítására adott felhatalmazást is módosította.

· Komárom-Esztergom megye Területrendezési Terve
A régmúlt korokban a környezet, a táj alapvetõen meghatározta a benne élõ ember társadalmi, gazdasági berendezkedését és tevékenységét. A technika fejlõdésével, a termelés és a társadalom modernizációjával bekövetkezõ változások a természetet, mint az embert befogadó környezetet, passzív szerepbe kényszeríttették. A településformák és a települési módok legújabb kori változásai (az urbanizáció), az energiaforrások pazarló felhasználása, a fogyasztói társadalom önmagát hatványozó növekedése mind-mind a környezet pusztításának irányába halad. Az emberi beavatkozástól mentes, természetes táj vészes zsugorodása, a természeti környezet korlátozás nélküli kizsákmányolása tudatos fékezõ szándék hiányában rövid történelmi távon belül súlyosan hat vissza. A megyei területrendezési terv fontos feladata és célja javaslatokat megfogalmazni, eszközöket kidolgozni annak érdekében, hogy a jövõt formáló terület-felhasználási és a nagyobb léptékû szerkezet-átalakító folyamatokat irányítsa, illetve az ehhez szükséges szabályokat megalkossa. A területrendezési terv mûfajából következik, hogy hosszú távra tekint, tehát a hosszabb idõtartam alatt elérhetõ célok irányába tereli a folyamatokat, így gyakran összeütközésbe kerül a rövid távú érdekekkel. Másik sajátos dimenziója a területi és társadalmi lépték nagyságrendje. A megyei területrendezés a lokális és egyéni érdekek szintje felett, egyes esetekben látszólag azok ellenére fejti ki hatását, de valójában a nagyobb közösség átfogó érdekeinek, fenntartható létfeltételeinek biztosítására irányul.
Komárom-Esztergom megye területrendezési tervének környezeti – társadalmi – gazdasági összefüggésben négy, nagy biztonsággal prognosztizálható és egymástól különbözõ fõ folyamat kezelésére kell vállalkoznia:
– A Duna és a Duna menti táj és települések kapcsolatának átértékelése: a gazdaság új pályájához területi feltétel szabályozása; a Duna menti térség ökológiai jelentõségének növelése.
– Városi agglomerációs illetve logisztikai tengelyek által érintett térségekben a terület-pazarló, természetes környezetet károsító fejlesztések mederben tartása; bányászat és nehézipar által roncsolt területek tájrehabilitációja.
– A megye környezetminõségét meghatározó térségek védelme és fenntartása: Pilis – Gerecse – Vértes összefüggõ erdõterületei; Gerecse és Pilis közötti és Észak-Bakonyi dombvidéki területek; Által-ér vízgyûjtõ területe.
– Jó termõhelyi adottságú mezõgazdasági térség, a Kisalföld területhasználatának biztosítása.
Összességében a megyei terv a rendelkezésre álló eszközökkel a rövid távú gazdaság – társadalmi érdekek érvényesítésének túlsúlyát kompenzálja a komplex hosszabb távú és az ökológiai érdekek következetes képviselete révén. Az egyes települések fejlõdését pedig úgy biztosítja, hogy az összhangban legyen a kistérségi, a megyei, az országos érdekekkel és célokkal is.

· Szakképzõ intézményeink képzési irányainak vizsgálata, javaslat a szakképzési párhuzamosságok megszüntetésére
Az intézmények mûködéséhez elengedhetetlenül szükséges pénzügyi stabilitás megteremtésén túl az iskolák jelenlegi középfokú szakképzési kínálata is összehasonlításra, átalakításra szorul. Ezt indokolja a gazdasági környezet folyamatosan változó igénye, az Országos Képzési Jegyzék ugyancsak folyamatos változása, valamint a középfokon is egyre jobban érzékelhetõ tanulói létszám csökkenése. Ebben a helyzetben a fenntartónak különös figyelmet kell fordítania a feltételek és a földrajzi megoszlás figyelembevétele mellett a képzési átfedések megszüntetésére.  A megyegyûlés az intézmények alapfeladatait szem elõtt tartva döntött egyes szakképzõ intézmények képzési irányainak meghatározásáról, a párhuzamosságok megszüntetésérõl.
Az elfogadott határozat szerint a fenntartó a 2006/2007-es tanévtõl kezdeményezi:

