Az elõdtelepülések élete a szénbányászat kezdetéig.
Összeáll. Bev. jegyz. Gyüszi László. Tatabánya, 2004. 237 l.
 
Tatabánya város történelmének, honismereti helytörténeti irodalmának egyik legújabb-, s mindenképpen alapvetõ-, hosszú évek óta várt kötete a most megjelent történelmi olvasókönyv. Nem csak a város és Komárom-Esztergom megye számára jelentõs és remélhetõleg mérhetõ eredményeket hozó, szemléletformáló kötet kiadását támogatta
Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata. E munka polgármesteri felkérésre íródott majd négy esztendeig. Alkotóját, id. Gyüszi Lászlót aligha kell bemutatni az országos honismereti mozgalom tagjainak, kis hazánk helytörténeti-történészi érdeklõdésû s azt mûvelõ szélesebb közönségnek.
Id. Gyüszi László az 1960-as években kiteljesedõ honismereti mozgalom régi elkötelezettje, a Komárom-Esztergom megyei helytörténeti kutatások meghatározó személyisége. Legalább 40 éve rendszeresen kutat és publikál tudományos könyveket, tanulmányokat, cikkeket.
Az õ MTA VEAB – díjjal és Honismereti Munkáért kitüntetéssel elismert gazdag életmûvének is fontos állomása e kötet. Korábban tanárként, több éve már fõállású helytörténészként a tudomány mûvelésével foglalkozott s foglalkozik több más témája mellett Tatabánya város története egy-egy szeletének elemzõ bemutatásával is. Eddig ismeretlen forrásokat közlõ cikkei, részösszefoglalásai folyamatosan jelennek meg szaklapokban s a városi hetilapban is. E kötet szervesen következett szerzõje megelõzõ forrásfeltáró, rendszerezõ munkásságából, tudományos kutatási eredményeibõl.
Szükségessé tette e munka megjelentetését az is, hogy az 1972-ben megjelentetett város-monográfia, tanulmány gyûjtemény tematikájában, szerkezetében s tényanyag tekintetében is hiányos, nem felel meg mai ismereteinknek. Az elõd települések (ma Tatabánya városrészei) múltjáról kevés és pontatlan ismeretet közöl. A munkásmozgalom történettel és az ipartörténettel szemben nem érdemei szerint kezeli a bányanyitásig eltelt idõszak történéseit.
Egy tudományos igényû-, az élet minden területére kiterjedõ monográfia megírására az azóta eltelt idõszak évfordulói nem teremtettek módot és lehetõséget. E tény is aláhúzza id. Gyüszi László ettõl eltérõ mûfajú -, de azt mintegy megalapozó kötetének jelentõségét.
Nemcsak a tatabányai-, de az egész megyei helytörténeti irodalomban ritkák az ilyen nagy ívû forráskiadványok. Természetesen a gazdag településtörténeti irodalomban születtek megyénkben különbözõ mélységû-, sokszor kevert mûfajú -, forrásközléseket is tartalmazó a millennium és az ezredforduló ihlette kiadványok.
A Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv -(1990), melyet Gyüszi László is felhasznált képvisel hasonlóan egynemû mûfajt. Említhetõ lenne még az Esztergom vármegye nemesi közgyûlési jegyzõkönyveinek regesztáit feltáró sorozat és gondozója a Megyei Levéltár. Így némi túlzással azt állíthatjuk: id. Gyüszi László” egyszemélyes intézményként” készítette el jelen-, hézagpótló munkáját.
A kétkötetesre tervezett olvasókönyv elsõ kötete a történelmi elõidõktõl a szénbányászat megjelenéséig, a 19. század végéig közöl válogatott forrásszemelvényeket, szöveges-és képi dokumentumokat, leírásokat, adatokat. A bevezetés vázlatos áttekintést ad Alsó-és Felsõgalla valamint Bánida történelmérõl. Ezt követõen történeti földrajzi leírásokkal mutatja be a tájat, a második fejezetben pedig a környék nevezetességeire hívja fel a figyelmet. A 3. fejezettõl kronológiai sorrendben tárja elénk a régmúlt régészeti-, majd történelmi emlékeit. A 4. rész idézi a középkori települések életét krónika és oklevél részletek, birtoktörténeti iratok segítségével Ezt követi a magyar és török források segítségével a hódoltság korának bemutatása. Az újjátelepült falvak sorsa a 18. században, címû fejezetben a jobbágy viszonyokat jellemzõ összeírásokat, jegyzõkönyveket idéz. A 19. század igen gazdag levéltári forrásai közül ugyancsak az úrbéri viszonyokat jellemzõ válogatott anyagokat találunk Kitûnõen sikerült a szerzõnek itt is a válogatás, hiszen korábbi kutatásai alapján ez az a korszak, amelyre a leginkább „rálátott”. Ennek az idõszaknak a forrásait használta korábbi kutatásaihoz. Itt már új típusú forrást, a statisztikát is felvonultatja az elõdtelepülések népesedési adatainak idézésekor.
Az egyes fejezetek elején eligazít a korszakról és forrásanyagáról. Mindenhol a legfontosabb és legjellemzõbb iratokat és részleteket válogatta egybe. A történelmi korok fõbb jellemzõinek ismertetése, bemutatása révén bárki fogalmat alkothat történelmi-helytörténeti jelenségekrõl, jól tájékozódhat okok és következmények között.
Szinte kézen fogja az olvasót így vezeti át évszázadok dokumentumain. A mintaszerû alapossággal válogatott, élvezetes, tanulságos anyagot kitûnõen fûzi egybe értõ jegyzetekkel, tanári magyarázatokkal. Így lényegre figyelõ szoros kapcsolatot alakít ki az olvasóval. Mindez megkönnyíti a szövegek értelmezését az anyag feldolgozását. Mert arra szánták.
Iskolai feldolgozásra, történelmi -helytörténeti órára szánt mûvet vehetünk kézbe általa. Megkönnyíti a pedagógus munkáját, amennyiben jól eligazít a korábbi feldolgozások eredményei és eredeti levéltári anyagokból vett korrekt szövegek közt. Azzal, hogy egy történelmi eseményrõl két forrást is idéz, (96-100. l) nemcsak a térség kapcsolatrendszerére mutat rá, de felhívja a figyelmet az összehasonlító elemzés módszertani szükségességére. Messzemenõen tisztában van a forrásadottságokkal, azok tipológiájával. Tárgyilagos szemléletmódjával pedig segíti a tudományos kutatást, azok eredményeinek összegzését.
Új anyagaival, széleskörû tényfeltárásával, tényszerûségével, tárgyilagosságával segíti
a már régóta esedékes várostörténeti monográfia megalapozását. Adott közösségek, az elõd települések (Alsó-és Felsõgalla, Bánhida, ma a megyeszékhely kerületei) identitását erõsíti, értékrendjének változását mutatja
Összefoglalóan elmondható: a Tatabánya történelmi olvasókönyve I. kötet hármas célt szolgál. Kiváló oktatási segédanyag, a tudományos kutatást támogatja és ismertetett erényeire tekintettel szélesebb olvasóközönség is haszonnal forgathatja. Közérthetõsége és tudományos igénye jól kiegészítik egymást. Szemléletmódja, tartalmi és szerkezeti sajátosságai, világos stílusa miatt nem csak a tatabányaiaknak, de mindenkinek ajánlható. Várjuk a II. kötetet!
(Tatabánya történelmi olvasókönyve I. Az elõdtelepülések élete a szénbányászat kezdetéiig. Tatabánya, 2004)

Dr. Horváth Géza