Kultikus szórakozóhelyek a Kárpát-hazában V.
– Megpillantottunk a parton egy csodás fehér épületet, aminek a tóra nézett a terasza. Aha, mondtam a haveromnak, azt hiszem, itt jó helyünk lesz, apukám! – idézte fel Török Ádám a Minit naggyá tevő Tátikával való első találkozást. Woodstock nyarán ez a badacsonyi bisztró lett a legnagyobb balatoni hippi-tanya, de azért a béke e tó fölött lebegő szigetén is előfordult olykor egy kis felfordulás.
A badacsonyi mólónál található Tátika földszintjén gyorskiszolgáló étterem, a víz fölé nyúló emeleti részen pedig zenés szórakozóhely és cukrászda várta a Fonyód felől hajóval, az ország bármely sarkából vasúton érkezőket, ahogy a baráti országokból jött turistákat is. A strandolók egy erős kávé, esetleg jégbe hűtött gyümölcsitalok mellett, műanyag támlájú székeken ejtőzve frissülhettek fel a páratlan panorámát kínáló teraszon, de a borkóstolásba belefáradtak is megpihenhettek itt egy gulyásleves vagy egy csirkepaprikás fölött, esténként pedig a Birdács-Szentiváni duó játszott az 1. osztályú bárpresszó első nyarán táncdalokat.
A látogatókat beatzenével és színvonalas kiszolgálással csalogató, nagyjából négyszáz főt befogadni képes hely később is telt házzal futott. Sőt, egyre nagyobb híre lett. Az 1968-ban összeállt Mini az 1969-es szezonban lett a Tátika rezidens zenekara. Attól fogva nemcsak az épület műszaki megoldásai voltak a kor hazai csúcsteljesítményének tekinthetők, hanem a falak között felcsendülő muzsika is.
– Négy kanyarunk volt naponta, vagyis négyszer negyvenöt percet zenéltünk rövid szünetekkel. Tánczenekarnak szerződtettek oda, de Creamet és Jimi Hendrixet játszottuk többnyire, sőt, megírtuk az első saját dalainkat is. Esténként hat-hétszázan hallgattak minket. Nem csak környékbeliek, hiszen odajártak a belvárosi ficsúrok, meg a dunántúli hippik is – mesélte a Tátikáról a Mini frontembere. Török Ádámtól azt is megtudtuk, hogy 1969-ban Badacsonyban töltötték a nyarat, aztán augusztusban innen indultak a főváros felé, hogy az első Ifiparkos koncertjükön is nagy sikert arassanak.
– Egy vályogházat béreltek nekünk a Római úton – folytatta -. Abban a két szűk szobában átlagosan harminc-negyven gyerek aludt, de a kertben további hetven-nyolcvan fiatal hippiskedett. A woodstock-i fesztivállal egy időben mi a Tátikában adtunk koncerteket, és bár fogalmunk sem volt róla, hogy mi zajlik New York közelében épp, mégis ráéreztünk valahogy, és szerintem ez volt a hazai hippik arany nyara.
Ahogy később halványodott a hippi-ideológia, úgy az annak keltetőjéül szolgáló épület is kopott. A cukrászda helyére diszkót álmodtak az üzemeltetők, a Tátika pedig – ahogy 1988-ban a Magyar Építőművészet hasábjain Callmeyer Ferenc fogalmazott – a tömegturizmusnak esett áldozatul. Az épület 2011 óta védettséget élvez, és a hírek szerint, a közelgő felújítást követően, hamarosan Tourinform-iroda és rendezvénytér, valamint a helyi borrégió finomságait kínáló vendéglátó egység költözhet oda, úgyhogy talán az élőzene is újra felcsendülhet a sokat hallott falak között.
Forrás:
www. poptortenetiemlekpont.hu