– a Géza Fejedelem Ipari Szakképzõ Iskolában és Kollégiumban az informatikai szakközépiskolai szakmacsoportokban a beiskolázás megszûntetését, valamint a Bottyán János Mûszaki Szakközépiskola gépész szakmacsoportjában a beiskolázás további szüneteltetését;
– a komáromi Ipari Szakmunkásképzõ és Szakközépiskolában a mezõgazdasági gépész szakmacsoportban a gyakorlati képzés helyzetének jogi rendezését, mely egyben a 2006/2007-es tanévre történõ beiskolázás feltétele is;
– a komáromi Kultsár és Széchenyi szakközépiskolákban az informatikai szakmacsoportos oktatás megtartását a beiskolázás elõírt mértékének teljesítéséig.
     
· Intézkedések a drogbetegek ambuláns szakellátásának mielõbbi megkezdése érdekében
A megyei közgyûlés 1999-ben Komárom-Esztergom Megyei Mentálhygiénés Központ (Tatabánya) néven egészségügyi intézményt alapított a szenvedélybetegek járóbeteg-szakellátására, ugyanakkor megfelelõ szakrendelõ hiányában az intézmény tényleges mûködését a mai napig nem tudta megkezdeni. A 2003. évben közös szándéknyilatkozatot fogadott el a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Közgyûlése és Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyûlése a Mentálhygiénés Központ közös, társulási formában történõ mûködtetésére. A közgyûlés felhatalmazása alapján a megyei önkormányzat pályázatot nyújtott be a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácshoz a Mentálhygiénés Központ szakrendelõjének megépítéséhez szükséges támogatás elnyerésére. A tanács a tervek megvalósításához 31.717.000 Ft összegû támogatást ítélt meg, így reális esély nyílik a Mentálhygiénés Központ új szakrendelõjének megépítésére, a drogambulancia tényleges mûködésének megkezdésére. Mivel a fejlesztési támogatás három éves ütemezésben érkezik a megyei önkormányzathoz – a szakrendelõ mielõbbi felépülése érdekében – szükségessé válik a támogatás 2007. évi összegének saját forrásból történõ „megelõlegezésére.” A megyében élõ drogbetegek célirányos és komplex gyógyításának minél korábbi megkezdése érdekében a megyei közgyûlés elnökének kérése alapján a Mentálhygiénés Központ tényleges mûködésének megkezdéséig, illetve a szakrendelõ megépítéséig a Szent Borbála Kórház saját szervezeti keretein belül biztosítja a Mentálhygiénés Központ feladatainak ideiglenes ellátását, így a megyei kórház fõigazgatója kezdeményezte az ÁNTSZ-nél a kórház mûködési engedélyének drogbetegek ambuláns szakellátásával történõ kiegészítését. A központ szakrendelõjének 2006. második negyedévének végéig történõ megépítését követõen – a szükséges mûködési engedély birtokában – a drogbetegek ambuláns szakellátását a Mentálhygiénés Központ látja el, melynek jövõbeni mûködtetésének megosztott finanszírozására a megyei önkormányzat tárgyalásokat kíván folytatni Tatabánya Megyei Jogú Város vezetésével.

