Az utolsó verseny
Elment a viccgyáros ezredes
Egyszerûen nem akarja elhinni az ember, amikor olyan közeli ismerõsérõl érkezik a megdöbbentõ hír, hogy nincs többé, aki egyébként az élet megtestesítõje volt. Kész István egész életét a honvédségnél, illetve annak közelében élte, egészen az utolsó percig. Igazi életvidám, viccekre, bolondozásokra mindig kész, örökmozgó ember volt. A felderítõ szakon végzett tiszt sokféle feladattal, sokféle beosztásban birkózott meg szolgálati ideje alatt.
Ezer és ezer fiatal katona ismerhette sporttiszti korából. Nem csak elvárta utasításainak végrehajtását, hanem a szó legszorosabb értelmében elõljárt a feladatok gyakorlati bemutatásában is. Közel négyszáz alkalommal hajtott végre ejtõernyõs ugrást, remek készsége volt a cselgáncshoz, katonákat és rendõröket is képzett az önvédelemre.
Nyugállományba vonulása után sem maradt tétlen. Minden katonai esemény elsõszámú fotósa-videósa volt, a Honvédség és Társadalom Baráti Kör országos vezetõségének tagja, szenvedélyes éremgyûjtõ és tájfutó. Számtalan katonai és sportkitüntetés birtokosa, aki legutóbb egy versenyen lett rosszul Fejér megyében, s ott le is zárult élete.
Isten Veled Pista, nyugodj békében.
Berg Endre