Április 8-án tartotta évi rendes közgyûlését Oroszlányban a Vértesi Erõmû Rt. Itt jelentették be, hogy a Tatabánya-Bánhidai Erõmû megvásárlására megkötött szerzõdéstõl a vásárló március 30-án elállt. A Kapolyi László nevével fémjelzett Vértes Energia Befektetõ Kft. arra hivatkozva lépett vissza az üzlettõl, hogy határidõre nem tudta beszerezni a szakhatósági engedélyeket, amelyek a tervezett kombinált ciklusú, gázbázisú erõmû építéséhez szükségesek.

Holló Vilmos, a VÉRt. igazgatótanácsának elnöke kérdésünkre elmondta, hogy vissza kell fizetniük a 2,3 milliárd forintos vételárból kapott elõleget. A nettó 470 millióból mintegy 18-20 millió forintot költöttek az erõmû õrzésére, téli kármentesítésére, így a visszaadandó összeg ennyivel csökken.

Holló Vilmos hozzátette: az igazgatóság bírja a közgyûlés felhatalmazását, hogy nyilvános pályázat útján próbálják meg értékesíteni a bánhidai létesítményt. Ez annál is fontosabb, mert a most elfogadott 2005. évi üzletpolitikai terv számol a telephely vételárából befolyó összeggel.

Az elnök kiemelte, hogy a lehetõségek mentén jónak mondható évet zárt az rt. A 2004-re tervezett 7,2 milliárd forintos hiányt jó gazdálkodással 3,094 milliárd forintra csökkentették, a cég hitelállománya pedig négymilliárd forintot tett ki. Az idei tervek a veszteség további mérséklésével számolnak, az elõirányzott negatívum 1,531 milliárd forint.

Holló Vilmos tájékoztatása szerint a veszteség oka, hogy a VÉRt. – egyedüliként az áramtermelõ társaságok közül – nem rendelkezik hosszú távú áramszállítási szerzõdéssel, ezért a villamos energia nagyobbik részét a liberalizált piacon értékesítik.

Vas László vezérigazgató elmondta, hogy a közgyûlés egyhangúlag elfogadta az rt. középtávú stratégiáját, amely három pillérre épül. Az elsõ az, hogy a társaság megszabaduljon a múlt terheitõl, azaz a görgetett hiteltartozástól, amely szénbánya bezárások, a rekultiváció, valamint az elbocsátások következtében halmozódott fel. Másodikként lényeges, hogy a VÉRt. álljon át teljesen a retrofitos mûködésre, hiszen a kéntelenítõk üzembe helyezésével ha-talmas környezetvédelmi bírságoktól szabadulhatnak meg. Harmadsorban számolni kell a bányatámogatási rendszer folyamatos csökkenésével, a különbséget ki kell gazdálkodni. Erre jó esélyt adhat a „zöld áram” termelésének, a biomassza feldolgozásának bevezetése. Ennek érdekében még 2005-ben átalakítanak egy kazánt ún. hibridfluidos mûködésre, amely az elõkéntelenítést is elvégzi. Ez a kazán 30%-ban már alkalmas lesz biomassza tüzelésére.

Vas László hozzátette: az EU és az ország is kiemelten támogatja a zöld energia elõállítását, ezért kilowattonként 18.30 forintot kaphatnak, míg a jelenlegi szabadpiaci értékesítési átlag mindössze 8.80 Ft. Ezzel a megoldással az erõmû 2014-ig való mûködését 2020-ig kitolhatják, hiszen a biomassza belépésével kevesebb szénre lesz szükség, így – csökkentett kapacitással – eddig tartható fenn a Márkushegyi Bányaüzem széntermelése.

A vezérigazgató kiemelte, hogy a Közgyûlés 2005-re 6,5%-os béremelést hagyott jóvá, és idén nem terveznek újabb elbocsátásokat.

A VÉRt. 2004-ben jelentõs átalakuláson ment át. Be kellett zárni a mányi bányát, valamint a Bánhidai Erõmûvet, és a Tatabányai Fûtõerõmû kikerült a VÉRt.-bõl. A bányabezárás miatt 4-500 dolgozót kellett elküldeni, a Bánhidai Erõmû bezárása 200 embert érintett, a fûtõmûvel együtt pedig 250 ember távozott a végtõl.

A Bánhidai Erõmû megvásárlását január hetedikén jelentették be, az aláírt szerzõdéstõl pedig az elmúlt héten lépett vissza a vásárló, a Vértes Energia Befektetõ Kft. Az értékesítésre az új pályázatot hamarosan kiírják, és az év második felében már számolnak a vételárból befolyó összeggel.