· Szabad ágyszám-kapacitás átadása
Több önkormányzat és magánvállalkozó is azzal a kéréssel fordult a Komárom-Esztergom Megyei Közgyûléshez, hogy ápolási tevékenységet kíván beindítani a megyében, mely tevékenységhez kéri a szabad ápolási és krónikus ágyak átadását a megyei önkormányzat rendelkezésére álló, a Szent Borbála Kórház struktúrájában szerepeltetett, de nem mûködtetett ágykeretbõl. A Szent Borbála Kórház az új onkológiai osztály beindításával egy idõben ápolási osztályának mûködtetését átmenetileg felfüggesztette, de az év vége felé egy 20 ágyas ápolási osztály újraindítását tervezi. Ezen felül a  megyei önkormányzat jelenleg 52 krónikus szabad ágykapacitással rendelkezik.
A benyújtott kérelmeket áttekintve a közgyûlés a Hospice Alapítvány 5 ápolási ágyigényét az épület teljes kapacitás-kihasználtsága érdekében támogatandónak ítélte.
Az esztergomi Vaszary Kolos Kórház 10 krónikus ágyigényére vonatkozó kérelmet is kedvezõen bírálta el a megyegyûlés, mivel az új reumatológiai és mozgásszervi rehabilitációs részleg mûködésére rendkívül nagy az igény.  A további szabad kapacitás odaítélésénél a közgyûlés tagjai azt vették figyelembe, hogy az Elsõ Magyar Projekt Ház KFT (Budapest) vállalkozása Bakonyszombathely község önkormányzatának bevonásával, támogatásával történik, így ezen a településen látszik biztosítottnak a tevékenység legkorábbi beindítása.

· Társulási megállapodás módosítása (Benedek Elek Általános Iskola és Elõkészítõ Speciális Szakiskola Intézményfenntartó Társulás) és az Oroszlány Város Önkormányzata Képviselõ-testületével kötött társulási megállapodás megszüntetése
A Benedek Elek Általános Iskola és Elõkészítõ Speciális Szakiskola (Oroszlány) intézményét a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat társulásos formában mûködteti Oroszlány Város Önkormányzatával. A két önkormányzat 2004. július 1-jei hatállyal ugyancsak társulási megállapodást kötött a középiskolai tanulók kollégiumi ellátásának biztosításával kapcsolatos feladatellátásra, melyet Oroszlány város a Móra Ferenc Kollégiumban biztosított. Az oroszlányi önkormányzat ez év februárjában javaslattal fordult a megyei önkormányzat felé, melyben a Móra Ferenc Kollégium a Benedek Elek Általános Iskola és Elõkészítõ Speciális Szakiskola tagintézményeként való mûködtetésének lehetõségét kérte 2005. szeptember 1-tõl. Ezzel a javaslattal az Általános Iskolát mûködtetõ Társulási Tanács is egyetértett, az intézmény alapító okiratának módosítását a megyegyûlés a 2005. júniusi ülésén elõzetesen jóváhagyta. Az események lezárásaként az intézményekkel kapcsolatos társulási megállapodások módosítása is szükségessé vált, ezt egyrészt a Benedek Elek Általános Iskola és a Kollégium összevonásából adódó változások, másrészt a Kollégiumhoz fûzõdõ feladat-ellátási megbízás feleslegessé válása indokolt.

· A „Komárom-Esztergom Megyéért” Kitüntetõ díj, valamint a „Komárom-Esztergom Megyéért Szakmai Díj” adományozása
A Komárom-Esztergom Megyei Közgyûlés 1992-ben Komárom-Esztergom Megyéért kitüntetõ díjat alapított azon személyek tevékenységének elismerésére, akik munkásságukkal, életmûvükkel maradandó értéket termettek a megye számára. 2001-ben egy újabb elismeréssel bõvítették a méltányolandó tevékenységek sorát: a közgyûlés szakmai díjat alapított azon személyek vagy csoportok elismerésére, akik kiemelkedõ szakmai tevékenységet vagy tartósan átlag feletti eredményes szakmai munkát végeztek. A díjak adományozására a 2005. június 30-ai határidõig összesen nyolc ajánlás érkezett a megyei közgyûlés elnökéhez. A díjak ünnepélyes átadására a decemberi közgyûlés záróakkordjaként kerül sor, amikor a díjazottak plakettben és pénzjutalomban részesülnek.

Forrás: -kemöh-